Kezdőlap Belföld Körösényi: A ...

Körösényi: A Palkovics-terv megvalósulása az MTA-t üresíti ki

A nemrég Magyar Nemzetté átnevezett kormánypárti lapban ment neki Palkovics Lászlónak az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont korábbi főigazgatója. Igaz, a hosszú véleménycikkre született egy ellentétes válasz is Szarka László Csaba akadémikustól, mégis rendkívüli, hogy a fideszes sajtóban menjenek neki élesen az MTA tervezett átalakításának.

HIRDETÉS

Körösényi András rögtön erősen nyit, amikor azt írja, az információs és technológiaügyi miniszter „jakobinus hevülettel látott neki az akadémiai kutatásfinanszírozás átszervezéséhez, a kutatóhálózat államosításához.” A kutató szerint a jelenlegi küzdelemből már-már úgy tűnik, mintha a 40 milliárdos költségvetés megszerzésén, illetve a bölcsész- és társadalomtudományi kutatások felszámolásán múlna a magyar ipar versenyképessége.

Körösényi úgy látja, a „Palkovics-terv” visszalépés az Orbán-kormány eddigi tudománypolitikájától. Már az a kiindulópont is téves szerinte, hogy nyolcvan éve megkövült intézethálózatról lenne szó, miután Pálinkás József elnöksége idején a kutatóhálózatot radikális módon átalakították. Így épült meg 9,5 milliárdos kormányzati támogatással a Természettudományi Kutatóközpont is. „Akik a jelenlegi intézmények védelme mellett állnak ki, azok nem „sok évtizedes privilégiumaikat” vagy a status quót védik, hanem az elmúlt 6-8 évben kemény munkával és sok áldozattal elért eredményeket” – írta.

Orosz Ferenc: Bohócot csináltak az Akadémiából | Magyar Hang

Nem tetszik a kormánynak, hogy a tudomány terén még nem ő mondja meg, mit és hogyan kell csinálni – mondja a Fidesz 66-os számú tagkönyvének tulajdonosa. Interjú.

A kutató úgy véli, Palkovics szembemegy azzal a politikával, ami az akadémiát „teljesítményelvű, korszerű XXI. századi nemzeti intézménnyé tette.” A cikk azzal zár, hogy még nem késő visszafordulni. „Az akadémiai alapkutatás szétzilálását, az annak leépítését célul tűző Palkovics-terv további forráskivonást jelent a humántőkéből. Megvalósítása egyik legfontosabb nemzeti intézményünket, az MTA-t építi le, üresíti ki. Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint az Orbán-kormány összeszerelő üzemmé változtatja az országot?” – teszi fel a kérdést Körösényi.

Erre adott válaszában az MTA Csillagászati Kutatóközpont volt főigazgatója azt írta, a kezdeti érthető döbbenet után az akadémia „konfrontációkereső kommunikációba kezdett.” Szerinte megegyezés is azért nem született eddig, mert a közgyűlési és elnökségi tagok egy része, „akiknek valójában nincs közük a kutatóhálózathoz, politikai küzdelmet folytatnak a kormány ellen. Egyre világosabban látszik, hogy részükről a cél nem a probléma megoldása, hanem a minél nagyobb nemzetközi botránykeltés.”

Körösényinél jóval óvatosabb hangot ütött meg a Professzorok Batthyány Körének elnöke, aki a Magyar Narancsnak adott interjút. Náray-Szabó Gábor nem kívánta például kommentálni Pálinkás élesebb kijelentéseit, azt ugyanakkor biztosra vette, hogy az MTA átalakítása a miniszterelnök jóváhagyásával történik, és a célt a kormányfő jelölte ki. (Tehát ebből a szempontból Körösényi címzettje Palkovics helyett inkább Orbán Viktor lehetne.) A kémikus viszont úgy vélte, „a fő cél az, hogy növeljük a magyar versenyképességet és az innovációt.” Abban sem volt hajlandó állást foglalni, hogy kinek a hibája az MTA és a kormány közti éles hangvétel. „Azt most nem lehet eldönteni már, hogy ez kinek a hibája” – állította Náray-Szabó, akinek szervezete azért küldött egy kompromisszumos javaslatot a kormánynak és az akadémiának. A mostani tárgyalásokon viszont nem kíván részt venni a PBK.

Több ezren tüntettek az MTA székháza előtt a Palkovics-terv ellen | Magyar Hang

A hétköznap délután ellenére szép tömeg érkezett az MTA-székház elé, hogy élőláncot fonjon az épület köré. Itt visszanézheti a demonstrációt.

Eközben nyugati magyar professzorok levelet intéztek Lovász László MTA-elnökhöz, azt írva, hogy az alapkutatások és az innováció támogatása a legtöbb nyugati országban világosan elválik egymástól. „Az alapkutatás döntéshozói a tudósok, az alapkutatók megítélésében nem játszik számottevő szerepet a szabadalmaik száma” – áll a szövegben, amit kézjegyével látott el Zimányi Gergely (University of California, Davis), Mihály László (State University of New York, Stony Brook), Forgács Gábor (Clarkson University), Forró László (Svájci Műszaki Egyetem), Szalay Sándor (Johns Hopkins University), Kuti Gyula (University of California, San Diego), Holczer Károly (University of California, Los Angeles) és Barabási Albert-László (Harvard).

Az aláírók szerint az államnak az alapkutatást meghatározó fontosságúnak kell tartania, a tudományos kutatásra költött alapok döntő részét erre fordítva. „Még a legfejlettebb országok alapkutató intézményei is, mint például a University of California vagy a Max Planck Intézetek, működési költségeiknek csak nagyjából százalékát tudják innovációs eredményeik értékesítéséből fedezni” – áll továbbá a levélben.

Szerda esti közleményében felháborodásának adott hangot az ELTE BTK Filozófia Intézete is. Az oktatói kar nem ért egyet az akadémiai kutatóhálózat átalakítását célzó, az MTA autonómiáját semmibe vevő tervekkel. Továbbá úgy látja, az MTA BTK Filozófiai Intézetének fennmaradása, további működése kitüntetett jelentőségű. Az aláírók közt olyan professzorokat találunk, mint E. Szabó László, Kelemen János, Kiefer Ferenc, Ludassy Mária, Réz Anna, Siptár Péter, Tőzsér János, Ullmann Tamás, Zvolenszky Zsófia, továbbá Bárány Tibor és Várnai András.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

25,643lájkolóTetszik
1,792követőKövetés
14,464feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Szellemét a tűz nem égeté meg – Magyar Hang-ajánló

Látogatás 2019 roma hősénél és a keleméri bárányfarmon, interjú Ragályi Elemérrel, Böjte Csabával és Versegi Beáta coach-szerzetesnővel. Csütörtöktől itt a friss Magyar Hang!

Kiemelt cikkek

Tejfogak

Amikor gyerek voltam, tehenek bőgtek, földutak kanyarogtak, meg poros téglarakások álltak a város szélein. Azoknak lehetett búcsúzóul viszlátot inteni.

Nagyböjti edzésterv

Ünneprontás