HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld „A konzervatí...

„A konzervatív ódzkodik a forradalomtól”

HIRDETÉS

Csaknem kilencven konzervatív értelmiségi négy évig tartó munkájával 2017 őszére elkészült egy nagyszabású munka, egy több mint 600 oldalas, 670 szócikket tartalmazó politikai enciklopédia. A különlegessége egyebek közt, hogy a szócikkek konzervatív-szabadelvű szemlélettel íródtak, és a politikai fogalmak mellett történelmi alakokat és jelenségeket is tárgyalnak. Végül most március elején kijött a nyomdából a mű. Pásztor Péter műfordítóval, az enciklopédia főszerkesztőjével beszélgettünk.

HIRDETÉS

– Miért vált szükségessé ennek az enciklopédiának az elkészítése?
– Politikai perpatvaraink jelentős része abból fakad, hogy nem tudjuk, pontosan miről beszélünk, mit értünk a fogalmakon, amelyeket használunk. Ez a fajta tisztázás a feladata minden általános politikai enciklopédiának vagy lexikonnak. Nálunk azonban a rendszerváltozás óta dúló óriási politikai, ideológiai küzdelem szinte kiált a konzervatív álláspont módszeresen végiggondolt és tudományosan megalapozott fogalomtisztázásáért. Törekvésünkben az is megerősített minket, hogy mára a politikatudósok úgy vélik, a politikát nemigen lehet értéksemlegesen taglalni. Az értékelés megkerülhetetlen, de azt gyakorolni tudományos megalapozottsággal, körültekintően, az érveket, ellenérveket figyelembe véve, a jelenségek Max Weber-i megérteni akarásával együtt érdemes. Egyébként nyugaton se igen találni értéksemleges politikai lexikont.

A magyar társadalomra nem lehet ideológiákat ráerőltetni | Magyar Hang

Balázs Zoltán politikai filozófust kérdeztük a jobboldalon belüli kultúrharcról és arról, konzervatív korszakban élünk-e. Interjú.

Mi egyrészt abban térünk el a szokásos politikai lexikonoktól, hogy mivel politikai vitáink gyakran történelmi alakokra és jelenségekre összpontosulnak, mi ilyeneket is tárgyalunk. Másként szólva konzervatív szemléletünknek megfelelően próbáltunk meg vitás kérdéseket és fejleményeket gondosan, körültekintően, tudományos igénnyel bemutatni. Másrészt az is nagyon fontos sajátsága enciklopédiánknak, hogy cikkeink nem annyira száraz tényeket és tárgyilagos fejtegetéseket, hanem inkább tudományosan kiérlelt, ámde személyes értékeléseket és meggyőződéseket közölnek. Arra bátorítottuk szerzőinket, hogy személyes hangon és stílusban szóljanak, hogy a tudás, amit megosztanak, személyes is legyen.

– Mondana példákat történelmi személyekre, illetve jelenségekre, akikről vagy amikről szócikk született?
– A régiek közül Bethlen Gáborról, Pázmányról, Zrínyiről, az újabbak közül Széchenyiről és Kossuthról – külön cikkben mutatjuk be a kettejük vitáját –, a Tiszákról, Jásziról, Kállay Miklósról, Lukács Györgyről, Horthy Miklósról, Kéthly Annáról, Peyer Károlyról. Magyarul: írtunk a példaképeinkről, a vitafeleinkről, a vitás személyiségekről, illetve Király Miklós barátom és szerkesztőtársam kifejezésével a „történelmi piromániásokról”, Leninről, Hitlerről, Imrédyről és másokról.

Ami a történeti jelenségeket illeti, foglalkoztunk olyanokkal, amelyek a konzervatív szemlélet számára első látásra nehezen befogadhatók. A konzervatív eleve ódzkodik mindenfajta forradalomtól, végiggondoltuk tehát két nagy forradalmunk, az 1848–49- es és az 1956-os nagyszerű teljesítményét. Tárgyalunk vitatott kérdéseket, mint a kiegyezés, nehéz és fájdalmas kérdéseket, mint az antiszemitizmus, a Tanácsköztársaság, Trianon, a vészkorszak, a Gulag, az egyházaknak a vészkorszak és a kommunizmus alatti szerepe, az ügynökkérdés. Ezek igen fontos és elgondolkodtató anyagaink.

HIRDETÉS

– Ön műfordítóként ismert, angol nyelvű irodalmat fordít. Egy politikai enciklopédia szerkesztése meglehetősen különleges feladat egy műfordítónak. Ez az első ilyen vállalkozása a politikatudomány területén?
– Fordítottam mások mellett Bibót angolra, a konzervatív filozófust, Roger Scrutont magyarra, úgyhogy nem voltam teljesen érintetlen. Tartalmi-szakmai kérdésekben azonban a szerkesztőbizottság döntött.

– Honnan jött az ötlet, hogy belevág egy politikai szótár elkészítésének megszervezésébe?
– Scrutonnak van egy kiváló, sokban hasonló felfogású politikai szótára. Eredetileg azt akartam lefordítani. De mire meggyőztem ennek szükségességéről a Polgári Magyarországért Alapítványt, addigra összeállt az a csapat, amelynek tagjaiból utóbb kikerült a Magyar politikai enciklopédia szerkesztőbizottsága, és megfogalmazódott bennünk, hogy a Scruton-szótár minden kiválósága ellenére nekünk nem jó, mert hiányzik belőle a magyar történelmi-politikai tapasztalat. Mindjárt az alapfogalom, a nemzet nála más, területi elven alapul, míg mi nem tudunk eltekinteni kulturális vonatkozásaitól.

