A globális nagyvállalatok jelentette veszély, a tőke befolyásoló ereje az egyik legnagyobb kihívás ma a világon – erről beszélt a Tanácstalan köztársaság vitaest-sorozat negyedik állomásán Schiffer András. Beszélgetőpartnere, Lányi András pedig a zöldek lehetőségeire tért ki, kiemelve, hogy évek óta adják az ökopolitikai vészjelzéseket. A kétórás beszélgetésen szó volt a hazai kisközösségek lehetőségeiről éppúgy, mint egy ökopárt értelméről.
A legnagyobb kihívás ma globálisan a nagyvállalatok támadása a demokratikus intézményrendszerekkel szemben – mondta Schiffer András péntek délután a „Mi az ökopolitika?” című rendezvényen. Az egykori politikus ennek alátámasztására elsőként a szabadkereskedelmi egyezményeket hozta. Mint mondta, ezek a megállapodások ugyanis bevallottan arról szólnak, hogy lebontsák a nem vámjellegű kereskedelmi korlátokat, vagyis minden olyan szabályt, amely az embereket, a fogyasztókat, a természeti erőforrásokat védik, legyen szó élelmiszerbiztonságról, közegészségügyről, vagy éppen munkajogról. Végső soron tehát a szabadkereskedelmi egyezmények az egyes államok, sőt akár az Európai Unió autonómiáját korlátozzák, hiszen hiába szavaznak bárkire a polgárok, a szabályokat a nagyvállalatok diktálják. – Maga a népszuverenitás egy lebontásra ítélt, nem vámjellegű kereskedelmi korlát – fogalmazott Schiffer András.
Gyűjtsd a tőkét, döntsd a fát | Magyar Hang
A JEFTA-tól az erdőt: elképesztő természeti károkat okozhat a szabadkereskedelmi egyezmény.
Az
egyezmények elleni kritikát az abban szereplő, úgynevezett
választott bíróságokkal folytatta, amelyet folyamatosan offshore
bíróságnak nevezett. Ezek az intézmények – mint mondta –
felelősségre vonják azokat az államokat, amelyek megkurtítják a
nagy cégek profitját. Példaként említett egy dél-amerikai
államot, amelyet súlyos dollármilliókra büntettek, mert a
cigarettás dobozókra túl nagy figyelmeztetést rakott ki. Kanadát
pedig azért büntették, mert lehetővé tette, hogy az
olajkitermelő cégek a nyersanyagot a helyi vállalkozásoktól
szerezzék be. A szabadkereskedelmi nyomulásnak ugyanis kifejezett
kárvallottja a lokális gazdaság.
Schiffer András bírálatait azzal folytatta, hogy a nagyvállalatok könnyen megteszik, hogy kivonulással fenyegetnek. Ha nem olyan politika valósul meg, ami jó befektetői környezetet jelent, akkor a tőke egyszerűen odébbáll. Vagyis nem kell csodálkozni, ha Magyarországon a munka törvénykövét a Tesco vagy az Audi jogászai írják – tette hozzá.
„Nem elég az ökölrázás, eszmék is kellenek az autoriter rendszer megdöntéséhez" | Magyar Hang
A Fideszbe vetett bizalom bármikor megrendülhet, és a választók hűségét csak a hadiállapot állandósításával lehet megerősíteni – mondta Schiffer András és Lányi András. Páros interjú!
Ez még mindig nem minden, a globális nagyvállalatok ugyanis elszámoltathatatlanok. Schiffer András a 2000 januári tiszai ciánszennyezésre emlékeztetett, amikor is az érintett vállalat el tudott menekülni a felelősségre vonás elől. Itt azért azt is megjegyezte, hogy vannak már kezdeményezések ennek megváltoztatására.
A volt parlamenti képviselő szerint a szabadkereskedelemhez való viszony az, ami az európai politikában és a kampányban is a legsúlyosabb vita. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament körül nyíltan működnek lobbicsoportok, bennük a dohány-, vagy éppen a gyógyszeripari cégekkel, vagyis multimilliárdosoknak bejárásuk van ezekhez a döntéshozókhoz.
Fontosak a kisközösségek
Az elhangzottakkal egyetértett Lányi András, aki hosszabban beszélt az ökopolitikai és a zöldpártok múltjáról, illetve jelenéről. Felidézte, hogy a 70-80-as években meghirdetett ökológiai politika egy felszabadító harc volt egy „arctalan, személytelen, nehezen azonosítható technokrata uralom ellen”. Azóta ezek a pártok „rászálltak” a klímaváltozásra, a nagy környezetvédelmi ügyekre, amelyekről úgy gondolták, hogy a legegyszerűbben kommunikálhatók. Ez viszont azzal is járt, hogy igyekeztek megszabadulni a bonyolult filozófiai vitáktól, így pedig reménytelen helyzetbe navigálták magukat. Bár szerinte abban nem lehet elmarasztalni a zöldeket, hogy évek óta hangsúlyozzák az ökológiai vészjelzéseket.
Puzsér: Melyik az a hazugság, ami jobb országot, jobb közérzetet eredményezett valaha? | Magyar Hang
Élhetünk-e újra emberléptékű, zöld városokban, ha a politika és a gazdasági érdek felülírja a közjót? A Tanácstalan köztársaság vitaestjén jártunk.
Az alapvető politikájuk kapcsán úgy fogalmazott: „mi nem akarjuk, hogy mindenkinek jó legyen, mert az erőforrások szűkösségének tudatában csak azt akarhatjuk, hogy a fenntartható használati módok, az ennek megfelelő életformák élvezzenek előnyt”. A zöldek demokráciáját úgy írta le, hogy lokális, és a lényege nem a kierőszakolt egyetértés, hanem mások véleményének tisztelete.
A
lokalitás kapcsán a filozófus fontosnak nevezte a kisközösségeket,
de hangsúlyozta, hogy itt nem feltétlenül csak a falusi
közösségekre gondol, hanem akár egy munkahelyre, akár egy
szakmára. Szerinte ugyanakkor nem szabad magunkat abba az illúzióba
ringatni, hogy itthon ebből sok lenne. Azt ő maga is elismerte,
hogy globális folyamatokat globális intézményekkel lehetne
kezelni, de ilyenek szerinte egyhamar nem lesznek.
Kell ökopolitikai párt?
A felmerülő kérdésre, miszerint van-e értelme egy ökopártnak Magyarországon, Lányi András egyértelműen fogalmazott: csak annak van értelme. Ugyanis csak politikai eszközökkel lehet szerinte megvédeni azokat a feltételeket, amelyek között a helyi és szakmai közösségek sikeresek tudnának lenni. – Egyetlen jól irányzott törvénnyel többet el lehet érni, mint minden pénteken egy tüntetéssel – fogalmazott. Ő maga részt vett az LMP 2018-as választásra készült programjának megírásában, abban pedig szerinte össze van szedve, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség.
Nehéz valódi önállóságot elérni a perifériaországoknak | Magyar Hang
Számos példa bizonyítja, hogy a szabadságharcosok a függetlenség kivívását követően önkényuralmat vezetnek be – mondta Farkas Attila Márton.
Schiffer
András az elsőként megvalósítandók között említett egy új
földosztást, vagyis a nagybirtokrendszer megtörését. Kiemelte a
gazdasági szerkezet átalakítását, amelynek lényege, hogy a
multik helyett a helyi gazdaságok és a kis- és középvállalatok
legyenek a kedvezményezettek, az oktatásra és kutatás-fejlesztésre
pedig szerinte jóval több pénzt kellene költeni.
