Minden egyénnek, minden nép minden egyes nemzedékének újra meg újra meg kell küzdenie a hitéért úgy, mint Jákobnak az Isten angyalával. Isten fiatal. Övé a jövő. Ezt Mindszenty József mondta 1944-ben, amikor Veszprém püspökévé avatták. Nem sejthette, milyen küzdelmeket fog még rámérni a Teremtő.
Amikor 1948. november 19-én reggel az Államvédelmi Hatóság emberei Esztergomban a nyílt utcáról hurcolták el Mindszenty hercegprímás titkárát, már lehetett sejteni, hogy a kommunista diktatúra végleges leszámolásra készül az esztergomi érsek ellen. Az ÁVH-sok által szisztematikusan és gyorsan megtört titkár vallomásában beszélt Mindszenty politikai szándékairól és lépéseiről – már azokról, amelyekről kínzói hallani szerettek volna.
„Ne csak őrizd, hanem gyűlöld is..." - 70 éve jött létre az ÁVH | Magyar Hang
Az állami terrorszervezet gyakorlatilag rettegésben tartotta a társadalom minden tagját.
A Pehm József néven 1892-ben, Csehimindszenten született főpapot a kommunisták előtt már a nyilasok is üldözték, be is börtönözték, ugyanis a magyar katolikus egyház egyik legnagyobb XX. századi alakja csak elvtelen, erkölcstelen és megalázó kompromiszszumot tudott volna kötni mindkét rendszerrel, ennek pedig a bíboros sziklaszilárdan ellenállt. Ugyanúgy felszólalt a nyilasok zsidóüldözése, mint a kommunisták diktatúrája, egyházellenes intézkedései ellen. Szálasi pribékjei 1944. december 22-én zárták a sopronkőhidai fegyházba 26 pappal és kispappal együtt Mindszentyt, míg Rákosi ÁVH-sai 1948. december 26-án hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanújával tartóztatták le.
Utána az ÁVH központjába vitték, ahol elkezdték megdolgozni. Emlékirataiban az érsek azt állította, kínzói különböző tudatmódosító szerekkel, alvásmegvonással és testi fenyítéssel próbáltak beismerő vallomást kicsikarni belőle. Persze voltak olyanok is, akik azt állították, szó sem volt verésekről. Kanyó András újságíró, volt államvédelmi tiszt azt írta az Igazságtétel – Mindszenty másik arca című, a Divald Kiadó gondozásában megjelent kötetében, hogy Mindszenty József rövid ideig még a nyilasokkal is barátkozó, később velük szembemenő, merev felfogású, szűk látókörű, konzervatív pap volt, akit a börtönben senki nem bántott, sőt Péter Gábortól még szivart is kapott, az ebédet pedig a közeli Savoy étteremből hozatták neki. Más tanulmányok viszont – a börtönorvosokra hivatkozva – úgy vélekedtek, a főpap súlyos, életveszélyes állapotban állt a bíróság elé, mert alapos munkát végzett a püspök kínzásainak irányítója, Décsi Gyula államvédelmi alezredes.
„Inkább tessék akasztani!" Mi igaz A tanúból? | Magyar Hang
Ötven éve született az egyik legtöbbet idézett magyar kultuszfilm.
XII. Piusz pápa 1949. január 2-án levelet küldött a magyar püspöki karnak, tiltakozva a Mindszentyvel való bánásmód és a bebörtönzése miatt. A pápa egyebek mellett arra kérte a magyar püspököket, imádkozzanak Szűz Máriához, és imáikba foglalják bele azokat is, akik üldözik őket. Imádkozzanak továbbá azokért, akik gyűlöletben vagy széthúzásban élnek, és így isteni segítséggel jobb és békésebb idők köszönthetnek Magyarországra.
Az ÁVH mindenesetre megtörte Mindszentyt, ráadásul a hatóság két írásszakértője, Sulner László és felesége Fischof Hanna nemcsak a főpap saját kezűnek feltüntetett vallomásait hamisította meg, hanem a per okmányait is. Később egyébként azt vallották, hogy tudomásuk szerint Mindszentyt a vallatások heteiben és a tárgyalás alatt vegyszerekkel befolyásolták. Ilyen előkészületek után indult meg 1949. február 3-án a Budapesti Népbíróság Olti Vilmos vezette különtanácsa előtt Mindszenty József és társai pere. A népügyész Alapy Gyula volt, míg a hercegprímást az ÁVH által kiválasztott és kirendelt ügyvéd, Kiczkó Kálmán védte. Korabeli iratok alapján kiderült, hogy Olti még a tárgyalás megkezdése előtt utasítást kapott a meghozandó ítéletről is: Timár István ÁVH-s ezredes közvetítette számára a politikai döntést, amely szerint „a pártnak nem lenne ellenére, ha nem ítélnék halálra Mindszentyt”. A hatalomnak ugyanis nem a vértanú prímásra, hanem a lejáratott, részben köztörvényes bűncselekmények miatt bebörtönzött Mindszentyre volt szüksége.
