HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Puzsér: Melyi...

Puzsér: Melyik az a hazugság, ami jobb országot, jobb közérzetet eredményezett valaha?

HIRDETÉS

Élhetünk-e újra emberléptékű, zöld városokban, ha a politika és a gazdasági érdek felülírja a közjót – erre a kérdésre keresték a választ a Tanácstalan köztársaság vitaest-sorozat harmadik állomásán. Nem született megnyugtató válasz.

HIRDETÉS

Ottlik Géza a legenda szerint mindig előre lapozott a könyvben, amit éppen olvasott, hogy megnézze, miként alakul a történet, és a szerint folytatta vagy tette félre a regényt. Ha az ő módszerét követve előrelapozunk a Tanácstalan köztársaság című vitaest-sorozat harmadik felvonásának történetében, valószínűleg a sarokba dobjuk a könyvet, mert esély sincs a boldog befejezésre. – Hogyan lesz ismét polisz a megapoliszokból? – vagyis miként teremthetünk újra élhető városokat magunknak, tette fel a kérdést a péntek délutáni esemény címe, amelyre egyik előadó sem tudott optimista választ adni. Schneller István építész, egyetemi tanár, Budapest egykori főépítésze már a komor történeti összefoglalója elején világossá tette, nincs megoldási javaslata, Puzsér Róbert publicista, független főpolgármester-jelölt még ennyi lehetőséget sem hagyott, kijelentette, a terv megvalósíthatatlan, sosem lesz újra emberléptékű település napjaink hatalmas városaiból.     

Az égi Jeruzsálem és a bibliai Babilon

– Nem véletlen, hogy a városállam görög nevéből, a poliszból származik a politika szavunk, a város irányítása ugyanis valódi közpolitika, eredeti értelmében egy közösség életének az irányítását jelentette – fogalmazott Schneller István. – A városok a klasszikus korban ügyeltek rá, hogy a közösség ne szűnjön meg, de a város ne is nőjön túl nagyra. Ha a lakosság száma meghaladt egy bizonyos mértéket, kirajzottak és új városokat alapítottak. A formátlan, korlátlan kiterjedésű városok a hellenizmus és a Római Birodalom termékei. A települések évszázadokkal később, az ipari forradalom hatására nőttek ismét óriásira. Ma a városkorban élünk, ahol minden képzeletet felülmúló lakosságszámú városrégiók jönnek létre. 2011-re a Föld lakosságának több mint fele már városlakó. Nem véletlen, hogy minden tudatos városmodell megpróbál visszatérni a korlátozott méretű településhez.

Nehéz valódi önállóságot elérni a perifériaországoknak | Magyar Hang

Számos példa bizonyítja, hogy a szabadságharcosok a függetlenség kivívását követően önkényuralmat vezetnek be – mondta Farkas Attila Márton.

A szakember emlékeztetett, vannak, akik szerint a város mára megszűnt létezni, csupán úgynevezett nem-helyek esetleges rendeződéséről beszélhetünk, így kerül egymás mellé autószalon, bank és szálloda. A város, mint olyan, folyamatos válságban, állandó átalakulásban van, ami fájdalmakkal, érdekek sérelmével jár. Az ideális város a mennyei Jeruzsálem képét idézi, a valóság azonban inkább az ókori Rómára, vagy a Bibliában a bűn jelképeként említett Babilonra emlékeztet.

Hét dugó, nyolc lyuk

Az urbanista dolga a válság kezelése. – Az urbanista olyan, mint egy hajó kapitánya, akinek a kezében hét dugó van, a hajófenéken azonban nyolc lyuk, így állandó mozgásban kell lennie, hogy azt dugaszolja be, ahol a legjobban ömlik be a víz, de ehhez ki kell húzni egy dugót – mondta az egykori főépítész. – A várostudományban minden elmélet az előző korszak bűneit igyekszik jóvátenni.

HIRDETÉS
Schneller István és Puzsér Róbert a Tanácstalan köztársaság vitaesten 2019. március 22-én (Fotó: Magyar Hang)
Schneller István és Puzsér Róbert a Tanácstalan köztársaság vitaesten 2019. március 22-én (Fotó: Magyar Hang)

A rendszerváltást követő időszakban Schneller szerint Budapest életét két tényező befolyásolta, a privatizáció és a motorizáció. A lakásállomány kilencven százaléka magánkézbe került. Ilyen helyzet „a Lajtán túl nincsen”, ott mindenhol maradt egy jelentős közösségi tulajdon, ami segíti a lakáshoz jutást.

„Nem elég az ökölrázás, eszmék is kellenek az autoriter rendszer megdöntéséhez” | Magyar Hang

A Fideszbe vetett bizalom bármikor megrendülhet, és a választók hűségét csak a hadiállapot állandósításával lehet megerősíteni – mondta Schiffer András és Lányi András. Páros interjú!

A város szétterült, a nagy gyárak bezárásával a helyükbe lépő szolgáltatóipar a városon kívül keresett helyet magának, megszűntek a koncentrált munkahelyek. A motorizáció pedig nem csak lehetővé tette, de elő is segítette a város szétterülését. A fővárosi közlekedést irtózatos növekedésnek indult, miközben a közlekedés hálózata és a parkolási rendszer alig fejlődött.

