Ha azt mondanám, hogy nem, akkor baromi nagyot hazudnék – felelte a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke arra a kérdésre, hogy fogadott-e el valaha paraszolvenciát. Éger István lapunknak adott interjújában kifogásolta, hogy a MOK megreformálását célul kitűző Újratervezés nevű csoport körül több ellenzéki párt is megjelent, ám az nem zavarja, hogy a kamara felügyelőbizottságát a Jobbik tavalyi egészségügyminiszter-jelöltje vezeti. A MOK elnökét az idén esedékes tisztújításról, orvosbárókról, korrupcióról, a hierarchia és a boríték vastagságának összefüggéseiről is kérdeztük.
– Amikor felhívtam azzal, hogy interjút szeretnék kérni öntől, az volt az első kérdése, hogy melyik párthoz húz lapunk. Miért fontos ez?
– Időnként megjelennek bizonyos befolyásolási kísérletek a politika részéről, ezért kérdeztem. Egyébként függetlenül attól, hogy milyen politikai színezetű orgánumtól érkezik megkeresés, adok interjút. Csak jobb tudni, honnan fúj a szél.
– Az Újratervezés nevű csoport nemrég bontott zászlót, céljuk a MOK megreformálása. A programpontok között szerepel, hogy a szakorvosok alapbére öt éven belül elérje a másfél millió forintot, illetve hogy pár éven belül megszűnjön a paraszolvencia. A MOK elnöksége válaszul ráígért ezekre a célokra, és politikai motivációt sejtetett. Miért?
– Az idei év a választásról szól az orvosi kamara berkein belül: az elkövetkező hetekben választja a tagság a területi és országos küldötteket, november végén pedig az elnökséget. Kampány van. Az Újratervezés úgy viselkedik, mintha feltalálták volna a meleg vizet. Hosszú évek óta azért küzdünk, hogy normális bérek legyenek, és eltűnjön a rendszerből a hálapénz. A kettő szorosan összefügg egymással, és egyébként áttörés előtt vagyunk. Ezért is mondjuk azt, hogy a másfél milliós szakorvosi bér nem tűr halogatást. A paraszolvenciát pedig akkor lehet megszüntetni, ha az orvosok nem lesznek rászorulva. Ami a politikai vonalat illeti: a csoportban megjelent a korábbi SZDSZ, a Momentum és a Párbeszéd. Hogy nevet is említsek, Kincses Gyula, a Gyurcsány-kormány államtitkára is a csapatot erősíti. Ő az, aki elképzeléseivel romokba döntötte volna az egészségbiztosítást és az orvosi kamarát.
– Gyenes Géza, a MOK felügyelőbizottságának elnöke, korábban főtitkára jobbikos színekben politizált, tavaly a párt egészségügyminiszter-jelöltje volt. Ez nem zavarja?
– Gyenest megválasztották a tisztségére, ehhez nincs közöm. Ha nem jól tenné a dolgát, valószínűleg távozásra szólítaná fel a MOK tagsága.
– A MOK nem hagyta jóvá az Újratervezés bejegyzési kérelmét. Miért?
– Az ügyrendjük nem teljesen szabályszerű. Ha ezen változtatnak, akkor hamarosan bejegyzik őket.
– Nemrég tragédiának nevezte, hogy az orvosok bérének idei emeléséről nem született kormánydöntés. Most elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi bruttó 455 ezres szakorvosi alapbért megtriplázza az állam. Mi történt?
– 2016 óta jelentős, 75 százalék körüli béremelést sikerült elérnünk. Nagyon alacsony bázisról jövünk fel, ez tény, és tavalyi megtorpantak a bértárgyalások, a parlamenti választás miatt. Most indul újra minden, kormányzati vezetőkkel egyeztetünk. Ígéreteket már kaptunk, a szándék és a pénz is megvan. A másfél milliós szakorvosi bér rövidesen akár realitás is lehet.
A MOK lemondott a orvosbérek azonnali rendezéséről? | Magyar Hang
A Magyar Orvosi Kamara elnöke márciusban még azt monda lapunknak, a másfél milliós szakorvosi bér bevezetése nem tűr halogatást. A Népszava értesülései szerint ugyanakkor a mai kormányülésen már csak a kamara három év alatt megvalósítandó 850 ezres bérjavaslatáról van szó.
– A bérek terén az első eredményeket a rezidensszövetség érte el azzal, hogy letétbe helyezték felmondásukat, ha nem emelik a fizetéseket. A paraszolvencia ellen pedig az Újratervezés alapjait adó 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport igyekszik fellépni. Mi lehet a magyarázat arra, hogy a MOK-tól függetlenül nagyobb esélyt látnak az érdekérvényesítésre?
