A kormány mindenképpen elvenné a kutatóintézeteket az Akadémiától, mert szerintük a magyar kutatók gyengén teljesítettek eddig.
Nem fenyegette meg Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az atv-hu-nak adott csütörtöki interjújában. Nem is tehette, hiszen ő „csak és kizárólag az Akadémia, és a teljes magyar kutatási ökoszisztéma hatékonyabbá tétele érdekét tartja szem előtt”.
Mint ismert, a miniszter és az MTA elnöke március 8-án írtak alá közös szándéknyilatkozatot az Akadémia átalakításáról. Ennek értelmében az intézmény elveszítené kutatóhálózatát, amelyet teljesen kiszerveznek alóla, cserébe viszont megőrizhetné az egységét, és a vagyonát. Ez részben ellentmond annak, amiért az MTA vezetése eddig küzdött, az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerint az intézmény megfutamodott a legfontosabb kérdésben. Az ADF ezért csütörtökön 14 órára, aznap amikor az MTA elnöksége ülésezik, újra tüntetést szervezett a magyar tudomány szabadságáért és a Magyar Tudományos Akadémia egységéért.
//cdn.embedly.com/widgets/platform.js„Az utolsó esélyek egyike" - Újabb tüntetés lesz az Akadémia előtt | Magyar Hang
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) március 21-én 14 órától, aznap amikor az MTA elnöksége ülésezik, újra tüntetést szervez a magyar tudomány szabadságáért és a Magyar Tudományos Akadémia egységéért - jelentette be az érdekképviselet. Mint arról közleményükben beszámoltak, az ADF delegációja és Lovász László az MTA elnöke hétfőn találkozott, és egyetértés volt abban, hogy a legfontosabb, hogy a kutatások nyugodt körülmények között folytatódjanak.
A miniszter az interjúban elmondta, szándéknyilatkozat alapján az Akadémia dolgozói megkapják az áprilisi fizetésüket, azt a 17 milliárd forintot azonban, ami törvény szerint járna az intézménynek, továbbra sem utalja a minisztérium, de Palkovics szerint nem az összeg visszatartását kell nézni, hanem a szándékot, „hogy mit akarunk”. Ezért sem tekinti zsarolásnak az eljárást, Orbán Viktor miniszterelnököt idézve kifejti, hogy az MTA vagyonát senki sem akarja elvenni ebben az országban: „Ami az övék, az az övék”. Azonban szeretnék tudni, hogyan hasznosul a kutatásra költött pénz. „Mi nem akarunk beleszólni, hogy ki, mit, milyen módon kutat (...) a magyar kormánynak az a szándéka, hogy ne kutatási struktúrát, ne kutatói státuszt finanszírozzon az állam, hanem kutatást.”
Lovász László korábban úgy fogalmazott, kilenc hónapnyi tárgyalás is kevés volt ahhoz, hogy megértsék, mit akar a miniszter, Palkovics László szerint azonban „most már megértették, mi a szándék”. A kormánynak az a szándéka, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózat ne az Akadémián belül, hanem azon kívül működjön, mint más országokban, például Németországban is „kívül” működik – tette világossá a miniszter.
Az Akadémia elnöksége május 6-7-i szavaz majd a szándéknyilatkozatban foglaltakról. Ha a tudós társaság akkor vétót emel, az Palkovics szerint új helyzetet eredményez. Hozzátette, most a közgyűlésen a sor, nekik kell „bölcsnek lenni és elfogadni az ezen elvek alapján javasolt konstrukciókat”. Ha ez mégsem következne be, azzal szerinte sérülnének a kutatóintézet-hálózat érdekei. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az intézmény megkapja a május 31-ig esedékes pénzét, utána azonban „új opciók lépnek életbe”. Ha nem sikerül megállapodni a közgyűléssel, akkor csak ősszel terjesztik a parlament elé az átalakítás tervét, ami a finanszírozást is komolyan befolyásolhatja.
„Végveszélyben a magyar tudományosság" | Magyar Hang
A magyar tudomány jövőjét veszélyezteti az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint: a Palkovics-modell összecsapott, átgondolatlan, és jogszabály-ellenes.
A működési formáról szólva a miniszter elmondta, a Corvinus Egyetem esetében megismert alapítványi struktúra lenne megfelelő az MTA-ról leválasztott kutatóintézetek számára is. A hálózatot egy tudós testület irányítja majd, ebbe a 13 tagú bizottságba 6 tagot jelöl az Akadémia, 6-ot a minisztérium, így az elnökkel együtt a politikai oldal kerül majd többségbe. Az átalakítás kapcsán a miniszter legtöbbször a német Max Planck Társaságot hozta fel követendő példának, ott annak közel 6 tagú szenátusában mindössze 7 politikus ül. Az arányok ellentmondásait Palkovics László nem oldotta fel az interjúban, mindössze annyit mondott, hogy „nagyon sok modellt kidolgoztunk”.
Az ADF képviselői az ATV Egyenes beszédben a putyini orosz tudományirányítás modelljéhez hasonlították az MTA átalakításának tervét. A miniszter ezt nem cáfolta az interjúban, csupán megtoldotta a felsorolást az amerikai és a német modellel. „Mi azt mondjuk, hogy azt kutatsz, amit jónak látsz, viszont legyél kiváló. Legyen benne a marsallbot a zsebedben, vagy a Nobel-díj a tarsolyban, mert mi ezt elhisszük neked” – fogalmazott.
Kormány kontra Akadémia - Salamoni döntés az MTA elnökétől | Magyar Hang
Ha a kormány nem tud innovációs klímát elősegíteni, miért támadja az Akadémiát, ahol ez kiválóan megvan?
A CEU-ügy kapcsán Palkovics László hangsúlyozta, nem összehasonlítható az egyetem és az Akadémia ügye: „bocsánat, ne értékeljük le a Magyar Tudományos Akadémiát”. A két eset csak annyiban emlékeztet szerinte egymásra, hogy a hogy „a kormány szándéka ellen fellépők és véleményt nyilvánítók sokszor nincsenek tisztában sem a valós szándékkal, sem a részletekkel”. Mindkét fél tárgyalás helyett „körberohanta a világot, és egy sajtókampányba kezdett”. A nemzetközi reakciók kapcsán a miniszter elmondta, amint a külföldi kutatók értesülnek a kormány valódi szándékáról, visszavonják a kritikáikat. Német szakembereket meg is hívott Magyarországra, hogy megnézzék, mi történik pontosan.
Az MTA több munkatársa szerint a kormány azért akarja rátenni a kezét a kutatóintézetekre, mert 2021 után jelentősen megemelkednek majd a kutatás-fejlesztésre kapott uniós támogatások, és ezt szeretnék lefölözni. Palkovics László ezt tagadta, hiszen, mint mondta, azokat a pénzeket csak kutatásra lehet majd felhasználni. A kormány mindössze azt szeretné elérni, hogy a magyar intézetek még több támogatást tudjanak elnyerni, hiszen jelen pillanatban elég gyengén teljesítenek ezen a téren. „Az osztrákokhoz, a hollandokhoz, vagy németekhez képest messze sokkal kevesebbet hozunk el, még fajlagosan is. Abszolút értelemben rosszul állunk, a magyar kutatók a Horizont 2020 forrásainak a 0,5 százalékát – 220 millió eurót – hozták csak el. ”