Az ellenőrizetlen privatizációnak köszönhetően megjelentek a bevásárlóközpontok és a lakóparkok. Mindkettő „alapvetően import, és városellenes termék”. – A plázák abból élnek, hogy bekebelezik a hagyományos közterületeket, a lakóparkok pedig falakkal és elektromos kerítésekkel védett idilli lakóhelyet ígérnek, amely kizárja a város szennyét és zaját.

Tudjuk, mit kéne, mégsem tesszük

– Az urbanisztika kereste a megfelelő válaszokat, ám a politika alkalmasabbnak tartotta magát a várostervezésre a szakembereknél, így kézi vezérlésre állította át a szakterületet – jellemezte a helyzetet az építész. – A felszínen elkészültek a koncepciók, amiket diadalmasan jóvá is hagytak, de csak azért, hogy a jóváhagyott tervekkel szöges ellentétben cselekedtek. Ékes példa erre szerinte a Liget-projekt, vagy a Kopaszi-gátnál épülő toronyház, de ilyen a budai Vár kormányzati negyeddé alakítása is.

Pálinkás József: A közpénzből létrehozott tudás közkincs | Magyar Hang

Hiába a tudós elmék, ha a hatalom magának vindikálja a jogot, hogy megmondja, mi számít tudásnak – tudomány feladatáról és a hatalommal való összefonódásáról vitáztak az ELTE-n.

Schneller István szerint a zöldterületek szabályozása is tragikus. A park szó elvesztette valódi jelentését, és mára az épületek közötti látványzöldet jelenti, semmint valódi parkot. A mindenkori kormányzatok általában nem találtak könnyebben beépíthető területeket náluk. Így történt ez a Városliget hosszú múltjában, és így történik most is.

– Urbanisztikai szempontból elmondható, hogy tudjuk, mit kéne tenni, de mégsem tesszük, mert a gazdasági és az azzal összefonódó politikai érdekek mást diktálnak. A szakértelemnek vissza kell vennie a városfejlesztés fölötti hatalmat. Nem lehet engedni, hogy politikai improvizációk és gazdasági érdekek irányítsák a város alakulását. A város élete a demokrácia terepe, nem lehet üres nemzeti konzultációkon kezelni a kérdést. Világos párbeszédre van szükség, és nem párt-beszédre – mondta Schneller István.

HIRDETÉS

A társadalom elvárja, hogy hazudjanak neki

Puzsér Róbert elsősorban főpolgármester-jelöltként lépett a pódiumra, ez alapvetően határozta meg előadását, ami nem a szigorúan vett szakmai, sokkal inkább politikai programok mentén alakult. – Nem akarom az urbanistáknak elmagyarázni, hogyan működjön a város, hiszen jobban tudják nálam, arról akarok beszélni, hogy a városfejlesztési koncepció miért nem valósul meg évtizedek óta – fogalmazott. – Teljes a politikai konszenzus a tekintetben, hogy hogyan kellene kinéznie Budapestnek, mégsem történik semmi. A pártok programjaiban benne van, amit én meg akarok valósítani, ami nagyobb baj, mintha nem lenne benne. Évtizedek óta ugyanaz a program nyer, és nem valósul meg.

Puzsér szerint, ha az a kérdés, hogy hogyan lesz a megapoliszból újra polisz, akkor a válasza az, hogy nem lesz, mert nem tudjuk megvalósítani. Három akadálya van ennek: politikai, társadalmi és gazdasági.

A Jobbik is beáll Puzsér Róbert mögé | Magyar Hang

A publicista mögött így már két párt, az LMP és a Jobbik áll.

– Meghirdettem az emberléptékű, zöld várost célzó Sétáló Budapest programot, négy nappal később Tarlós István kijelentette, hogy de hiszen ez az ő programjában is benne van. Ha ez így van, már csak meg kéne valósítani, Pista bácsi! Igaz, 2030-ra ígérte, vagyis biztonságos távolságba helyezte, addigra már biztosan nem lesz főpolgármester. Ez a gátlástalanság a hazai politika része.

– A politika mindent megígér, ám ezeknek az ígéreteknek nincs semmi fedezete – fogalmazott. – Nagyobbat kell hazudni, és akkor minden rendben lesz. Az ígérgetés, a hazudozás, a szavazatkufárkodás ma már nem pusztán politikai gyakorlat, hanem társadalmi konszenzus, az emberek elvárják, hogy hazudjanak nekik. A társadalom lealjasodott a politikai osztályhoz. Csak azt szeretném tudni, melyik az a hazugság, ami jobb országot, jobb közérzetet eredményezett valaha?

Egy fa vajon kommunista vagy fasiszta?

