A magyar tudomány jövőjét veszélyezteti a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nevéhez köthető tervezet, amely teljesen átalakítaná a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózatát – hangzott el az Akadémia Dolgozók Fóruma (ADF) hétfői háttérbeszélgetésén. Az MTA kutatóhálózatainak munkatársai által létrehozott, alulról szerveződő mozgalom tagjai hangsúlyozták, kezdeményezésük szigorúan politikamentes, céljuk az akadémia egysége és autonómiája melletti kiállás. A nevük elhallgatását kérő tudósok elmondták, a kormány és az akadémia harcában a leginkább érintettek, az intézmény 5000 dolgozója nem kapott szót, most hallatni szeretnék a hangjukat. (A nevük elhallgatását elmondásuk szerint nem azért kérték, mert félnének, hanem ezzel is azt szeretnék hangsúlyozni, hogy a fórum véleményét közlik, annak nevében szólalnak meg.)
A Palkovics-modellnek nevezett átalakításról szólva a kutatók elmondták, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tervezete összecsapott, átgondolatlan, hemzseg az önellentmondásoktól, és nem utolsó sorban, szembemegy a hatályos törvényekkel; egyetlen célja, hogy a hatalom megmutassa az intézmény dolgozóinak, ki dirigál.
A kormány tavaly indított offenzívát az MTA ellen. Egy nyári döntés értelmében a magyar tudományos élet csúcsszerve költségvetése egy jelentős részéhez kizárólag az ITM-en keresztül juthat hozzá. Palkovics 2019. január 1-vel felfüggesztette az MTA működéséhez szükséges állami források kifizetését, így az akadémia vagy törvényellenesen használja fel a pénzügyi tartalékát – amelyet elvben nem fordíthat a dologi kiadások finanszírozására –, vagy veszélybe kerül a működése. A miniszter ezt követően, minden előzetes egyeztetés nélkül, január közepén bejelentette, az MTA áprilistól projekt alapon dolgozik tovább, vagyis a kutatóintézeteknek minden kiadásukra pályázniuk kell.
Nem alkudhat meg az Akadémia az Orbán-rezsimmel | Magyar Hang
„Ha az elit bunkó módon viselkedik, az elzülleszti a társadalmat” – Gondolatok Pálinkás József interjúja nyomán.
Mindez azt jelenti, hogy az akadémia elesik a hatályos törvények szerinti alapfinanszírozástól, a kutatóintézeteinek minden kiadást (a fizetésektől a rezsiig) pályázati úton kell fedeznie. A pályázatok azonban nyíltak lesznek, így azon olyan intézmények (egyetemek, illetve például a Veritas, vagy a frissen létrehozott Magyarságkutató) is elindulhatnak, amelyek alapműködése az állami forrásoknak köszönhetően biztosított, így előnybe kerülnek az akadémiával szemben. Hiszen míg az MTA-nak a dologi kiadásokkal együtt lényegesen magasabb összegre kell pályáznia, más intézmények kizárólag a kutatási finanszírozásra koncentrálhatnak. Mivel az elnyerhető teljes összeg, a hírek szerint, nem lesz jelentősen magasabb, mint az akadémiától megvont támogatási forrás, az új rendszer könnyen veszélybe sodorhatja a MTA kutatóintézeteinek működését.
A Palkovics László által beígért pályázatok január 31-én kerültek nyilvánosságra a – pályázati pénzek elosztásáért felelős – Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján. A pályázat keretösszege 27 milliárd forint, vagyis majdnem annyi, mint amennyit a minisztérium elvont az MTA-tól. Négy témakörben pályázhatnak a kutatóintézetek:
– Biztonságos társadalom és környezet
– Ipar és digitalizáció
– Egészség
– Kultúra és család
„Nem a tudományról szól, az MTA csupán járulékos áldozat”
A hétfői háttérbeszélgetésen a kutatók darabokra szedték a pályázati rendszert. Véleményük szerint a tervezet átgondolatlanságára jellemző, hogy szinte minden szempontból ellentmond a minisztérium által készített, és nemrégiben kiszivárgott háttéranyagának. Ebben az ITM nemzetközi példákat – Max Planck Társaság, Helmholtz Társaság, Fraunhofer Társaság – sorolva indokolja meg az MTA átalakítását, ám ezek a párhuzamok a kutatók szerint épp a jelenlegi rendszer fenntartását indokolják. Vagyis az ITM egy olyan anyaggal igyekszik bebizonyítani az igazát, amely a minisztérium tervezete ellen foglal állást.
Pálinkás József: Ez a középszer diadala
„Ha gazdasági problémák adódnak, az a tömeg, amely csupán pillanatnyi érdekeire figyel, rendkívül gyorsan elfordul bárkitől.” A teljes interjú
Egy társadalomtudós rámutatott, a szakmailag nem megalapozott Palkovics-modell az innováció területén szeretne változtatni, ám ennek alig van köze a kutatóintézetekhez. Az MTA kutatóhálózatát érintő terveket gazdasági innovációs és versenyképességi kérdésként mutatják be, a teendőkről szóló rész azonban a fő problémákból (kkv-k, alacsony innováció, felsőoktatás, kevés pénz) csak kettőre utal, amelyek közül egyik sem kapcsolódik az akadémiához. – Az MTA átalakítása nem vezethető le a miniszter elképzeléseiből – hangzott el. – Egy rossz állapotban lévő országot akarnak vezető innovációs hatalommá tenni, de a tervezet mindezt nem segíti elő. A modell így csupán arra jó, hogy a politikai kontrollt erősítse – tette hozzá. – Nem a tudományról szól, az MTA csupán járulékos áldozat egy olyan ügyben, amelyhez nem sok közük van – hangsúlyozta egy másik kutató.
