HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Gyöngyösi Már...

Gyöngyösi Márton: A Fidesz a lehető legálságosabb módszerekkel fogja támadni a pártunkat

HIRDETÉS

Biztonságos Európát, szabad Magyarországot! címmel a Jobbik már tavaly év végén bemutatta az európai parlamenti (EP) választási programját. Migráció, uniós forrásfelhasználás és bérunió – főképp e témákat érintettük Gyöngyösi Mártonnal, a párt frakcióvezetőjével, akit a legutóbbi szivárogtatásról is kérdeztünk. EP-választási ráhangoló, 2. rész.

HIRDETÉS

– A migráció a Jobbik programjában is hangsúlyos, adott a kérdés, valóban a migrációt támogató és ellenző erők küzdelméről szól a mostani európai parlamenti választás, ahogy azt a Fidesz és a propaganda harsogja?
– Kétségtelen, a migráció és a határvédelem kérdése civilizációnk jövője szempontjából az egyik legfontosabb, de tény, hogy migrációt nyíltan támogató erő – már ha ez alatt kormányokat értünk – nemigen van ma Európában. Ezek már vagy megbuktak, vagy felülvizsgálták korábbi téves álláspontjukat. Olasz- és Németországban, Ausztriában, Hollandiában is ez történt. Éppen ezért ma az EU-ban van szándék egy összeurópai megoldásra, legalábbis van lehetőség, hogy józan, előremutató vita folyjon erről a kérdésről.

De mivel Európa populista erőinek – élükön a Fidesszel – a migráció csak egy jól kommunikálható politikai termék, a konfliktus kiélezésében, nem pedig a megoldásban érdekeltek. A megoldáshoz viszont nem elégségesek az egymás rovására érvényesített nemzeti stratégiák, egy globális válságra csak közösen tudunk hatékony válaszokat adni. A keresztény civilizációt nem egy száz kilométeres kerítés fogja megvédeni az egyébként valós kihívásoktól.

HIRDETÉS

Jávor Benedek: Nem a migráció a legfontosabb kérdés Európában | Magyar Hang

Uniós szinten az a fő kérdésé az EP-választásnak, sikerül-e a Fidesznek nagyobb teret nyernie a Néppártban, ezáltal radikalizálni a pártszövetséget – mondja a zöldpárti politikus. Interjú.

– A közös uniós határvédelmet támogatják? Orbán Viktor korábban kérte, most már elutasítja a Frontex hazai közreműködését.
– A 2011-es arab tavasz felbolygatta az addigi rendszert, amely most kezd talán ismét magára találni. Van uniós megállapodás Törökországgal, vagy épp az olaszoknak Líbiával, hangsúlyosabb lett az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex szerepe, ahogy egyre több szó esik arról, hogy közös uniós szinten ott segítsük, azokban a térségekben ösztönözzük a gazdaságot, ahonnan a migrációs hullám indul. Ezzel együtt a határellenőrzést is hatékonyabbá kell tenni, ezért is javasoljuk a határőrség visszaállítását. Ahogy azt is, hogy a nemzetállami jogkörök bármiféle csorbítása nélkül az EU a Frontexszel nyújtson támogatást azoknak a schengeni tagállamoknak, amelyek valamilyen oknál fogva nem képesek maguk megoldani a határvédelmet, vagy épp kérik a segítséget.

– Az EP-választások örökzöldje: el lehet-e vonatkoztatni a belpolitikai témáktól, vagy sem?
– Nem, sőt. Az európai parlamenti választás tétje belpolitikai szempontból most nagyobb, mint valaha: a jogállamisági kritériumok megjelenésével fennáll a veszély, hogy a Fidesz nemcsak szembefordítja Magyarországot az EU-val, hanem ki is vezeti. Ez a tét, és meg kell akadályozni, hiszen ez beláthatatlan következményekkel járna.

– Az uniós támogatások kapcsán a programjukban szerepel: átláthatóbb, decentralizált pályázati rendszert hoznának létre, hogy az uniós támogatásokat igénylő projekteket ne állami, hanem helyi szinten határozhassák meg a valódi, helyi igényeknek megfelelően. Hogy nézne ki, miként működne ez a rendszer a gyakorlatban? Hogy zajlana az ellenőrzése?
– A kohéziós politikát új alapokra kell helyezni. Az ilyen pénzeknek tényleg azt kell szolgálniuk, amire létrejöttek, a felzárkóztatást és a versenyképesség javítását. Ma nem ezt látjuk. Egyrészt, ezek a források helyben vagy eltűnnek a haveri zsebekben, vagy rosszul használják fel őket, miközben a területért felelős biztos meg beismeri, hogy e pénzek többsége megrendelések formájában épp azokba a nagy tagállamokba vándorol vissza, amelyek gazdaságilag amúgy is jobb helyzetben vannak. Ez nonszensz.