– És miért éppen a Polgári Magyarországért Alapítvány lett az ötlet támogatója?
– Egyrészt azért, mert a Fidesz-kormányzás a konzervatív értelmiséggel való szövetségben indult. Másrészt pedig Balog Zoltán, az alapítvány elnöke már korábban felvetette, hogy készítsek az alapítványnak könyveket. Az említett társaságot a javaslatok kidolgozására hívtam össze.

– Ebből a társaságból alakult ki az enciklopédia szerkesztőbizottsága is?
– Igen. Tagjai a szakterületüket magas szinten művelő konzervatív értelmiségiek: Egedy Gergely, az angolszász konzervativizmus egyik legtekintélyesebb hazai kutatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára, Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet munkatársa, Király Miklós jogász, tanszékvezető egyetemi tanár az ELTE-ről, Karácsony András jogfilozófus, ugyancsak az ELTE tanára, Mezei Balázs filozófus a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Pesti Sándor pedig az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének igazgatója.

– Kik írták a szócikkeket? Összesen hány került az enciklopédiába?
– A szerkesztőbizottság választotta több mint 80 ember. Nehéz kiemelnem bárkit is közülük. Mindenesetre hadd említsem a politológusok közül főként Balázs Zoltánt, a kolozsvári Bakk Miklóst, Holczhauser Vilmost, Mándi Tibort, Pócza Kálmánt és a fi atal Illés Gábort, a történészek, irodalmárok közül ifj. Bertényi Ivánt, Stefano Bottonit, Deák Hedviget, Gyarmati Györgyöt, Hatos Pált, Kiss Gy. Csabát, Miskolczy Ambrust, Ritoók Zsigmondot, Szörényi Lászlót, John O’Sullivant, a közgazdász Mike Károlyt, a jogászok közül Paczolay Pétert és Schanda Balázst, a filozófus Csejtei Dezsőt, Frivaldszky Jánost és Lautner Pétert. Természetesen meghatározó cikkeket írtak a szerkesztőbizottság tagjai is. Eredetileg csupán 200 szócikkre gondoltunk, de az eszmei kihívás többet kívánt. Szerintem a végül elkészült 60 szerzői ív – szokásos betűmérettel és sorközökkel két kötetet töltött volna meg – hallatlanul izgalmas, érdekfeszítő arcképeket, történeti elbeszéléseket és okfejtéseket tartalmaz.

– Nyilvánvalóan vannak olyan szócikkek is, amelyek a politikailag kényes kategóriába tartoznak. Ezekről is kemény viták folytak?
– Természetesen, de a szerkesztőbizottság többsége végül mindig úgy döntött, hogy a taktikai vagy öncenzúrás megoldásokat kerüljük, azt fogalmazzuk meg vagy hagyjuk jóvá, amit legjobb meggyőződésünk kíván. Ma, úgy hallom, nagy divatja van a vélt politikai-vezetői akarathoz való előre igazodásnak, mi nem álltunk be ebbe sorba, ez nem tartozik a konzervatív értékek hagyományába.

– Az enciklopédia 2017 óta készen van. Miért nem került eddig nyomdába? A megrendelőn múlt, vagy más okból késlekedtek a kiadásával?
– A megrendelő részéről első körben nem merült fel érdemi kifogás, kaptunk néhány észrevételt, amelyet meggondoltunk, és ha jónak láttuk, módosítottuk a szöveget. Ez tökéletesen emberi és észszerű keretek között zajlott, komolyabb módosításhoz nem is vezetett.

– Vagyis elég nagy szabadságfokkal dolgozhattak.
– Nemhogy eléggé, teljesen szabadon dolgoztunk. Utasítást előre nem kaptunk, és megmondtuk, hogy tudományos alapra helyezkedünk. Amikor 2017 nyarán kiadásra készen állt a szöveg, a kiadó szakemberei úgy ítélték meg, hogy az enciklopédia csak a 2018-as választások után jelenhet meg. Ezután el-elvitatkoztunk még egy-egy passzusról, de a szerkesztőbizottság által jóváhagyott szöveg erősnek bizonyult. Megjelenik. Mindenkinek érdemes lesz olvasnia.

– Orbán Viktor ajánlásával jelenik meg a mű. Ő elolvasta-e, belenézett-e a kötetbe?
– Az ajánlásából úgy tűnik ki, hogy megismerkedett a szöveggel.

– Vagyis elégedett az elvégzett munkával a miniszterelnök úr?
– El kell olvasni az írását, és kiderül. Egyrészt nagyra becsüli az elvégzett munkát, ez nem kétséges, másrészt hozzáteszi, hogy bizonyos dolgokat újra kell gondolni. Ennek én kifejezetten örülök, hiszen mindenkit gondolkodásra késztet.

– Kiknek ajánlja?
– Mindenkinek, aki általában a politika és különösen a magyar politika iránt érdeklődik.

Magyar politikai enciklopédia, 2019, Mathias Corvinus Collegium, Tihanyi Alapítvány, 648 oldal, 7500 forint

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/10. számában jelent meg, 2019. március 8-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/10. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Torkos Matild
Torkos Matild
A Magyar Hang főmunkatársa

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,763lájkolóTetszik
2,383követőKövetés
16,707feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Elhallgatások és hazugságok – Magyar Hang-ajánló

Thuróczy Szabolcs-interjú. Lelepleződik „Tiborc”, a szalagmunkás riporter. Vannak anyák, akik maguk is árulják a drogot. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

A falu, amely kinyírja önmagát

Az örökség egy Borsod megyei kis faluba hazatérő főhőse döbbenettel szembesül a északkelet-magyarországi hétköznapok nyomasztó valóságával.

Tiborcz István, a jótékony