Pálinkás József javaslatot tett a méltatlan MTA-vita lezárására

Pálinkás József javaslatot tett a méltatlan MTA-vita lezárására

Pálinkás József (fotó: NKFIH)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Akár egy jól működő kutatóintézet-hálózat is létrejöhetne Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere által 2019. március 8-án aláírt szándéknyilatkozat alapján - írja a Hvg.hu-n megjelent cikkében Pálinkás József.

Az MTA korábbi elnöke szerint ennek egyik feltétele az lenne, hogy a tudományos közösség az eddig tanúsítottnál is erőteljesebben és határozottabban álljon ki a tudományos kutatásnak Magyarország Alaptörvényében garantált szabadsága és az MTA mellett. A másik pedig az, hogy az ITM adja fel a semmittevés és koncepciótlanság álcázására szolgáló üzengető, halogató taktikáját és méltányos, nyílt, átlátható, a kutatói közösséget partnernek tekintő, tisztességes tárgyalásokat folytasson az MTA vezetőivel, kiemelten annak elnökével.

Pálinkás József: A közpénzből létrehozott tudás közkincs | Magyar Hang

Tudás nélkül nem kerülhetjük el az ökológiai katasztrófát, de tudás kell ahhoz is, hogy egy országot jól kormányozzunk - fogalmazott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke.


Pálinkás úgy látja, hogy az ITM elveszítette, vagy meg sem szerezte hitelességét a kutatók körében ezért fogadta heves elutasítás az alkut az akadémiai dolgozók részéről. Meglátása szerint „az MTA következetes, kompromisszumot kereső magatartása és az MTA hazai és nemzetközi támogatottsága, valamint az ITM nyilvánvaló, már a közvélemény számára is jól látható inkompetenciája vezethetett el kilenc abszurd, bizonytalanságban töltött hónap után a szándéknyilatkozat aláírásához, amelynek tervezetét is az MTA dolgozta ki”.

A cikk további részében Pálinkás szándéknyilatkozat pontjainak sorrendjében javaslatot tesz azokra a feltételekre, amelyeknek a részletszabályozás során teljesülniük kell ahhoz, hogy az új kutatóhálózati rendszer létrejöhessen, és feladatait a nemzetközi normák szerint tudja ellátni.