Egyre több fiatal rendőr hagyja el a pályát, miután szembesülnek vele, hogy például biztonsági őrként járőri fizetésük többszörösét kereshetik meg – értesült lapunk. Úgy tudjuk, hogy többek között a paksi atomerőmű-bővítés is vonzza a fiatal rendőröket és a rendőrségnél dolgozó közalkalmazottakat: a Paks II. beruházásnál rengeteg fegyveres biztonsági őrre van szükség, jelenleg is zajlik a kiképzésük.
Értesüléseink szerint a kiképzésén részt vevő csoportban szinte alig van olyan, aki korábban ne a rendőrségen dolgozott volna. A pénz pedig egy rendőrjárőr számára csillagászati: úgy tudjuk, a Paks II.-nél egy biztonsági őr akár háromszor annyit visz haza, mint egy járőr, de egy diplomás, több éves szolgálati idővel rendelkező tiszt is csak a paksi fizetés felét keresi meg. A felmondási hullám már tavaly megkezdődött az alacsony fizetések és a rengeteg túlóra miatt. Információink szerint csak a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságtól egyetlen év alatt mintegy negyvenen távoztak, de a Pakshoz közel eső szekszárdi állományban is nagy volt a fluktuáció.
Komoly gond lehet a túlóradíj megspórolásából | Magyar Hang
A rendőröknél, tűzoltóknál és börtönőröknél is komoly problémák lehetnek.
Lapunk természetesen megkérdezte a Tolna Megyei Rendőr- főkapitányságot, arról érdeklődve, hogy az elmúlt egy évben, illetve az utóbbi egy hónapban hány rendőr szerelt le a szekszárdi, a paksi és a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságon. Arra is kíváncsiak voltunk, mekkora a szakemberhiány, és a járőrök esetében egy főre átlagosan hány túlóra jutott az utóbbi hónapokban. Szerettük volna megtudni, hogy a felmondások nem akadályozzák-e a feladatok, különösen a járőri feladatok ellátását, ahogy azt is megkérdeztük, tudnak-e arról, hogy a leszerelt rendőrök egy részéből a Paks II.-nél lesznek biztonsági őrök. Bár kérdéseink átküldése után a megyei kapitányságtól kaptunk egy sablonlevelet, amelyben türelmünket kérik, azóta érdemi válasz nem érkezett.
Úgy tudjuk egyébként, hogy a rendőrségnél dolgozó közalkalmazottak közül is sokan a távozás mellett döntöttek, ők pedig a február 1-jétől életbe lépett rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonynak keresztelt életpálya-törvény (riasz) miatt, amely átminősíti a rendvédelmi közalkalmazottakat. A jogszabály egyik fontos eleme, hogy nemcsak a rendőrök, de a rendvédelmi közalkalmazottak is áthelyezhetők akár az ország másik részébe is.
A Független Rendőr Szakszervezet tavaly év végi közleményében azt írta, nem támogatják a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyt létrehozó törvényjavaslat elfogadását, mivel az a közalkalmazotti állomány kötelezettségeit aránytalanul megnöveli, alapvető jogait szükségtelenül korlátozza. A szakszervezet kifogásolta többek között a kinevezés egyoldalú módosításának széles körű lehetővé tételét, különösen az illetmény, a munkakör és a munkavégzés helyének megváltoztatása tekintetében. Példátlannak nevezték az illetménycsökkentés lehetőségének bevezetését is, és kifogásolták a hivatásosokra vonatkozónál szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok előírását, mivel az a gazdasági társaságban történő szerepvállalást szinte teljesen kizárja a rendvédelmi alkalmazottak esetében.
Akadozik a rendőrök utánpótlása, az elmúlt években ugyanis drasztikusan csökkent a rendészeti szakközépiskolába jelentkezők száma – értesült a Népszava. Míg a miskolci rendészeti szakközépiskolába 2010-ben még 2618-an jelentkeztek, nyolc év elteltével, tavaly már csak 640-en: ez több mint 75 százalékos visszaesés. A körmendi, hasonló profilú intézményben ugyanebben az időtávban 765-ről 328-ra csökkent a jelentkezők aránya, az adyligetiben pedig 1439 helyett csak 501 fiatal akarta folytatni tanulmányait.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/8. számában jelent meg, 2019. február 22-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/8. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