– A rezidensszövetségnek felajánlottuk, hogy a kamarán belül jelenítsék meg érdekeiket. De fontosabb volt nekik a szereplés, mint hogy betagozódjanak egy hierarchikus szervezetbe. Az Újratervezés pedig meg sem kereste a MOK-ot. Ha így történt volna, akkor elmondtuk volna nekik, hogy azokért a célokért küzdünk, amelyeket ők „felfedeztek”. Egyébként a tárgyalóasztalnál mi ülünk, nem ők.
– Közel 16 éve ül a tárgyalóasztalnál. Mit tart a legfontosabb eredményének?
– A bér kérdésében 2003 óta ugyanazt hangoztatjuk, eredményt csak az utolsó évek hoztak. Már akkor azt mondtam, hogy tízezer orvos fogja elhagyni az országot, ha nem emelkedik a fizetésük. Erre a válasz az volt, hogy riogatok. Az egyik legnagyobb és legszomorúbb eredményem, hogy a kamara minden jóslata beteljesült. Két vaskos kötetet írtunk tele az elemzéseinkkel, amelyekkel mindig rámutattunk a gyenge pontokra. De többet nem tud tenni a kamara, a jogszabályok megkötik a kezünket.
– Soha nem gondoltak arra, hogy a hálapénz ellen morális alapon küzdjenek és ne kizárólag anyagi jellegű kérdésként viszonyuljanak hozzá?
– Néhány tucat embert leszámítva nem jachtvásárlásra, vagy luxuskocsikra fogadják el, hanem a lakáshitelt törlesztik belőle. A tiltást addig nem rögzíthetjük a kamarai kódexben, amíg a bérek nincsenek rendezve. Erről akár már a jövő héten döntés születhetne. Ha ez megtörténik, azonnal lépni fogunk a paraszolvencia ellen is.
– Azért kérdeztem, mert az orvosok alacsony bére mellett az is közismert, hogy sokszor az orvosi hirearchiában elért ranggal egyenes arányban vastagszik a boríték. Lehet arra számítani, hogy az orvosbárók nemet mondanak a paraszolvenciára, csak mert a bértáblában egy csinosabb összeg szerepel?
– Nincsenek orvosbárók. Ez egy ízléstelen kifejezés. Ezt a kamara nevében kikérem magamnak. A hierarchiára alapvetően szakmai alapon van szükség, helytelen, ha ezzel visszaélnek. Ez így lesz mindig, hiszen az orvoslás tárgya az ember, nem pedig egy fadarab, vagy egy autókerék.
„Orvosbárók márpedig vannak" - nyíltan vitatják Éger István lapunkank tett állításait | Magyar Hang
Terjedelmes cikkben reagált Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének Nincsenek orvosbárók címmel lapunkban megjelent interjújára. Ha azt mondanám, hogy nem, akkor baromi nagyot hazudnék - felelte a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke arra a kérdésre, hogy fogadott-e el valaha paraszolvenciát.
– Tehát a hierarchia nem determinálja a boríték vastagságát? Arra sincs példa, hogy a magánpraxisban fogadott pácienseket az állami rendszerben látják el tb-elszámolás mellett, de paraszolvenciáért? Nincs kiskassza sem, amibe a nővéreknek dobják be az aprót a „fizetős” műtétek után?
– A kiskasszáknak semmi köze ehhez. Azt pedig, hogy a magánpraxis miért nincs gondosan leválasztva a közfinanszírozott ellátásról, a jogalkotót kell megkérdezni. De ha már itt tartunk, léteznek jó példák: több olyan szülészet van országszerte, ahol az igazgató megtiltotta a választott orvosnál való szülést, így nincs mód ügyeskedésre. A rendszer nem omlott össze, senkinek nem kötelező hálapénzt fizetnie.
– Az orvosi hierarchia mennyire átitatott korrupcióval, amelyet a paraszolvencia táplál?
– A hálapénz és a korrupció összemosását helytelennek tartom. Az, hogy a paraszolvencia korrupció-e, attól függ, mikor adja oda a beteg a pénzt. Ha előre, és az orvos elfogadja, akkor mindkét fél büntethető. Ez a korrupció. Ha a beteg a kezelés után meggyógyul, és háláját ki óhajtja fejezni, az nem bűncselekmény, hanem hálapénz.
– A beteg kiszolgáltatottsági szintje függvényében valószínűleg kisebb-nagyobb összeget rá fog szánni arra, hogy ellássák. Neki puszta formalitás, hogy előre vagy utólag fizet, az előzetesen jelzett összeget.
