HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Cseh Katalin:...

Cseh Katalin: A jövő ne a középkor legyen

HIRDETÉS

Európai ország címmel honlapjukon is elérhető, milyen uniót szeretne a Momentum. Migráció, tudás alapú társadalom, közös haderő és hírszerzés, vagy épp közös ellenzéki lista – ezekről is kérdeztük a párt EP-listavezetőjét, Cseh Katalint, aki a Momentumot is érintő kampányfinanszírozással kapcsolatos ÁSZ-vitáról is beszélt lapunknak. EP-választási ráhangoló, 4. rész.

HIRDETÉS

– Valóban a migrációt támogató és ellenző erők küzdelméről szól a mostani EP-választás, ahogy azt a Fidesz és a kormány megállás nélkül harsogja?
– Ez teljes és persze szándékos félreértelmezése ennek a választásnak. Az idei EP-választás arról szól, milyen jövőt képzelünk el Magyarország számára. Hogy a jövőbe megyünk, vagy vissza, a múltba, ahol harcban állunk a szomszédainkkal, ahol rabszolgaként dolgoznak az emberek a gyárakban, ahol gyengék vagyunk, és kicsik.

Gyöngyösi Márton: A Fidesz a lehető legálságosabb módszerekkel fogja támadni a pártunkat | Magyar Hang

A Jobbik frakcióvezetője szerint a társadalom mintha egyre immunisabb lenne a Fidesz-propagandára. Interjú.

– A migrációnál maradva, a Momentum európai programjában szerepel az uniós határok közös védelmének erősítése. Ezt hogyan képzelnék el?
– A migráció kérdése egész Európát érinti, ezért fontos, hogy közös európai megoldást találjunk. A Frontex erősítésével közösen tudnánk fellépni közösségünk határainak védelme érdekében. Sokkal hatékonyabb, mint amikor az aktuálpolitikai érdekek által vezérelt populista kormányokra van bízva az, hogy most éppen mit csináljanak a migrációval, vagy épp mit nem. Hiába harsogja ezt a propaganda évek óta, a magyar kormánynak valójában egyáltalán nem érdeke a migráció megállítása – a hatalmuk záloga, hogy napirenden tartsák a problémát. Ezért is vétózták meg először a bevándorlás visszaszorításáról szóló, Arab Liga és az EU közötti megállapodást.

– Támogatják a közös uniós haderő felállítását is. Összekötve ezt a közös határvédelem kérdésével, mennyiben jelentené ez a nemzeti hadseregek „visszavágását”, netán megszüntetését?
– Fontos tisztázni, a hadsereg és a határvédelem nem ugyanaz. A nemzeti és közös hadsereg kérdését ugyanakkor külön kezeljük. Közös hadseregre egy erősebb Európa érdekében van szükség, hogy az EU ezzel is növelje a külpolitikai érdekérvényesítő képességét, egyúttal még jobban megvédhesse az állampolgárait. Nem gondoljuk tehát, hogy meg kellene szüntetni a nemzeti hadseregeket, de a közös uniós haderő egy erősebb Európa záloga.

– A NATO-n belül vagy kívül?
– A NATO-val különböző kompetenciákat megosztó, de európai vezénylet alatt álló hadsereget tartunk ésszerűnek, már csak azért is, mert nem minden uniós ország NATO-tag. Az Európai Uniónak egy önálló szereplővé, egy gazdasági és politikai nagyhatalommá kell válnia. Nem egy Egyesült Államok-modellben gondolkodunk, de az EU-nak is szükséges, hogy rendelkezzen azokkal az eszközökkel, amivel önállóan felléphet, és az európai hadsereg ennek lenne a része.

HIRDETÉS

– Akkor ennek a keretében erősítenék az uniós hírszerzési tevékenységet, együttműködést is?
– Mivel a schengeni övezeten belül belső határok nincsenek, egyértelműen igen. Még erősebb közös uniós hírszerzés kell ahhoz, hogy megelőzzünk olyan helyzeteket, mint a 2015 november párizsi terrorakció a Bataclanban, amelynek egyik elkövetője a migrációs hullámmal érkezett Magyarországra, és a Keleti pályaudvarnál vett magának korábban SIM-kártyát. Jól mutatja a kormány cinizmusát, hogy ez alapján az elkövető azok között is lehetett akár, akiket Orbán Viktor parancsára a Keleti pályaudvaron tartottak, majd tovább buszoztattak Ausztriába.

Cseh Katalin (Fotó: Farkas Norbert/Magyar Hang)
Cseh Katalin (Fotó: Farkas Norbert/Magyar Hang)

– Erre mondanák azt, de épp emiatt szigorított Magyarország a SIM-kártya birtoklás feltételein, ahogy a közös együttműködésnek, információcserének is megvannak a fórumai, ilyen az EU külügyi főképviselője alá tartozó hírszerzési parancsnokság, vagy épp az Europol.
– A jelenlegi keretek között ezt mégsem tudjuk hatékonyan kezelni. Az EU komoly problémája, hogy lassan reagál, lassan mozdul, évek óta fennállnak problémák, amikre még mindig nem sikerült konszenzusos megoldásokat találni. Éppen ezért kellene gyorsabb uniós döntéshozatal, hatáskörbővítés. Az pedig, amit a magyar kormány csinál, hogy dacból, mindenféle vélt sérelmek miatt szinte sose képes tárgyalóasztalhoz ülni, vállalhatatlan. Nem viselkedhetünk sértődött kisgyerekként.

