Kezdőlap Belföld Most ön is be...

Most ön is beszólhat Puzsér Róbertnek

Habár igen határozott elképzelései vannak Puzsér Róbertnek arról, hogyan tiltaná ki az autóforgalmat Budapest belvárosából, terveivel kapcsolatban most elindított egy online vitát. A következő két hétben lehet hozzászólni a Sétáló Budapestnek elnevezett programponthoz, majd március elsején lesz egy konferencia is.

HIRDETÉS

Az már eddig is ismert volt, hogy autómentessé tenné Budán a Várat és a Várkertet, Pesten pedig a Jászai Mari tér, a Fővám tér és az Astoria közötti területet. Ez magában foglalja a Lánchidat, amelyre szintén nem hajthatnának fel az autók, sőt, a pesti alsó rakparton sem engedné a forgalmat. Vannak azért még kérdőjelek is a víziójában. A budai alsó rakpart kapcsán ugyanis – tájékoztatása szerint – a közlekedésmérnöki szakmában konszenzus van arról, hogy rövid távon nem lezárható, de szerinte „emberközelibbé” tehető. Ezt nem tudni, hogy pontosan mit jelent.

Puzsér Róbert: Megosztó vagyok, de a programom nem az | Magyar Hang

A Tarlós István által képviselt, vasbetonban és robbanómotorban reprezentálódó Budapestet kívánom leváltani – mondta a Magyar Hangnak a főpolgármesternek induló Puzsér Róbert. – Valóban komolyan gondolja, hogy a jövő őszi önkormányzati választáson elindul a főpolgármesteri posztért? Kampányol, végigjárja a várost, és mindenhol megmutatja magát? – Komolyan gondolom.

Miközben a publicista várja a hozzászólásokat, kiforrott véleménye van arról is, hogy az autómentes zónában élők alapvetően a tömegközlekedésre alapozhatnak, mert tudomásul kell venni, hogy „a belvárosban autót tartani, autóval járni luxus”, sok helyet foglal és nem oda való. A belvárosiaknak ezért szerinte új parkolási területet kell keresniük az autóiknak, például a zóna határában vagy parkolóházakban. Azt azért megjegyzi, hogy az egyedi helyzetekre is keresnek és találnak megoldást, részleteket azonban erről még nem közölt.

A tömegközlekedés kapcsán Puzsér Róbert elképzeléseiben egy új, egyelőre nem bemutatott jegyrendszer szerepel a „mai idétlen vonaljegyrendszer” helyett, de az árak csökkentését nem tartja reálisnak. Részben a szükséges járatsűrítés miatt, részben pedig azért, mert nem számít kedvező politikai környezetre.

Programjában szó van még arról, hogy meg kell találni az optimális megoldást az érintett területen az áruszállításra, a motorosok sem hajthatnának be az érintett területre, csakúgy, mint az elektromos autók, illetve hogy nem lehet tovább halogatni P+R parkolók építését.

Később egyébként még több hasonló vita is lesz, de azoknak egyelőre csak a címe ismert. Ilyen például, a Kezek Budapest felett, az agyonépített város, de lesz külön eszmecsere a lakhatásról, a közlekedésről, illetve a Városok Európájáról.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
Katona Mariann
Katona Mariann
A Magyar Hang belpolitikai újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

25,654lájkolóTetszik
1,795követőKövetés
14,470feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Szellemét a tűz nem égeté meg – Magyar Hang-ajánló

Látogatás 2019 roma hősénél és a keleméri bárányfarmon, interjú Ragályi Elemérrel, Böjte Csabával és Versegi Beáta coach-szerzetesnővel. Csütörtöktől itt a friss Magyar Hang!

Kiemelt cikkek

Először színházban – Pethő Tibornak

Hogy Molnár Ferenc iparos volna-e? Nem hinném. Kétségtelenül a karaktereiből szólal meg, az nem igaz, hogy egyáltalán nem hagyja ott a személyisége nyomát.

Kell-e félni a brexittől?