Missziónak tartja Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetője, hogy szembeszálljon az áltudományokkal, és minél több fórumon felszólaljon az átverések ellen. Homeopátiáról, gyógynövényekről, fokhagymás pirítósról, rákterápiáról is beszélgettünk a professzorral.
– Hiába nő a tudásunk, mégis mintha sokan egyre inkább bizalmatlanok lennénk a tudományokkal. Mit gondol erről az, aki évekkel ezelőtt háborút indított az áltudományok ellen?
– Ez valóban paradox helyzet. Manapság az internet lehetővé teszi, hogy mindenki kifejthesse véleményét, ha értékes, ha nem. A butaság szabadon szerveződhet a közösségi hálón gyakran a média hathatós támogatásával. E problémát általánosabb kontextusba is helyezhetjük: az észszerű és az irracionális gondolkodás feszül egymásnak, gyakran ugyanazon koponyán belül. Az irracionalizmus képzeletbeli világokat teremt, amelyeket téveszmék és konspirációs elméletek uralnak. Ezzel szemben a racionális gondolkodás a tények tiszteletén és a logikus érvelésen alapul. Az irracionalitás primitív ösztönöket szít, szemben az értelemmel, amely képes a problémák felfogására és megoldására, legyen az tudományos, társadalmi, erkölcsi vagy magánéleti. A tudomány lényegében rendszerbe szedett racionalizmus.
Nemere István: Az összeesküvés-hívőknél valami nem kerek | Magyar Hang
Iszlámról, brexitről, a jobboldalról és 12 millió eladott kötetről beszélgettünk a legtermékenyebb magyar szerzővel.
– Ön szerint hogyan lehetne ezen változtatni?
– Nem csupán az a helyzet, hogy a szakemberek nem fordítanak elegendő időt a felvilágosításra, az emberek egy jelentős része nem fogékony az értelmes üzenetekre. Elválasztanám azonban a tájékozatlanságot a tudatlanságtól. Egy adott témakörben járatlan, de nyitott gondolkodású emberekre hatással lehet az értelmes szó, főként, ha nem köteleződtek el bizonyos eszmerendszerek iránt. A valódi megoldás az oktatási rendszer alapvető átalakítása lenne, ahol a diákok fejét nem haszontalan információkkal tömik, hanem problémacentrikus gondolkodásra tréningeznek. Az önreflexív gondolkodásra való képességgel felismerhetnénk, hogy nemcsak mások, hanem mi magunk is elfogultan, érdekeink vagy vélt érdekeink által eltorzítva látjuk a világot. E felismerés lehetőséget adna arra, hogy felülemelkedjünk destruktív biológiai késztetéseinken.
– Igaz, hogy ön gyógyszerlobbista?
– Sajnos nem kapok semmilyen támogatást, sőt még érdekmentesen sem lobbizom a gyógyszergyárak érdekében. Azt viszont szeretném, ha a szakma sokkal jobban támogatna, nem anyagiakban, hanem elismeréssel. A fiatal orvosok, gyógyszerészek, kutatók és a világosan gondolkodó emberek támogatnak, a szakmai elit viszont negligálja a tevékenységemet. Négyszemközt megveregetik a vállamat, gratulálnak a munkámhoz, viszont mindig előkerül egy „de”, és innentől negatív kontextusba kerülnek a dolgok. Ami a „gyógyszermaffiát” illeti: a konspirációs elméleteken edződött gondolkodás olyan mértékű befolyást tételez fel bizonyos tőkeerős vagy politikai hatalommal rendelkező csoportoknak, ami nem létezik. Számomra igen megdöbbentő, milyen sokan hiszik, hogy a gyógyszergyárak szándékosan betegítik az embereket a nagyobb profit érdekében.
– A homeopátia volt az első az alternatív gyógyászat ágai közül, aminek nekiment egy hét évvel ezelőtti Index-cikkben. Milyen volt a fogadtatás, és mi a homeopátiával a gond?
– A Homeopátia – nagy átverés című cikkem után laikusok serege támadt nekem minden lehetséges fórumon, sokan követelték a diplomám elvételét és az egyetemről való eltávolításomat. Az írás szakmai fogadtatása viszont jó volt, számos orvos lobogtatta a cikket a munkahelyén. Sokan megelégelhették az áltudományos bizniszben utazó kollégáknak kijáró kötelező tiszteletet, s örömmel nevezték a valódi nevén az átverést.
