Orbán: Van, hogy a kiegyezés valóságában kell élnünk, de Kossuth Lajossal álmodunk

Orbán: Van, hogy a kiegyezés valóságában kell élnünk, de Kossuth Lajossal álmodunk

Mateusz Morawiecki lengyel (b) és Orbán Viktor magyar miniszterelnök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott állami ünnepségen a Múzeumkertben 2019. március 15-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ma itt vannak velünk a lengyelek, itt vannak ma is, ahogy végig velünk voltak 48-49-ben és aztán a XX. században – nyitotta beszédét Orbán Viktor a Múzeumkertben rendezett állami ünnepségen. Szerinte a lengyelek nélkül ma Magyarország sem lenne szabad, és Európát sem lehetett volna újraegyesíteni. A lengyelek adták szent II. János Pál pápát, de a Szolidaritást is.

A Múzeumkertben rengeteg lengyel zászlót lehetett látni, már a beszédek előtt egy órával megérkeztek.

Van, aki szerint két nép ilyen szoros barátsága csak romantikus legenda, és nem fér össze a modern politika kíméletlen törvényeivel – mondta Orbán Viktor. Mi viszont ezer éve élünk így, az élet nagy, romantikus kaland, ami „igazi barátok nélkül fabatkát sem ér.”

Lengyel zászlók a Múzeumkertben (Fotó: György Zsombor/Magyar Hang)

Most egy látványos, közép-európai felemelkedésre készülünk szerinte, hajdanvolt nagyságunk megismétlésére, közép-európai reneszánszra.

Orbán a napokban járt Lengyelországban, és látta, „ha lépést akarunk tartani a lengyelek fejlődésével, össze kell kapni magunkat.” Szerinte amikor „Brüsszelből” a lengyeleket támadják, minket is támadnak. De számolniuk kell az erős lengyel-magyar kötelékkel – tette hozzá.

„A magyaroknak joguk van a saját magyar életükhöz, ahogyan a kedvük szerint való”

„Nem fontolgattak semmit, hanem nekivágtak, és megcsinálták március 15-ét egy verssel és egy pár csörömpölő jurátus-karddal. S mi most is ebből élünk” – idézte a kormányfő Mikszáth Kálmánt, ahogy egyébként 2012-es beszédében is tette. Szerinte minden magyar kiáll ilyenkor minden magyarért.

A hétköznapi könyöklés és hétköznapi szócsaták felett kell legyen szerinte egy közös cél, ami összetart minket. A közös akarat, hogy Magyarországon egy szabad nemzet élhessen a saját független államában. Az idő 1848 óta eldöntötte, mi igaz és mi nem az, „a rostán csak az igazság maradt fenn.” Az igazság pedig szerinte az, hogy „a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz”, a saját magyar életükhöz, ahogyan a kedvük szerint való. Jöhetnek nehéz idők, amikor megszálló nyers erő és balszerencsés csillagállás löki félre a jobb pillanatokat, „de az igazság ilyenkor is igazság marad.” Van úgy, hogy a kiegyezés valóságában kell élnünk, de Kossuth Lajossal álmodunk.

A múzeumkerti állami ünnepség résztvevői (Fotó: Katona Mariann/Magyar Hang)

Piłsudskit idézve azt mondta, alulmaradni, de nem behódolni győzelem. „Valójában sohasem győztek le bennünket” – jegyezte meg. „A magyar név megint szép lesz, méltó régi, nagy híréhez, és így lesz újra meg újra, míg világ a világ” – mondta.

„Egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat”

A szabadságot és a szabadságharcok láncolatát méltatva Orbán kifejtette, ez a gondolat a kereszténységből sarjadt ki, és Isten előtt minden ember és minden nemzet egyenlő. Függetlenül attól, szerencsés vagy szerencsétlen volt-e történelme. Keresztény kultúránk megvédése nélkül szerinte elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké. „Egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat” – jelentette ki. Szerinte farkasvakságban szenved, aki ezt nem látja.

A szabadság elillant lelke | Magyar Hang

A magyar szabadság és a magyar jövő ügye a mi ügyünk. Ahogy az elődeink tették, ideje nekünk is komolyan vennünk!

Az EP-választásra rátérve azt mondta, tisztázni kell, mit akarunk. Mi, magyarok voltunk, akik 1848-ban legtovább harcoltunk, 1956-ban pedig szembefordultunk a szovjet ármádiával. „De azok is mi voltunk, akik az Európába indított migránsinváziót megállítottuk Magyarország határainál” – tette hozzá, a legnagyobb tapsot pedig erre kapta. Szerinte olyan európai vezetőket akarunk látni, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda. Európa szerinte újra az európaiaké kell legyen.

A Magyar Hang is feltűnt a Múzeumkertben, bár ez nem mindenkinek tetszett (Fotó: Bankó Gábor)

A magyarokat csak a szabadság zászlaja alatt lehet egyesíteni, itt pedig ha szabadság van, minden van – mondta. Sok gyermek, gyarapodó nemzet, az út, amin eljuthatunk a céljainkhoz. És egyszerű dolgokat akarunk most is, mint 48-ban: saját hazát, szerető társat, jó szomszédot, munkát, aminek haszna, gyümölcse van. Ezért a szabadság nekünk vérkeringés és szívdobbanás. Beszédét a jól ismert „hajrá, Magyarország” fordulattal zárta.

Morawiecki: Közeledünk a jobb jövő felé

A mi népeink a szabadságharc után elrejtett és szétvagdosott zászlódarabokból álltak össze újra barátságba. Ma újra együtt harcolunk a jövőnkért – ezt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök mondta, aki Orbán Viktor előtt mondott beszédet. Hozzátette: ahogy 171 éve, újra a szolidaritás, az egyenjogúság oldalán állunk. A jobb Magyarországért, Lengyelországért, a jobb Európáért harcolunk megint az igazságért.

A Múzeumkertbe érkező lengyelek a Gazeta Polska civil klub molinója mögött (Fotó: Katona Mariann/Magyar Hang)

Szerinte közeledünk a jobb jövő felé, amely a közemberekért lesz, nem a felső rétegek számára. „Isten áldja meg a magyart, Isten áldja meg a lengyeleket, adjon nekünk jobb Európát” – így búcsúzott.

Reggel Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége felvonta a Parlament előtt a nemzeti lobogót. Az eseményen részt vettek kormánytagok, az állami és katonai szervezetek képviselői, diplomaták.

Az ellenzéki pártok délután háromtól közös megemlékezést és demonstrációt tartanak a Szabad sajtó útján.