Kezdőlap Belföld „Hogyan hagyh...

„Hogyan hagyhattam volna cserben a saját lányomat?”

Sokadik próbálkozásra sikerül időt egyeztetnünk. Kérik, hogy tizenegy után jöjjünk, mert nem tudják, hányszor kell ugraniuk az éjszaka folyamán, és muszáj pihenniük egy kicsit. A balesettel új időszámítás kezdődött számukra – közel két éve ápolják otthon éber kómában fekvő lányukat. Nem érzik tehernek. Azt mondják: bármilyen is Sári, az övék, és amíg velük van, boldogok. Részlet a Magyar Hang 2019. február 1-jei számában megjelent riportból.

HIRDETÉS

Fél órával előbb érkezünk a sződligeti házhoz. Nem dudálunk, várunk, nem akarunk zavarni. Márti azonban észreveszi az idegen kocsit, és sarkig tárva a bejárati ajtót, kiszalad elénk. Odabent hibátlan vintage stílus fogad, nem ilyen látványra készültem. Mások vagyonokat fizetnek, hogy lakberendezők megálmodják és megcsinálják helyettük a legújabb trend diktálta enteriőrt, itt viszont minden egyedi, saját kezű alkotás. Szürkéskékben és drappban pompáznak a falak, a lomizott és újragondolt bútorok, a horgolt díszpárnahuzatok.

– Mi lambériáztunk, mi festettünk. A kanapét és a székeket vázig szétszedtem, átkárpitoztam – szólal meg Márti. – Valahogy bennünk van, hogy mindig teremtünk valami újat. A gyerekeket is arra tanítottuk, hogy amit tudnak, csinálják meg, mert amit magukra szabnak, amiért megdolgoznak, abban jobban fogják érezni magukat.

Nem adom a lányom – 24 órás ápolást igényel az éber kómában fekvő Kati

Varga Katalin 38 éves, kétgyermekes anyuka, évek óta az édesanyja ápolja. Havi 107 ezer forintból élnek hárman.

Balkovics Sándor és felesége is népes családban nőtt fel. Kettejük rokonsága mintegy húsz fő, a szorosan összetartó família valamennyi tagja a Dunakanyarban él. Sándor karosszérialakatosnak, Márti bőrdíszművesnek tanult, egy cipőkészítő cégnél dolgoztak, ott ismerkedtek meg. Húsz éve költöztek Sződligetre, gyerekeik már ide születtek.

– Sokat dolgoztunk, lépegettünk fölfelé, középvezető lettem, nem szűkölködtünk. Szerettünk együtt lenni, mindent együtt csináltunk mi négyen, így volt teljes és kerek az élet. Öt-hat éve jutottunk el oda, hogy valamelyest lazíthattunk, többet utaztunk, színházba, moziba jártunk – meséli Sándor. – Áronról kiderült, hogy tehetséges a pingpongban, hordtam őt Pestre, a BVSC-be edzeni. Sári nagyon humán, verseket írt, rajzolt, színjátszókörbe, fitneszre járt, ügyesen sütött-főzött.

2016. július negyedikén Sándorék dolgozni mentek, Sári az első munkanapjára készült Gödre. Korábban is jelentkezett diákmunkára, de akkor még nem érte el a korhatárt. 2016-ban betöltötte a tizenhatot, és fölvették az iskolai konyhára.

Márti így idézi fel azt a hétfői napot: – Nem hívogattuk egymást percenként, de mindig tudtam, merre jár. Megcsörgettem 11-kor, sípolt a telefonja. Délben megint hívtam – semmi. Aggódtam, de úgy gondoltam, lemerült a mobilja. Fél háromkor indultunk haza Sándorral, akkor hívott anyu, hogy maradjunk ott, ahol vagyunk. Tíz perc múlva jöttek az öcsémmel, hogy nagy baj van, Sárit elütötték a zebrán, mentőhelikopter vitte Pestre, a Honvédkórházba.

