Tudás nélkül nem kerülhetjük el az ökológiai katasztrófát, de tudás kell ahhoz is, hogy egy országot jól kormányozzunk – fogalmazott Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke pénteken a Tanácstalan köztársaság című vitaesten. Nem mindegy azonban, hogy miként határozzuk meg a tudást, és arról sem feledkezhetünk el, hogy hiába a tudós elmék, ha a hatalom magának vindikálja a jogot, hogy megmondja, mi számít tudásnak.
A Karátson Gábor Kör és az ELTE Társadalomtudományi Kar (TáTK) humánökológiai mesterszaka által indított eseménysorozat első állomása az MTA elleni kormányzati támadások ismeretében túlmutattak egy tudományos beszélgetés keretein. Így az Akadémia átalakítása miatt a kormányt és a magát túl könnyen megadó értelmiséget egyaránt bíráló Pálinkás József jelenléte akár aktuálpolitikai vitává is tehette volna az eseményt, a TáTK tanácsterme azonban nem forradalmi gyűlésnek, hanem tudományfilozófiai párbeszédnek adott otthont. Az est legfontosabb kérdése, amelyhez minduntalan visszatértek az előadók és a közönség is, a jövőt kutatta: vajon mi vár ránk, ha nem változtatunk az életmódunkon? És változtathatunk-e azon egyáltalán?
Takács-Sánta András humánökológus, egyetemi docens, az első előadó szerint nincs más választásunk, át kell alakítani a gondolkodásunkat, a tudománynak védelmezővé kell válnia, csak így oldhatjuk meg az ökológiai válságot, amelyet mi magunk okoztunk. – A tudomány házasságot kötött a technikával – fogalmazott a társadalomtudós, ennek eredményeként kell ma megoldandó problémaként tekintenünk a környezetpusztító technológiákra, a megállíthatatlan gazdasági növekedés hatására létrejött fogyasztói társadalmakra, és a túlnépesedésre.
A tudomány irányát ráadásul a hadsereg és az ipar határozza meg, ennek az összefonódásnak köszönhetően a tudás nem a közjót szolgálja, hanem az államhatalmi érdekeket és a profitot. Takács-Sánta szerint ez az első gond, a második pedig, hogy a tudomány túlságosan is észközpontú, nem hagy teret az érzelmeknek. Ha ki akarunk lábalni napjaink tudományos válságából e kettőn változtatni kell: a tudást a közjó, a társadalom szolgálatába kell állítani, a tudósoknak pedig meg kell érteniük, hogy nem rekeszthetik ki az érzelmet a kutatásokból. A harmadik feladat említése már szinte aktuálpolitikai kontextusba helyezte az előadást, a humánökológus arról beszélt, hogy jobban meg kell becsülni a társadalomtudományokat. Mint ismert, az MTA tervezett átalakításának legnagyobb vesztesei a bölcsészek mellett a társadalomtudósok lennének.
Körösényi: A Palkovics-terv megvalósulása az MTA-t üresíti ki | Magyar Hang
Az MTA TK volt főigazgatója a kormánypárti lapban ment neki a miniszternek.
Ha a tudomány védelmezővé válik, olyan világban nőhetünk fel, ahol végre meghaladjuk a fogyasztói társadalmat, ahol megőrizzük a biodiverzitást, ahol egészségesen étkezünk, és újra felismerjük a közösségek erejét. – Védjük meg magunkat önmagunktól – zárta előadását Takács-Sánta András.
Pálinkás József felszólalásának címe – amelyet, mint kiderült, az est moderátora, Lányi András egyetemi docens ajánlott számára – Jean-Francois Lyotard, francia filozófust idézte: „Ki dönti el, hogy mi a tudás? És ki tudja, hogy mit kell eldönteni?” Az MTA volt elnöke további kérdésekkel vezette fel a témát: milyen tudást kell létrehoznunk, és mit kell továbbadnunk abból? És főként, hogy mit tehetünk, hogy a „fake news”-ok és áltudományos eszmefuttatások helyett a valódi tudomány juthasson szóhoz? Egy fájóan aktuális példát hozva, Pálinkás Jair Bolsonaro brazil elnököt említette, aki eltökélt a világ legnagyobb esőerdejének kipusztításában: az energia megfelelő felhasználásához is tudásra van szükség – hangsúlyozta az atomfizikus.
És legalább ilyen izgalmas kérdés, hogy a globális felmelegedés hatásait vizsgáló tudományos konferenciákat miért mindig egzotikus szigeteken rendezik, ahová a résztvevők repülővel érkeznek, hozzájárulva a légkör további szennyezéséhez. – Mi magunk hozzuk létre a saját problémáinkat, amelyek jelentős része társadalmi megoldást kíván – fogalmazott Pálinkás. A tudós szerint ennek legfontosabb eleme, hogy egy olyan közgazdasági modellt dolgozzanak ki a szakemberek, amely választ ad rá, hogyan lehet növekedés nélkül is stabilizálni a gazdaságot. Hiszen a növekedésnek, hiába épít erre mindenki, egyszer vége szakad.
Orosz Ferenc: Bohócot csináltak az Akadémiából | Magyar Hang
Nem tetszik a kormánynak, hogy a tudomány terén még nem ő mondja meg, mit és hogyan kell csinálni – mondja a Fidesz 66-os számú tagkönyvének tulajdonosa. Interjú.
A túlnépesedés problémájáról szólva az atomfizikus elmondta, csökkenteni kell a társadalmak közötti különbségeket, és az egyes társadalmon belüli különbségeket is. Ma az innováció – amely az MTA elleni támadást vezénylő Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelszava – a jólétben élőket szolgálja ki, ami komoly társadalmi feszültségekhez vezet. Ezért is van rá szükség, hogy – ahogy Takács-Sánta András is fogalmazott – a tudás a közjót szolgálja. A közönség soraiból érkező kérdésre válaszolva Pálinkás József arról beszélt, a közpénzből létrehozott tudás közkincs, vagyis azok a tudományos eredmények, amelyeket a társadalom finanszíroz, a közösség egészét megilletik.
A vitaest végén Lányi András terelte vissza végleg a beszélgetést a regionális keretek közé. – A politika kötelessége, hogy megteremtse és fenntartsa a tudományos vita lehetőségét, de abba már nem kell beleszólnia, hogy mit kell kutatni.
„Nem elég az ökölrázás, eszmék is kellenek az autoriter rendszer megdöntéséhez" | Magyar Hang
A Fideszbe vetett bizalom bármikor megrendülhet, és a választók hűségét csak a hadiállapot állandósításával lehet megerősíteni – mondta Schiffer András és Lányi András. Páros interjú!
A Tanácstalan köztársaság következő felvonását két hét múlva rendezik, azt követően pedig június 7-ig kéthetente (egy alkalommal három hét szünettel) követik egymást az előadások és viták, amelyek a félév során a következő kérdésekre keresik a választ: „Van-e politikai válasz az ökológiai válság kihívására? Van-e ökológiai válasz a politika kiüresedésére, a rendszerváltozás kudarcára, a zsákmányszerző politikára, a cinizmusra és a beletörődésre?”
A szervezők tájékoztatása szerint az előadók „olyan válaszokat keresnek, amelyek túlmutatnak álbal és alsójobb vendettaháborúin, és az immár megkerülhetetlen ökológiai belátások fényében próbálják újraértelmezni a zöld szín helyét a hazai politikai palettán.”