Innentől misszióként folytattam tovább a tevékenységemet, az alternatív orvoslás minden fontos ágával elkezdtem foglalkozni. A homeopátiával az egyik gond, hogy áltudomány. Hatóanyag nélkül nincs hatás, a víznek pedig nem létezik gyógyító hatással rendelkező emlékezete. A másik probléma a homeopátiával, hogy igazoltan hatástalan, noha páciensek tömegei állítják az ellenkezőjét. Ennek oka, hogy elképzeléseinket támogató dolgokra jobban fókuszálunk, másrészt a betegségek zöme magától gyógyul. Ha közben homeopátiás szert szedtünk, az lehet a képzetünk, hogy oki összefüggésről van szó. Érdekesség, hogy számos páciens a homeopátiás készítményeket párhuzamosan szedi a hagyományos orvoslás szereivel, de gyógyító hatást kizárólag az előbbinek tulajdonít.
– Nagy felháborodást váltott ki, az ön által megvezetettnek tartott emberek körében, amikor egy tavalyi cikkben Gyuri bácsi, a bükki füvesember módszereit bírálta. Nem fogja vissza magát, ha a gyógygombákról van szó. Mi a probléma ezekkel?
– A gyógygombák nem igazolt hatásúak. Ez annyit jelent, hogy igen kicsi az esélye, hogy valóban rendelkeznek az állított gyógyhatással. Szégyenteljesnek tartom, hogy e termékek reklámozásával komoly televíziócsatornák is részt vesznek a beteg emberek megtévesztésében. Gyuri bácsi a népi bölcsesség megtestesítője. A probléma ezzel az, hogy az egészség egy rendkívül komplex rendszer. A különféle gyógyfüvek hosszú távú hatásait csak tudományos vizsgálatokkal lehet megállapítani. Néha valóban helyesnek bizonyult a népi megfigyelés, a gyógyszeripar alkalmazza is ezt a tudást.
De ha megnézzük a különféle betegségekre ajánlott gyógynövények listáját, akkor azt kell mondanom, néhány helyes megfigyelés nem jogosít fel arra, hogy a mindentudás szerepében tetszelegjünk. A különféle betegségekre vagy azok megelőzésére ajánlott gyógyfüvek nagy többségének hatásossága igencsak kétséges, számos megvizsgált esetben igazolt a hatástalanság. Sokan még a szakmában sem képesek megérteni, hogy ha egy gyógynövény élettani hatást gyakorol a szervezetre, az nem jelenti egyben azt is, hogy ennek klinikai relevanciája van: a gyulladásgátló vagy antibakteriális hatás nem feltétlenül terápiás jelentőségű. A gyulladás egyébként egy adaptív mechanizmus, nem kell mindenáron csökkenteni. A szervezetünkben pedig hasznos mikrobák is vannak, az antibakteriális szerek rájuk is hatnak.
– Ha jól gondolom, nem kúrálja magát fokhagymás pirítóssal vagy vitaminokkal, ha náthás.
– Vírusokról beszélünk, amelyekre a fokhagyma nincs hatással. Ha súlyos bakteriális fertőzésem lenne, antibiotikumokat szednék. A vitaminokat az élet legfontosabb molekuláinak tartjuk. Ez egy tévhit. Ugyanúgy, mint a sör: csak manipulatív kontextusok által vált a barátság szimbólumává a reklámokban. A természetesség pedig nem az egészség garanciája. Számos kutatást végeztek különféle vitaminok extra dózisban való alkalmazásával kapcsolatban. A tanulmányok konklúziója egyértelmű: normális táplálkozás esetén nincs szükségünk plusz vitaminbevételre, sőt a tartós szedés problémákat is okozhat.
Például a nagy mennyiségben szedett A-vitamin jelentősen megnöveli a tüdőrák kockázatát, az E-vitaminok elősegítik a rák terjedését, az indokolatlanul szedett C-vitamin pedig veseproblémákat okozhat. A hazai vitaminhelyzetre jellemző, hogy a nagyüzemi gyártás vezetői nemrég igen rangos állami kitüntetésben részesültek, a gyár alapítójának neve pedig az egészség megőrzésének szimbólumává vált, szobrot is emeltek neki. A megadózisú vitaminok legismertebb hazai gyártója és forgalmazója egy orvos, aki a gyógyszeripari összeesküvés-elméletek egyik legfőbb hazai teoretikusa is egyben.