– A most épp teljes bizonytalanságban lebegő brexit is komoly hatással lehet Magyarországra, az így javuló magyar mutatók miatt például kevesebb fejlesztési forrással kell számolnunk. Hogyan és miként kellene változtatni a kohéziós politika tekintetében?
– A kohéziós alapok felhasználása az egyik legnagyobb probléma jelenleg Magyarországon. Tudjuk, hogy bár arányosan Magyarország részesült az egyik legtöbb kohéziós forrásból, mégis nálunk volt a legalacsonyabb ennek a társadalmi megtérülése. Kaptunk rengeteg pénzt, és a kormány az elmúlt 8 év során ezt látványosan elpazarolta. Az uniós forrásokkal járó korrupciós kockázatról nem is beszélve. Felháborító azt nézni, hogy az ország fejlesztésére kapott pénzből vadászházat épít egy fideszes képviselő, amibe utána beköltözik. Közös megoldást kell találnunk, a pénz oda és arra jusson, ahová, és amire szánják. Épp ezért fontos, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez. Hiszen látszik az, hogy a magyar hatóságok ma nem hajlandóan kivizsgálni a korrupciógyanús ügyeket.

Szanyi Tibor: Az unió be kívánja fejezni a fideszes oligarchia hizlalását | Magyar Hang

A Mészáros Lőrinc nevű Orbán Viktor hovatovább gazdagabb lesz, mint a mögötte lévő 99 leggazdagabb magyar együttvéve – mondja az MSZP EP-képviselője. A teljes interjú.

– Egy picit még a brexitnél maradva, többen már egy új népszavazás lehetőséget sem zárják ki. Felmerül a kérdés, ahogy az íreknél tíz éve láttuk a lisszaboni szerződés esetében, demokratikus-e addig szavaztatni egy tagállamot, amíg az az eredmény nem születik, amit a többség remél?
– A brexit kapcsán nagyon fontos megadni a lehetőséget az Egyesült Királyság választóinak, hogy a fennálló feltételek tükrében újragondolják a döntésüket. Sokan ugyanis nem mérték fel, mi minden változik a kilépéssel, egyszerűen meg lettek vezetve. Nem a demokrácia megcsúfolása ez, hanem a választópolgárokkal való valódi konzultáció.

– Sokan a 22-es csapdájának tartják, épp ezért fontos: hogyan lehetünk, maradhatunk versenyképesek, hogy közben a bérek közeledjenek az uniós átlag felé?
– Egyértelműen látszik, az Orbán Viktor által kínált vízió az: úgy tudunk versenyképesek lenni, ha olyan munkatörvénykönyvet hozunk össze, ami gyakorlatilag a tisztességes boldogulás feltételeit sem teremti meg a magyar dolgozók számára. És persze jönnek a cégek, amelyek pörgetik a gazdaságot, de ez csapdahelyzet. Ez maga a középkor, mintha vazallusként kezelnék Magyarországot, jobbágyként a dolgozókat.

Rendes jövőkép csak az lehet, amelyikben Magyarország megbízhatósággal és innovációval, a magyarok pedig tudással és kreativitással egyszerre biztosítják saját jólétüket és hazánk vonzóságát. Jó, hogy sok országból érkeznek ide befektetők, létesülnek gyárak, de az még jobb lenne, ha a magyar cégek is meg tudnának erősödni, és azok is versenyképesek lennének a világpiacon. Ilyen kormányzással és gazdaságpolitikával ez nem lehetséges. Versenyképesség ne az alacsony bérek miatt legyen, hanem a tudásalapú társadalom generálja. Elutasítjuk, hogy Orbán Viktor a magyar munkások kizsigerelésével, feláldozásával akarja megtartani a német cégek és a politika bizalmát, ez nem megoldás.

HIRDETÉS

Jávor Benedek: Nem a migráció a legfontosabb kérdés Európában | Magyar Hang

Uniós szinten az a fő kérdésé az EP-választásnak, sikerül-e a Fidesznek nagyobb teret nyernie a Néppártban, ezáltal radikalizálni a pártszövetséget – mondja a zöldpárti politikus. Interjú.

