Hiába jók a falusi iskolák, a jobb módú szülők elviszik a gyerekeiket

Hiába jók a falusi iskolák, a jobb módú szülők elviszik a gyerekeiket

(Fotó: Pxhere.com)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A sikeres iskoláknál az oktatási intézmény mögött mindig áll egy támogató, helyi értelmiségi réteg – erre az előzetes megállapításra jutott közben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Az iskola nem sziget című kutatása. A Papp Z. Attila vezette felmérés roma-nem roma vegyes lakosságú településeken vizsgálja az általános iskola és a helyi közösségek kapcsolatát. A kutatók olyan intézményeket keresnek fel, ahol sikeres volt a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. Nyolc kisvárost és kistelepülést vizsgálnak, a jó eredményt elért helységeket összehasonlítva olyanokkal, ahol az iskola teljesítménye eddig nem volt kiemelkedő.

A kutatók még nem végeztek az adatok kielemzésével, ám azt már most lehet látni, hogy a szülők és a helyi társadalom támogatása elengedhetetlen. A nyolcadikos gyerekek számára alapvető érték a továbbtanulás, ennek pedig akkor van a legnagyobb esélye, ha a helyi példaképek, mondjuk egy pedagógus vagy lelkész mintát jelentenek számukra. Ezek a felnőttek bizonyíthatják, hogy a tanulás révén ki lehet törni a szegénysorból. Szükséges, hogy a roma és nem roma közösségek napi kapcsolatban legyenek egymással a munkaerőpiacon, az óvodákban, iskolákban és helyi közösségi eseményeken, például bálokon és falunapokon.

Emellett problémás, hogy már a legjobb eredményt elért kistelepüléseken is felgyorsult a jobb módú szülők elvándorlása. Továbbá az iskolák megszüntetése is fenyegető közelségben tűnik fel minden nap, ezáltal pedig a pedagógusoknak hozzá kell szokniuk a folyamatos stresszhez.

A kutatásban Papp Z. Attila mellett olyan elismert tudósok vesznek részt, mint Feischmidt Margit, Patakfalvi-Czirják Ágnes, Kállai Ernő és Neumann Eszter.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.