Regnum Marianum: a kommunizmus elleni ellenállás jelképe | Magyar Hang
Hatvanhét évvel ezelőtt, 1951. szeptember 23-án robbantották fel Rákosi Mátyás parancsára. A papokkal is leszámoltak.
Balogh Margit történész egyik tanulmányában azt állította, a Mindszenty elleni vádak nagyjából ugyanazok voltak, mint bárhol másutt Kelet- és Közép-Európában, ha valakit ki akartak iktatni a közéletből. „A reakciósságtól automatikusan eljutottak a megbélyegző rendszerellenességig, a háborús uszítás rágalmáig, majd tovább szőtték a hálót a kémkedéstől az összeesküvés vádjáig. Holott Mindszenty alapvetően nem akart mást, mint minden hazafi és polgári demokrata: a szovjet katonák menjenek haza, és amerikai–angol ellenőrzés mellett, tiszta választásokon alakuljon ki az ország valóságos politikai képlete, beleértve az államformát is” – írta a kutató.
Az előre megírt forgatókönyv alapján Alapy Mindszenty Józsefre, Baranyay Jusztinra, Esterházy Pálra halálbüntetés, a további vádlottakra a legsúlyosabb fegyházbüntetés kiszabását kérte. A vádlottak nem mondhatták el összefüggően vallomásukat, csak kérdésekre felelhettek, és a bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta védekezésüket és bizonyítási indítványaikat. Az elsőfokú ítélet jelentős részét – a tényállást és a „politikai indokolás”-t – nem a bíróság, hanem a vádiratot szerző politikai vezetés készítette, számos iratellenes megállapítással, valamint cinikusan fogalmazott valótlanságok sorozatával.
Mindszenty az utolsó szó jogán békét kért az egyházának, a magyar államnak és a lelkének. „Tisztelt Népbíróság! Az utolsó szó jogán egy férfiú áll a magyar népbíróságnak a színe előtt, jelentős országos állásban és vádaktól terhelten. Ma reggel ez az imádság jött az ajkamra: Da pacem Domine in diebus nostris, in diebus istis! – Uram, adj békét ezekben a napokban! Nem a közeli vagy távol-jövőbe, hanem érdekes, ez az ősi imádság azt mondja: ezekben a napokban. S ezt a békét én kértem az én Egyházamnak, amelynek szeretetét elhoztam ide is. Ezt a békét kértem a magyar államnak, amely iránt való engedelmességemet megmutattam; s ezt a békét kérem a magam lelkének is” – jelentette ki bírái előtt.
Az Istent szeretők | Magyar Hang
Összesen 33 katolikus pap szenvedett vértanúságot 1945 után. Legtöbbjük élettörténete, sorsa máig alig ismert.
Mindszentyt végül életfogytiglani fegyházra ítélték, dr. Baranyay Gyula Jusztin cisztercita szerzetes, egyházjogász, egyetemi tanár 15, herceg Esterházy Pál egyetemi lelkész 15 évet, dr. Ispánki Béla egyetemi lelkész életfogytiglant, Tóth László újságíró 10, Zakar András érseki titkár 6 év fegyházat, Nagy Miklós pap, költő, író pedig 3 év börtönt kapott. XII. Piusz pedig 1949. február 12-én mindenkit kiközösített, aki részt vett Mindszenty elítélésében. „Acerrimo moerore” kezdetű apostoli levelében nyilvánosan elítélte a bíboros bebörtönzését, és kiemelte a per során tanúsított nem megfelelő bánásmódot. „Az az egész kultúrvilág által elutasított ítélet, amelyet ott a Duna partján hoztak a római Anyaszentegyház egy kimagasló bíbornoka ellen, itt a Tiberis partján az Örök Városhoz méltó tiltakozó kiáltást váltott ki” – mondta Róma népéhez intézett beszédében 1949. február 20-án.
Végül csak a rendszerváltás hozta el Mindszenty teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását. Igaz, csak 2012-ben, holott a Legfőbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/6. számában jelent meg, 2019. február 8-án.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/6. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
