A Kesma új vezetője 2012-ben: Magyarország a behergelt nyuggerhorda világa

A Kesma új vezetője 2012-ben: Magyarország a behergelt nyuggerhorda világa

Szánthó Miklós (Fotó: Dominique Hommel/MTI)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Alapjogokért Központ vezetője, Szánthó Miklós lett a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) kuratóriumának elnöke. A nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített kormánypárti médiaholding éléről azután kellett távoznia Varga Istvánnak, hogy egy nyilatkozatában az ellenzéki sajtót a kormánypártinál minőségibbnek nevezte. Igényes, jó tollú újságírók inkább a „másik oldalon” vannak, és ő is inkább Magyar Narancsot és Élet és Irodalmat járat – mondta akkor.

De nem ez volt az első hasonló dobása Vargának. A 24-nek adott korábbi interjújában például azt mondta: „én tényleg mindent olvasok jobbról és balról is, még És-t is, 1976 óta. Kesudió, tudja. 1976. február végén Bertha Bulcsu Kesudió című írásával indult a lapban a Kádár-rendszert kritizáló vita. Azóta gyűjtöm és havonta beköttettem az És-t. Az alapítvány célja pont az, hogy a keresztény oldalon is az És-hez hasonló profi újságírás legyen.” Szavai nem maradtak következmények nélkül, gyorsan le kellett mondania, a Médianéző Központ pedig még „Jó tollú magyar újságíró” díjat is alapított. Ezt elsőként a Magyar Idők korábbi főszerkesztőjének, a jelenleg a Szabad Földet vezető Gajdics Ottónak ítélték oda.

A Kesma új vezetője az a Szánthó Miklós lesz, aki eddig a 2013-ban létrejött Alapjogokért Központ vezetőjeként állapította rendre meg, hogy egy-egy vitában miért a kormánynak van igaza. A jogi végzettségű Szánthó 2007-től dolgozott a Nézőpont elemzőjeként, de publikált a Kerdem blogon is. 2012-ben például ezt írta:

„Magyarország 2012-ben továbbra is a hipnotizált, behergelt kisnyugdíjasok, az otthon ülő baltaarcú anyuk és apuk és a befásult középkáderek világa, ahol a pénzét elköltő fogyasztó minimum köszönje meg, hogy létezhet.”

Szánthó hozzátette ezt is: „Nem csodálom, hogy egy-egy helyi képviselő, önkormányzati elöljáró erősen érzi tarkóján az »egy életet ledolgozó, az országot a háború után felépítő« nyuggerhorda coregatabs-os leheletét, amint naponta hívogatják a polgármesteri hivatali hotline-t, hogy ez a baj, meg az a baj, és hát a fiatalok a szomszédban beatmuzsikát hallgatnak.”

Mindez azért is érdekes, mert amikor Vona Gábor fogalmazott kritikusan kormánypárti nyugdíjasokkal kapcsolatban, akkor a Fidesz rögtön azzal kezdte hívogatni az embereket: a Jobbik vezetője megsértette a nyugdíjasokat.

Szánthó egyébként a kapitalizmust kívánta védeni, ami még szívügye volt akkor, amikor tervezett kormányzati intézkedésekkel szembeni kritikát is megengedett magának. Például 2011-ben a Jobbklikken, amikor a vasárnapi zárva tartás ellen szólalt fel. Ebben a cikkében többek közt azt írta: „Az elmúlt években egyre divatosabbá kezdett válni az az érvrendszer, mely az ország balsorsának minden nyűgét s nyilait a csúnya, gonosz fogyasztói társadalomban vélte megtalálni – sajnos az ún. jobboldalon is.”

Szánthó egyébként így mutatkozott be a Kerdem blogon: „Öt dolog van, amit utálok. A hideget, az esőt, a havat, a Real Madridot és a kommunistákat. Ja, igen: és a modorosságot.”

A holdinghoz már közel ötszáz médium tartozik, köztük a megyei napilapokkal, a Hír Tv-vel, az Origóval, a Magyar Nemzettel, a Figyelővel, a Lokállal, a Riposttal, a Mandinerrel, a Borssal és a Nemzeti Sporttal.

A háromtagú kuratóriumba bekerült Hegedűs Zoltán Szabolcs is, aki korábban ügyvezetője volt az MTVA leányvállalatának, a végelszámolás alá került Új Média és Teletext Szolgáltató Kft.-nek. Hegedűs emellett aktív Fidelitas-tag is volt már, majd 2007-ig az UFI főszerkesztője lett. Ebből jött létre a Reakció, majd a Mandiner. Hegedűs 2010-ben még így látta a Fidelitas lapjaként indult, majd a szervezettől elszakadt újság helyzetét: „A jobboldalon több kísérlet volt úgynevezett fiatalos lap indítására, de mind befulladt. Számomra örök tanulság lett, hogy érdemes inkább alulról építkezni.”

Az Új Médiának egyébként, ahogy az Index is felidézi, voltak problémás ügyei: a közmédia például ezen a leányvállalaton keresztül 120 milliót költött olyan honlapokra, amik olyan nagy értéket feltehetőleg nem képviseltek.

A kuratórium másik tagja Bajkai István fideszes parlamenti képviselő, aki Orbán Viktor és családja ügyvédjeként vált ismertté.