Azt szeretnénk, hogy a hatékonyabb felhasználás érdekében legyen egy kohéziós biztos, aki ezt megfelelő ellenőrzés mellett uniós szinten koordinálná. Ezért támogatjuk Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez is. Az ír példát tudom felhozni, ahol 1996 és 2004 között magam is éltem. Ott egy helyi, decentralizált rendszerben a kohéziós pénzeket észszerűen használják fel, a korrupciót kiküszöbölve: az oktatásba, az innovációba fektettek hihetetlen összegű forrásokat, hogy így növeljék a versenyképességüket.

– Hogyan lehet növelni úgy a béreket, hogy a versenyképesség is megmaradjon?
– Az a kérdés, miben szeretnénk versenyképesek lenni. Azzal, amit most a kormány a munkavállalókkal és egyébként a befektetés ösztönzése címén csinál, azzal csak az ország összeszerelő üzem jellegét erősíti. Magyarország azzal követte el a legnagyobb hibát, hogy stratégiai ágazatokat engedett ki a kezéből, miközben nem arra tett erőfeszítéseket, hogy tudásalapú társadalmat hozzon létre. Mi azon dolgozunk, hogy ne új, alacsony hozzáadott tudásértékű összeszerelő üzemek jöjjenek ide, hanem innovációs, kutató-fejlesztő központok.

Kelet vagy Nyugat? | Magyar Hang

Rendszerváltozással ér fel a digitalizáció, ha késve lépünk, társadalmi katasztrófa fenyeget.

A megfelelő szürkeállomány megvan hozzá, hiszen látjuk, mérnökök, orvosok, informatikai szakemberek ezrei hagyják el évente az országot a jobb lehetőségekért, a sokkal magasabb bérekért. Arra kellene tehát összpontosítani, hogy tudásalapú gazdaságot építsünk. Olyan stratégiai együttműködéseket kell kötni, amelyek a szaktudás helyben maradását erősíti. Ezért pedig keményen dolgozni kell, akár közösen a hasonló helyzetű tagállamokkal, s ezt összekapcsolhatnánk a kohéziós forrásokért folyó lobbival.

– Milyen hatása lehet az EP- és az őszi önkormányzati választáson a Jobbik eredményére a különböző szivárogtatásoknak, mint amilyen Sneider Tamás pártelnök esküvői videója és cigányozós hanganyaga?
– Nincsenek illúzióink, hogy a Fidesz a lehető legálságosabb módszerekkel fogja támadni a pártunkat. Ez nem az utolsó ilyen típusú kellemetlenség volt. Erre fel kell készülnünk. Azonban azt is látjuk, hogy a társadalom mintha egyre immunisabb lenne a Fidesz-propagandára.

– A korábbi írásos reakciójukon túl nem is foglalkoznak többet ezzel?
– Fontos leszögeznünk: az a múlt, már magunk mögött hagytuk. Előre szeretnénk tekinteni. A Jobbik az elmúlt öt évben bebizonyította, a jobbközép, konzervatív, keresztény alapon nyugvó néppárttá válás nem csak múló szeszély és stratégia.

Szanyi Tibor: Borítékolom, hogy a Vajna-hagyaték is a nemzet gázszerelőjénél landol | Magyar Hang

A Mészáros Lőrinc nevű Orbán Viktor hovatovább gazdagabb lesz, mint a mögötte lévő 99 leggazdagabb magyar együttvéve – mondja az MSZP EP-képviselője. Interjú.

– A legutóbbi felvétel múlt őszi. Nem volt olyan rég…
– Az egy vágott, manipulált felvétel, amelyen Sneider Tamás ironikusan festette le azt a képet, amit a Fidesz-média láttatni akar róla. Mondhatta volna azt is, hogy gyerekeket eszik reggelire. Pont ennyire komolyan vehető az előbbi is.

– Többen felvetették, hogy egy közös ellenzéki EP-listával akár meg is lehetne szorongatni a Fideszt. A Jobbik miért nem hajlandó részt venni ebben?
– Mi ezt a kezdetektől elutasítottuk. Még ha bizonyos érdekazonosság lenne is a pártok között az EP-választáson, mi nem tartjuk kivitelezhetőnek a választás speciális jellege miatt.