– A kamara és a jog világában a korrupció és a hálapénz markánsan elválik egymástól. Arról biztosíthatom, hogy ha egy orvosról kiderül, hogy korrupt, arra a legszigorúbb etikai szigorral sújt le a kamara. Ugyanis ez az oka annak, hogy így lehet rólunk beszélni, hogy az orvosbáró kifejezés használatával szégyenbe tudják taszítani az egész orvostársadalmat. A paraszolvenciában csak a hatalom érdekelt, ez a kérdés ugyanis végletesen megosztja a szakmát. Ha nem így lenne, az orvostársadalmat fontos kérdésekben úgy össze lehetne rántani, mint mágnes a vasreszeléket.
– Az 1001 orvos hálapénz nélkül nem vár sem önökre, sem a jogalkotóra, hanem magán kezdi a változtatást.
– Honnan tudja ezt? És egyáltalán hányan vannak? Mert eddig én ötven névnél többet nem láttam. Ez egy virtuális csoport, ami elnevezte magát valaminek.
– A Facebook-csoportnak több mint háromezer tagja van. De függetlenül attól, hányan vannak, nem tartja példaértékűnek a törekvést?
– Példaértékű, de naivitás. Akik ezt mondják, nagyon könnyen beszélnek, mert már elmentek. A hálapénz esetekben csak a tiltás működik. Ennek előfeltétele a bérek rendezése.
– Ön fogadott el valaha hálapénzt?
– Ha azt mondanám, hogy nem, akkor baromi nagyot hazudnék, és a saját betegeim nevetnének ki. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy soha nem kértem.
– Miként jellemezné a magyar orvostársadalmat?
– Az orvosink elkötelezettek, igényesek, jó tudásúak és egyben kiégettek, reményvesztettek. Jellemző a nagy fokú apátia. A kamarának egyébként 45 ezer tagja van, közülük körülbelül 32 ezren gyógyítanak.
Zacher Gábor: A hierarchia tetején egy alfahím vagy egy alfanőstény áll | Magyar Hang
Hálapénzről, lelazulásról és a jó példák égető hiányáról beszélgettünk.
– Kérésükre a kormány úgy módosította a kamarai törvényt, hogy a tisztségekre azok is választhatók legyenek, akik zsinórban második ciklusukat töltik az adott poszton. Ezek közé tartozik ön is. Ez az egész úgy jön le, hogy a mostani vezetés pozícióban akar maradni, ami a kormányzatnak kényelmes, hiszen nem tudják felrázni az orvostársadalmat, így pedig gyenge lábakon áll az érdekérvényesítés.
– Ezt ön állítja. Megnyugtatom, engem sehol nem szeretnek, elég nagy a szám. A motivációnk más volt: a MOK-ban összesen körülbelül 200 tisztségviselő van területi és országos szinten, kilencven százalékuknak a korábbi szabályok szerint távozniuk kellene. Ennyi embert nem tudna pótolni a kamara, hiszen a legtöbben – különösen a fiatalok – nem mutatnak érdeklődést közös ügyeink iránt. Egyébként a két ciklusra való korlátozással soha nem értettünk egyet. Ha valakivel elégedett a tagság, miért ne folytathatná? Ha egy választott tisztségviselő elveszíti a bizalmat, bármikor leváltható.
– A transzparens működés állandó témája a kritikusaiknak. Az elmúlt években két alkalommal is perelték, vagy perrel fenyegették a MOK-ot néhány közérdekű adat, köztük az ön fizetése kiadásáért.
– Nem igaz, hogy perelni kellett. 15 éve nyilvános a kamarai keresetem, mint ahogy a szervezet költségvetése is az, erről és a beszámolókról is szavaz a közgyűlés. Ez a Kunetz Zsombor rögeszméje, hogy mindenért perrel fenyeget. (Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő, a MOK elnöksége és Éger István közismert bírálója – a szerk.)
– Kunetz valóban nem perelt 2017-ben, mivel a kamara végül közlésre szánta el magát. Ráadásul ingyen, pedig elsőre csak 88 ezer forintért akart kötélnek állni. De 2011-ben még az ügyészségig kellett elmennie egy vidéki háziorvosnak, Keszthelyi Gyulának.
– Kunetz nem csak a béremre volt kíváncsi, hanem rengeteg más adatra is. Ezek összeszedése túlórát jelentett azoknak, akik ezt a munkát elvégzik, jogszabály adta lehetőségünk ezt kiszámlázni. Köztudott, hogy bruttó 1,08 millió forint a bérem, nyolc éve egy fillérrel sem emelkedett.
– Ha jelölik, indul ősszel az elnöki pozícióért?
– Erről még korai beszélni. A kérdés később lesz aktuális.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/12. számában jelent meg, 2019. március 22-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/12. számban? Itt megnézheti!