Omladozó házban, emberfeletti erővel küzd az anya, hogy haldokló gyermeke életét szebbé tegye | Magyar Hang

Benuka éber kómában van. Egy olyan házban laknak ketten, ahol szinte semmi sincs.

Hatórás műtét után hozták ki Sárit a műtőből. „A teste ép, de minden fejsérülést elszenvedett, ami csak elképzelhető. Ilyen betegünk még nem volt, lehet, hogy nem éri meg a holnapot” – közölték az orvosok. Sári egy évig feküdt éber kómában különféle kórházakban, számtalanszor műtötték. Végül azt tanácsolták a szülőknek, engedjék el, mert ha életben marad is, soha többé nem lesz az, aki volt. Sándorék pedig úgy döntöttek: mindegy hogyan, csak éljen. Szemernyi kétség sem volt bennük, összekapaszkodtak. Tudták, amíg ő itt van, ők is itt lesznek, és nemcsak ők, az egész nagycsalád. Csókay András vizsgálta legutóbb a lányt, s a professzornak meggyőződése, hogy Sári érzi a szeretetet, ez tartja életben.

2017-ben, majdnem napra pontosan a baleset évfordulóján hozták haza Sárit. Mártiék addigra átalakították az alsó szintet: lekövezték a szobát, nagyobb ajtókat tettek be, a fürdőbe fürdetőágyat építettek.

Sári birodalma patyolattiszta, jó illatú királylányszoba. Ezüstcsillagokkal díszített bíbor girland ível az ágy fölött, az aranylevelekkel telehintett fehér takaró alól csak a csukott szem és a légcsőkanül kandikál ki. Sári egy darabig önállóan lélegzett, most már folyamatosan oxigént kap. Naponta hétszer adagolják neki a gyógyszert, először hajnali ötkor, utoljára éjfélkor. Pelenkázni kell, gyomorszondán táplálják. Az állandóan termelődő váladékot akár tízpercenként le kell szívni, hogy meg ne fulladjon.

Kétemberes, huszonnégy órás szolgálat ez. Örökké résen vannak, ébren alszanak, ha Sári horkant, azonnal ugranak. A lány gyakorlatilag átalussza a napot. Régebben többet volt fönt, az utóbbi időben csak akkor ébred fel, ha zavarja valami. Nyitja-csukja a szemét, ha beszélnek hozzá, pislog, mintha értené. Mártiék nem áltatják magukat, tudomásul vették, hogy orvosi értelemben Sári már nem fog javulni. De abban reménykednek, valami csoda folytán előbb-utóbb többet tudnak majd kommunikálni.

A Balkovics család gyermekverses kötete (Fotó: László Péter István)
A Balkovics család gyermekverses kötete (Fotó: László Péter István)

Mindig úgy tartották, nem csak kenyérrel él az ember, kell a szellemi táplálék. Már a kórházban is felolvastak Sárinak, most pedig, ha nincs más tennivalójuk, váltva ülnek az ágya mellett, és mesélnek neki. Ebből nőtt ki első közös művük, egy vékonyka gyermekverskötet, amelyben Sári korai négysorosa is szerepel, és amelyet Márti illusztrált. A második közös alkotás szintén terápiás célzattal készült. Sándor egyszer csak ráébredt, hogy kell valami, ami felrázza, motiválja, megtöri a mindennapok monotóniáját. A vaskos könyv az angol humor nagymestere, P. G. Wodehouse stílusában íródott, a tüneményes karikatúrákat Márti rajzolta hozzá.

A teljes riportot a Magyar Hang február 1-jén megjelent, idei 5. számában olvashatja!

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/5. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

24,168lájkolóTetszik
1,348követőKövetés
12,845feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Utolsó esély hadművelet – Magyar Hang-ajánló

Idei hetedik számunk jelenik meg február 15-én, pénteken. Keressék a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Kiemelt cikkek