– Melyek lehetnek Magyarországnak azok a kitörési pontjai az innováció és kutatás-fejlesztés területén, amelyeket érdemes lenne megcéloznia azért, hogy a kreatív ipar is lásson az országban fantáziát?
– Mondjuk, első körben nem kellene az ország egyik legkiválóbb egyetemét elüldözni, ahogy az sem jó üzenet, amit a kormány jelenleg az MTA-val tesz, hogy a saját holdudvara kebelezhesse be a magyar tudományt. Amíg ezt a helyzetet nem oldjuk meg, addig nehezen hiszem, hogy bárki is ide szeretne jönni kutatni. Pedig rengeteg kedvező adottságunk van, mind földrajzilag, mind történelmileg. Kiváló magyar kutatók dolgoznak ma is patinás intézményekben világszerte. Ők garanciát jelentenének számos nagy presztízsű kutatóintézet számára. De amíg ezek az emberek megfelelő forrás, stabilitás hiányában külföldön dolgoznak, addig esélyünk sincs, hogy a partneri kapcsolatokat és szakmai tőkéjüket itthon kamatoztassák.

Cseh Katalin (Fotó: Farkas Norbert/Magyar Hang)
Cseh Katalin (Fotó: Farkas Norbert/Magyar Hang)

– Többen felvetették, egy közös ellenzéki EP-listával akár meg is lehetne szorongatni a Fideszt. A Momentum támogatna egy ilyen listát?
– Ez az egyetlen olyan választás ma, aminek a szabályait nem Orbán Viktor írja. Így ez egy lehetőség, hogy minden párt önállóan tudjon indulni, a saját szavazóit vigye az urnák elé. Láttam én is mindenféle matematikai számolgatást meg hatalomtechnikai okfejtést, de szerintünk nem a közös lista a kulcs – ráadásul már mind a Jobbik, mind az LMP nemet mondott az ötletre. A kulcs az, hogy minden ellenzéki elmenjen szavazni. Mi ezért dolgozunk, és készen állunk arra, hogy megmutassuk az erőnket..

– Még akkor is, ha az öt százalékot el nem érő pártokra szavazók így érdemben nem tudnak beleszólni a 21 uniós mandátum sorsába?
– Nekünk egyre kevesebb okunk van emiatt aggódni, csak folytatnunk kell a növekedést. Képviselni kell azokat is, akik nem mennének el egy közös listára szavazni. Akik, ha meglátnak egy másik politikust, aki közösen indul az általuk támogatott párttal, voksolás helyett inkább elmennek focizni. Az EP-választáson az a fontos, hogy minden párt vigye el a legtöbb támogatóját szavazni. Ezzel szemben, félreértés ne essék, a Momentum maximálisan támogatja, hogy az őszi önkormányzati választásokon az ellenzék közös jelölteket állítson a fideszes kihívókkal szemben.

EP-választás: itt az első mandátumbecslés | Magyar Hang

Egyelőre négy magyar listának mértek mandátumot. Európai szinten nagyobb töredezettség várható.

– A párt elszámolási kérdésekben vitában áll az Állami Számvevőszékkel. Ez mennyiben befolyásolhatja az EP-kampányuk finanszírozását?
– A Momentum olyan szempontból szerencsés helyzetben van, hogy sosem volt pénzünk, így megszoktuk, hogy lelkesedésből dolgozunk. Nagyon örültünk volna, ha nem sújt le ránk a kormány „bunkósbotja”, és végre tudtunk volna fizetést adni a sokszor 12-16 órát dolgozó munkatársainknak. A párt önkéntesekből felépülő hálózat, sokan munka mellett dolgoznak, segítenek, gyakorlatilag mindent mi fizetünk magunknak. Nem pozíciókért hajtunk, és még ha megvonnak tőlünk mindent, akkor is itt leszünk, mert mi egy mozgalom vagyunk. A kampányaink jó részét a támogatóink adományaiból fedezzük, biztos vagyok benne, hogy most sem lesz másképp. Ötven évre is elvehetik minden támogatásunkat, nem fogunk kevesebb energiával dolgozni. Sőt! (Az ÁSZ február 28-án visszavonta a Momentum költségvetési támogatásának felfüggesztését, de jelezték, hogy ezzel még nincs vége az eljárásnak – a szerk.)

– A pénzügyi ellenőrző bizottságuk elnöke mégis nemrég lemondott, az ellenoldal szerint ez is igazolja az ÁSZ elszámolással kapcsolatos aggályait.
– Csak a bizottság egy tagja mondott le, az elnök és a testület többsége folytatni kívánja a munkát. Ez egy politikailag vezényelt támadás, és a rendszer aljasságát mutatja, milyen szintű lejárató kampányokat tudnak folytatni az ellenzékkel szemben. Ez egy tartalom nélküli támadás, lejárató akció. Semmi más. A kampányköltéseink számláit bárki megnézheti a honlapunkon.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/7. számában jelent meg, 2019. február 15-én.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/7. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,515lájkolóTetszik
2,557követőKövetés
17,300feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Emberek, helyzet van!” – Magyar Hang-ajánló

Bod Péter Ákos-, Pikó András- és Mautner Zsófia-interjú, jászberényi riport. Körüljártuk a legújabb oktatási reformot. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Tökötök van, nem lovatok

Az emberek jók, vagy nem is tudom. Tény, hogy a minap hazatértemkor egy hatalmas zacskót találtam a kilincsen.

Tüzek