Nemcsak Dugovics Titusz, de valószínűleg Boldog Özséb sem létezett | Magyar Hang
Sokan csak jobban hisznek a történelmi legendákban, ha azokat a tényekre hivatkozva cáfolja valaki.
– Melyek legveszélyesebbek az alternatív gyógymódok közül?
– Azok, amelyeket rákbetegeknek ajánlanak. A rák számos fajtája még ma is halálos, különösen ha későn fordulunk vele orvoshoz. Nehéz ezért egy ilyen diagnózissal szembesülni, sokaknak nincs is meg a bátorsága ehhez, inkább az alternatív megoldások felé fordulnak. Mire rájönnek, hogy rosszul döntöttek, gyakran már késő. Számos rákellenesnek titulált szer és módszer kering közszájon és az interneten. A nagyobb profitban utazók a legalitás világába is beférkőztek.
Vannak olyan készítmények, amelyek tudományos laboratóriumok által igazolt hatásúak. Érdekes módon mégsem gyógyszerként árulják őket, sőt a hatóságokkal való konfliktusok elkerülése érdekében a készítmények csomagolásán fel is tüntetik, hogy nem szüntetik meg a rákot, persze apró betűkkel. Nagybetűkkel a „rákbetegeknek ajánlott” kifejezés virít. Az egyszerű beteg vagy hozzátartozó úgy gondolkodik, hogy hatásos szerről van szó, ha már erre a kórra ajánlják, és megveszi a méregdrága termékeket. Ezeket a legalizált szereket remélhetően a hagyományos kezeléssel párhuzamosan szedik a betegek, így csak anyagilag károsul a család. Igaz, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a pénzre.
Ha az ember semmit nem hisz el, mindenről meggyőzhető | Magyar Hang
A kormánynak az a célja, hogy megfossza a közéleti diskurzust a szakpolitikai kérdésektől – mondja Krekó Péter. Interjú.
– Mi a helyzet a lúgosítással és a méregtelenítéssel?
– A szervezet nem savasodik el, a mérgek pedig nem halmozódnak fel bennünk. A terápiáknak nincs célpontjuk. Másrészt a javasolt megoldások a problémák fennállása esetén is hatástalanok lennének. Érdekes, hogy ilyen tudománytalan elképzelések ekkora mértékben képesek megtapadni a közvélekedésben, noha például az elsavasodás-elmélet szellemi atyját, Robert O. Youngot nemrég börtönbe csukták. Sajnos nem elmélete hamissága miatt került rács mögé, hanem mert orvosi minőségben tevékenykedett. Legutóbb egy rákos páciense javára 105 millió dollárt ítéltek meg.
Elképzelhetjük, mekkora jövedelemre tett szert Young a zöld porocskáival és könyveivel, amelynek első kötete, A pH-csoda, a legnagyobb példányszámban eladott egészséggel kapcsolatos kiadvány. A nyugati világ sajnos nem tud mit kezdeni a gyógyításban jelen lévő átverésekkel, pedig ez a probléma egyszerűen megoldható lenne. Hasonlóan a hagyományos gyógyszerekhez, az alternatív szereknek bizonyítaniuk kellene hatásosságukat. Itt nyilván mind egy szálig elbuknának. Az illegális tevékenységekre jóval nagyobb eréllyel kellene lecsapni. Az ismeretterjesztés is fontos lehet, csak ezt számos szakembernek fel kellene vállalnia.
– A Magyar Tudományos Akadémia több esetben is fellépett az áltudományok ellen. A szervezet kormánnyal való konfliktusa visszavetheti a harcot?
– Az MTA fellépése az áltudományok ellen igen tiszteletreméltó dolog, hiszen kevés akadémia állt ki ilyen nyíltan a tudományosság mellett. Rendkívül fontos, hogy a tudáspártiakban tartsuk a lelket: az igaz szó még létezik. Jelenleg az MTA a túlélésért küzd, ezért nyilván nem tud kellően koncentrálni az említett feladatra.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/9. számában jelent meg, 2019. március 1-jén.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/9. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