– Hány mandátumot jósol a Jobbiknak?
– Jósolni nehéz, de ha a közvélemény-kutatásokat nézzük, akkor több helyen is négy Jobbik-mandátummal számolnak. Ebből kiindulva én megcéloznám a minimum öt mandátumot. (Az interjú még az előtt készült, hogy az Állami Számvevőszék újabb több száz milliós forintos bírságot rótt volna ki a Jobbikra. „Már most látjuk, hogy ha túl is éljük ezt, az EP- és az önkormányzati választás kampányára egyszerűen nem marad pénz” – mondták.)

Jakab Péter: Orbán Viktor „harminc ezüstért” eladná a hazát a multiknak | Magyar Hang

„Tüntetésekkel kormányt váltani nem lehet, de az ellenzéki szavazók egy oldalra állításához, a közöny legyőzéséhez hatékony eszköz.”

– Ennek érdekében mivel akarják megnyerni a szavazókat?
– Ahogy a programunk címe is utal rá, a biztonságot és a szabadságot tartjuk a legfontosabbnak. A biztonságunkat a külső migráció és az egzisztenciális bizonytalanság fenyegeti. Ez utóbbit a Jobbik már tavaly a programja középpontjába emelte a béruniós kezdeményezéssel, de az elmúlt időszak – így például a rabszolgatörvényként is emlegetett túlóraszabályozás, valamint a munkavállalók mind inkább kiszolgáltatottá válása – miatt még aktuálisabbá vált. Ezzel összefüggésben fontos, hogy újragondoljuk a támogatások rendszerét, miközben az uniós forrásokat is dézsmáló korrupciónak gátat kell szabni. Ami a szabadságot illeti, a tavalyi országgyűlési választás óta hazánk még távolabb került a polgári Magyarország eszméjétől, és szinte teljesen visszatért a feudális viszonyokhoz: a jogállamiságot egy sajátos pártállami mechanizmus váltotta fel, tovább szűkül a szólásszabadság, romlik a sajtó helyzete, miközben a közszolgálati média az álhírterjesztés fő forrásává lépett elő.

Épp ezért azt is szeretnénk elérni, hogy uniós szinten fektessük le a közszolgálatiság alapjait. Ugyancsak fontos számunkra a határon túli magyarok autonómiájának kérdése, ami szintén aktuálisabb, mint valaha. A határon túli közösségek szülőföldön maradásának esélyeit ugyanis már nem csak a szomszédos országok magyarellenes sovinizmusa, de az Orbán-kormány politikája is veszélyezteti. Az ottani közösségek ne legyenek foglyai a magyar kormány és a helyi, etnikai alapú pártok szavazat maximalizálását célzó alkuinak. Budapesttől való függés helyett önrendelkezésért kell síkra szállni, olyan európai minták alapján, mint például Dél-Tirol.

A NAV kezében a Jobbik jövője | Magyar Hang

Szinte biztosan kér majd részletfizetési lehetőséget a Jobbik az Állami Számvevőszék (ÁSZ) újabb – szerintük jogtalan – több százmilliós bírsága miatt, de egyelőre nem tudni, hogy ismét megkapják-e ezt a „könnyítést”.

– Ha a teljes Európai Parlamentet nézzük, számítanak nagy mozgásokra, átrendeződésre?
– Igen. A britek kilépésével két frakció, a brexitet támogató Nigel Farage Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája és a jelenlegi brit kormánypárt, a konzervatívok által életre keltett Európai Konzervatívok és Reformisták csoportok minden bizonnyal megszűnnek, de – például épp a Fidesz miatt – az Európai Néppárton belül is lehet mozgás. Igaz ez a liberálisokra, a zöldekre, de a szocialistákra is. Szerintem nagy változások előtt állunk, és úgy gondolom, május 26-án az európai politika is egy új korszakba lép, a XXI. századba.

– Az EP-választásokat követően a Jobbik be tud majd ülni valamelyik frakcióba?
– Május 26-áig erről nem érdemes beszélni, hiszen minden az eredményektől függ.

– De voltak ezt célzó tárgyalások, puhatolózások? A Néppárt nem kér önökből.
– Természetesen. Komoly diplomáciai munkát folytatunk, széles körben informálódunk. De még minden képlékeny. Én mindig elmondom, mi milyen európai, néppárti politizálásra készülünk, hogy ehhez képest mi lesz, meglátjuk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/5. számában jelent meg, 2019. február 1-jén.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/5. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

26,965lájkolóTetszik
2,133követőKövetés
15,718feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Mennyire vagy csalódott, Bori? – Magyar Hang-ajánló

Páros interjú Péterfy Borival és Gergellyel, beszélgetés Donáth Annával, riport az ukrán-magyar határról, könyvheti melléklet. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Patkányok Budapesten: több mint tízezer bejelentés érkezett

Az irtást végző cég ugyanakkor visszautasítja az elvégzett munkájukat ért kritikákat.