Ami még ennél is súlyosabb probléma a tudósok szerint, hogy a tervezet jogszabályellenes. Hiszen, mint rámutattak, a Parlament által elfogadott 2019-es költségvetésnek része az MTA alapfinanszírozása. Ennek visszatartása tehát a költségvetési törvény megsértését jelenti.
Barabási Albert-László: A demokrácia megbukott | Magyar Hang
Sok helyütt felbukkant az az erő, amely vírusként kihasználja ennek a nem tökéletes építménynek a gyenge pontjait – mondja a világhírű kutató. A teljes interjú.
Az alapfinanszírozás megszüntetése egy társadalomtudós véleménye szerint veszélybe sodorna olyan kutatási témákat, amelyek kizárólag a jelenlegi rendszerben működőképesek. Egyebek mellett a zenei, az irodalom- és nyelvtudományi, néprajzi, és agykutatások lehetetlenülnének el, de a Szent Koronát érintő kutatások is megtorpannának, ami egy nemzeti hagyományaira büszke kormány esetében nehezen magyarázható – hangsúlyozta a kutató.
A kutatóhálózatok szétverése
Az ADF tagjai egyetértettek abban, hogy a pályázati rendszer drasztikus leépítésekhez vezet. – A 27 milliárd forintos pályázati keretből 3 milliárd jutna a bölcsészettudósok számára elérhető „Kultúra és család” témakörre, ami a korábbi támogatás 75 százaléka – emelte ki egyikük. – Ha ehhez hozzávesszük, hogy a pályázat nyílt, és azon más intézmények is elindulhatnak, akkor ez az arány akár a felére is csökkenhet, ami egyértelmű célt sejtet: a kutatóhálózatok szétverését.
„Most teszünk arról, hogy ne lehessen a jövőben magyar Nobel-díj" | Magyar Hang
Beláthatatlan következményei lesznek, ha a kormány bedarálja az MTA-t – mondja a Professzorok Batthyány Körét elhagyó Szathmáry Eörs.
A Palkovics-modell kiszámíthatatlanságára jellemző, hogy bár csupán egy hónapja maradt pályázni az intézeteknek – nem mellékesen egy négyezer karakteres, vagyis alig egy oldalas szövegben kell érvelni az adott témakör fontossága mellett –, egyelőre még azt sem tudni, hogy kik bírálják majd el a pályaműveket. Amennyiben ugyanis az MTA összes kutatója, és az egyetemi oktatók is részt vesznek a pályázaton, akkor ők maguk nem dönthetnek a tender sorsáról, hiszen az összeférhetetlen lenne. – Ha így van, akkor viszont ki marad, aki elbírálhatja a pályázatokat – tette fel a kérdést egy kutató. Az sem világos, hogy ha 3-5 éves tervekkel kell pályázniuk a kutatóintézeteknek, miért csak az erre az évre vonatkozó költségvetést tették elérhetővé. Ez a modell bizonytalan, kiszámíthatatlan helyzetet eredményez, ami könnyen hozzájárulhat a kutatók elvándorlásához. – Tíz éve csábítják haza a kiemelkedő tudósokat, akik most újra távozhatnak – fogalmazott egy kutató.
Az uniós forrásokra szeretne rácsatlakozni a kormány?
Arra a kérdésre, hogy mi lehet az átalakítás valódi célja, egy természettudós elmondta, 2020-tól csökkenni fog az uniós támogatások összege, egyetlen területet leszámítva, ez pedig a kutatás-fejlesztés, ahol jelentős emelkedés várható. – Erre a forrásra szeretne rácsatlakozni a kormány az MTA átalakításával – fogalmazott.
Az ADF tagjai hangsúlyozták, a pályázati rendszer nemcsak nem szolgálja az Akadémia érdekeit, de egyenesen hátrányos rá nézve. Az elmúlt több mint fél évben az ITM felől érkező javaslatok, levelek, tervezetek az Akadémia számára egyre szűkülő mozgásteret teremtettek. A jelenlegi pályázati kiírás ezen az úton halad tovább. Egyértelmű, hogy a feltételek elfogadása tovább gyengítené az Akadémia tárgyalási esélyeit. A Palkovics-modell bevezetése helyett az MTA kutatóintézet-hálózatának bármilyen reformja előtt az Akadémia és az ITM vizsgálja meg a 2012-es reform hatását és eredményességét, valamint a kutatóhálózat működésének és tevékenységének szerepét a magyar innováció és versenyképesség problémáival összefüggésben. Az ADF ezért azt szeretné, hogy az MTA intézetei ne induljanak a látszatpályázaton, az Akadémia vezetése pedig szorgalmazza a pályázat visszavonását.
– Végveszélyben vagyunk – zárta a háttérbeszélgetést egy kutató.
