Péntektől már legalább napi kilenc órát benn kell lenniük a közigazgatás egyes területein dolgozóknak a munkahelyükön – számolt be a Népszava az új kormányzati igazgatásról szóló jogszabály életbe lépéséről. A hivatali tisztviselők munkaidejébe innentől nem számít bele az ebédszünetre adott fél óra sem, az alapszabadság pedig huszonötről húsz napra csökken. A további szabadnapok számát nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg. A napi munkaidő kiterjeszthető úgyis tizenkét órára, hogy azért semmiféle túlóra-pénzt nem fizetnek. Ráadásul a fővárosi és megyei kormányhivatali dolgozóknak innentől cafeteria sem jár. A munkájukat pedig innentől kormányzati szolgálati jogviszonynak nevezik.
Mindez érinti a minisztériumok és azok háttérintézményei, a járási hivatalok, a nyugdíjfolyósító dolgozóit, de a Magyar Államkincstárnál dolgozó kormánytisztviselőket és ügykezelőket is. Konkrét példát is mond a Népszava: minden munkanap 6 óra 45 perckor kezdődik a munkaidő a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság köztisztviselői számára.
Az új jogszabály ráadásul úgy lép életbe, hogy az ígért 38 végrehajtási rendeletből csak egy, a tavalyi szabadságok megváltásáról szóló készült el. A Magyar Államkincstárban hétfőn körlevélben írták meg számos vezetőnek, hogy mit kell felelni a kérdésekre. Például, hogy a tavaly ki nem vett szabadságok számát március 5-én esedékes bérükkel megkapják a dolgozók. De a januárra és februárra járó megemelt munkabér különbözetét csak azoknak fizetik ki áprilisban, akik kinevezésüket elfogadják, és maradnak az eddigi munkahelyükön. Az eddigi címeket is megvonják az érintettektől: nincs többé szakmai tanácsadó, főtanácsadó, közigazgatási tanácsadó.
A változtatások ellen tiltakozik a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, február elején pedig sztrájkbizottságot is alapítottak, és megfogalmazták követeléseiket.
Eközben az Azonnali arról számolt be, hogy a jelek szerint a kormány szó nélkül be kívánja szántani a kulturális közfoglalkoztatást. Ezáltal több ezer ember munkahelye szűnne meg egyik napról a másikra. A csütörtökön lejáró szerződéseket nem hosszabbították meg a Magyar Nemzeti Múzeumnál és az Országos Széchényi Könyvtárnál. Előbbi időközben azt a választ kapta a Kormányhivataltól, hogy a belügyminiszter az emberi erőforrások miniszterének véleményét elfogadva nem támogatta az intézmény pályázatát.
A kulturális közfoglalkoztatási programot hat évvel ezelőtt indította a kormány, az ezen a területen dolgozók pedig sokszor a minimálbérnél kevesebbért láttak el teljes állásnak számító munkát. Volt, hogy egy könyvtárost rúgtak ki azért, hogy aztán közmunkásként vegyék vissza – elevenítette fel az Azonnali. Három éve még 7832 ember volt kulturális közmunkás, 2017-ben pedig 5815, tavaly pedig még közülük is elküldtek háromezer főt.