A főpolgármester-jelölt elmondta, ha egy ügy bizonyos csoportokat kellemetlenül érint, a politikus már el is dobja. Ebből az következik, hogy a politikának már nincsenek ügyei, a világnak nincs már gazdája, mert ha nem vállalják fel a népszerűtlenséget, akkor a képviselet lassan kivész a politikától. Hazai példaként a dugódíjat említette, amit már 2009-ben be kellett volna vezetni, hiszen a 4-es metró finanszírozásának szigorú feltétele volt, ez azonban a mai napig nem történt meg. – Tarlós István szabotálta az ügyet. Itt senki sem a társadalom érdekeit képviseli, hanem a szavazók kedvét keresi. Márpedig ez a kettő alapvetően különbözik. Aki nevelt már gyereket, az tudja, hogy az érdek és vágy nem ugyanaz. Ha ugyanaz lenne, akkor jégkrém lenne vacsorára minden este – érzékeltette a különbséget.

Puzsér Róbert: Megosztó vagyok, de a programom nem az | Magyar Hang

A Tarlós István által képviselt, vasbetonban és robbanómotorban reprezentálódó Budapestet kívánom leváltani – mondta a Magyar Hangnak a főpolgármesternek készülő publicista. Interjú.

A társadalmi okok között a 20. század traumáit említette Puzsér Róbert, amelyeket a mai napig képtelen levetkőzni a társadalom. A zöld, élhető város üzenete egy ilyen századot követően habkönnyű élmény, amely nem átélhető, nem lehet megszólítani vele az embereket. – Egy fa vajon kommunista, vagy fasiszta? És ha nem, miért szavazzak rá? Olyan súllyal nehezedik ránk a 20. század, hogy a jelenünk nem szólhat másról, mint arról a pszichodrámáról, hogy a múlt traumáit kisebb tétekkel ugyan, de újraéljük. Így nem lehet fát ültetni.

Civil mentalitással fertőzni a politikát

Az ideális kapitalizmus, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, Puzsér véleménye szerint alapvetően összeegyeztethetetlen a bolygó érdekeivel. – A kapitalizmus logikája azt követeli meg, hogy ha melegünk van, kapcsoljuk be a légkondicionálót. A bolygó érdeke ezzel szemben azt diktálja, hogy ilyenkor nyissunk ablakot. Ez az ideális, a létező kapitalizmusban a helyzet ennél sokkal rosszabb. A cégek lobbistái kivásárolták a politikusokat, akik immár nem a népet szolgálják, hanem a gazdasági érdekeket. A népszuverenitást felváltja a cégszuvereintás. A közösségi érdek képviseletét felülírja a rövid távú profitmaximalizálás. Ezért a mélységesen korrupt kapitalizmusért pedig túl nagy árat kell fizetnünk. A levegő belélegezhetetlenné, a víz ihatatlanná, a bolygó lakhatatlanná vált. És nincs kísérlet sem arra, hogy visszaforduljunk a kárhozat útjáról.

HIRDETÉS

Az apokaliptikus vízió azonban úgy tűnik, nem zárja ki a megoldási javaslatot. Mit tehetünk? Puzsér szerint civil mentalitással kell visszafertőzni a politikát. Meg kell találni az átjárást a kulturális tér és a politikai tér között.

Ember nem élhet az utcán

Az előadásokat követő vita során felmerült a hajléktalanság, mint a nagyvárosok egyik legégetőbb problémája, amely kapcsán Puzsér Róbert kijelentette, „ember nem élhet az utcán”. A főpolgármester-jelölt hangsúlyozta, amint elfogytak a migránsok, a kormánynak új ellenségre volt szüksége, és így találtak rá a hajléktalanokra, akik a hatalom logikája szerint – „bármilyen szörnyű is kimondani” – a kapitalista társadalom hulladékai. Egy társadalmat ugyanakkor az jellemez a legjobban, hogy miként bánik a gyengékkel és elesettekkel. – A lakhatás alapvető emberi jog – jelentette ki Puzsér, majd hozzátette, szemléletbeli változásra van szükség a hajléktalanság ügyében.

A Tanácstalan köztársaság következő felvonását két hét múlva, április 5-én rendezik, akkor Lányi András és Schiffer András tart előadást. Azt követően június 7-ig kéthetente (egy alkalommal három hét szünettel) követik egymást az előadások és viták, amelyek a félév során a következő kérdésekre keresik a választ: „Van-e politikai válasz az ökológiai válság kihívására? Van-e ökológiai válasz a politika kiüresedésére, a rendszerváltozás kudarcára, a zsákmányszerző politikára, a cinizmusra és a beletörődésre?” 

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,429lájkolóTetszik
2,547követőKövetés
17,200feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gyűlöletkeltés időpocsékolás – Magyar Hang-ajánló

Interjú Csukás Istvánnal és Pálinkás Józseffel. Mennyit ér egy élet? Tiborc beszámolója az Electrolux nyíregyházi gyárából. Keresse a Magyar Hangot, mostantól plusz négy oldalon!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Nem volt mozdonyvezető, nem jártak a vonatok

A Közlekedő Tömeg Egyesület információi szerint szeptember 17-én négy elővárosi vonat azért nem indult el a végállomásról, mert nem volt rájuk mozdonyvezető.

Nekünk harangoztak?