Tanulságos történet arról, hogyan trükközik a Városliget Zrt., nehogy megtudjuk, hova és mennyiért utaznak a munkatársaik világszerte.
Érdemes néha átnézni a levélszemetet, kincsekre bukkanhat az ember. Egy elkallódott e-mail akár arról is tanúskodhat, hogy a hatóságok olykor valóban segítenek átláthatóbbá tenni a közéletet. És választ kaphatunk arra is, hogy egy állami cégnek miért kerül közel 100 ezer forintjába egy alig egyoldalas dokumentum összeállítása.
Tavaly augusztusban írtuk meg, hogy közérdekűadat-igényléssel fordultunk a Liget-projekt lebonyolításáért felelős Városliget Zrt.-hez, adják ki munkatársaik külföldi tanulmányútjainak költségét; kérésünket elutasították. Egészen pontosan: az információért cserébe 95 ezer forintot kértek volna. Mivel az állami cég alkalmazottainak útjai közérdekű adatnak minősülnek, azok megismerése alkotmányos joga minden magyar állampolgárnak. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (infotörvény) 2015-ben elfogadott módosítása ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a közfeladatot ellátó szerv pénzt kérjen az adatszolgáltatásért, ha az igényelt dokumentumok kiadása túlzott mértékű munkaerő-ráfordítást igényel. Erre hivatkozott a Városliget Zrt. is.
Titkos külföldi tanulmányutak a Városliget Zrt.-nél | Magyar Hang
Százezer forintért mondják meg, hova utaztak a Városliget Zrt. munkatársai. Vagy nagyon sok helyre, vagy nagyon nem akarják elárulni.
Mivel nem ritka, hogy egy állami szereplő akár milliós nagyságrendű költségtérítést is megállapíthat, mi még egész olcsón megúsztuk, de alig néhány hónapja elindult, független hetilapként, még ekkora kiadást sem engedhetünk meg magunknak, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk segítségért. A Péterfalvi Attila vezette szervezet pedig – ha nem is egyik napról a másikra, de – januárra kivizsgálta az ügyet, és megállapította, hogy a Városliget Zrt. megsértette a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogunkat azzal, hogy pénzt kért az adatokért. Az eredmény egy felszólításban öltött testet, amelynek – bár itthon általános gyakorlattá vált, hogy az ilyesmit egyszerűen figyelmen kívül hagyják – már a Városliget Zrt. sem állt ellen, kiadták az utazások dokumentációját.
Csakhogy az elektronikus küldeményt elnyelte a levelezőrendszerem, hetekig fogalmam sem volt, mit titkolt annyira előlem a Városliget Zrt. Szerencsére azonban a NAIH rutinszerűen tájékoztatja a panaszost, ha megoldódott az ügye, így értesültem róla, hogy felszállt végre a köd, és kiderül, miért is fizettünk volna 95 ezer forintot. Az eredmény meglepett: egyetlen oldalt kaptam, nyolc rövid bejegyzéssel. Mielőtt ennek morális konzekvenciáit számba vennénk, nézzük meg, hova utaztak a Liget-projekten dolgozó szakemberek 2018-ban.
Új Néprajzi Múzeum: a világ legjobb középülete építési engedély nélkül | Magyar Hang
Késnek a Liget-projekt építkezései. a civilek tűzvédelmi hibákat sorolnak a Néprajzi Múzeumnál.
Januárban a Közlekedési Múzeum egykori épületébe tervezett Magyar Innováció Háza megvalósításához szükséges tanulmányok érdekében Londonba és Oxfordba vezetett az út. Mindez közel 250 ezer forintba került. Februárban Berlin volt az úti cél két munkatárs számára, ők az épületüzemeltetési rendszereket tanulmányozták 230 ezer forintért. Március hozta az év nagy kalandját: New York és Washington, ahol az új Nemzeti Galériát megálmodó japán SANAA tervezőivel egyeztettek. Egy ember útja csaknem 1,5 millió forintba került, ám a Ligetbe építendő múzeum előkészítésének problémáira tekintettel, a találkozó létfontosságúnak tűnik. Mint ismert, az új Nemzeti Galéria egyelőre építési engedély és kivitelező nélkül árválkodik, és a terveit is folyamatosan módosítani kellett.
Alaposan újratervezik a Liget-projektet | Magyar Hang
Az eredeti elképzelések alig megvalósíthatók, így a civilekkel való küzdelem épp kapóra jött a Városliget Zrt. számára, hogy időt nyerjenek.
Áprilisban az infrastruktúra és mélyépítési szakterület egyik legfontosabb konferenciájára delegáltak öt embert 1,6 millió forintért. Májusban a múzeumi technológiákat és innovációkat bemutató Museums + Heritage című kiállításra mentek Londonba, hárman 1,2 millióért. Az év hátralévő része ehhez képest unalmasan telt, egy linzi, londoni és barcelonai utazás összesen alig több mint 400 ezer forintért. (A teljes évben az „állami cég alkalmazottainak” útjaira 5,18 millió forintot fordítottak.)
Az immár a 300 milliárdos költségvetést is jócskán túllépő Liget-projekt egyes kivitelezéseihez képest – amelyet kivétel nélkül a Fideszhez közel álló vállalkozók nyertek el – a tanulmányutak aprópénzt jelentenek. Felmerül a kérdés, miért érezték mégis szükségét a Városliget Zrt.-nél a titkolózásnak. Nyilvánvaló, hogy az egyoldalas dokumentum elkészítése nem járt a „munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével”, ahogy arra hivatkoztak, így a közel százezer forint nem csupán túlzó, teljesen indokolatlan volt.
Az infotörvény 2015-ös módosítását kihasználva az állami cég egyszerűen félrevezetett bennünket, hogy eltitkolja a jog szerint nyilvános közérdekű adatokat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/12. számában jelent meg, 2019. március 22-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/12. számban? Itt megnézheti!
