HIRDETÉS
HIRDETÉS

Nem valószínű a bébibumm

Szerző: | 2019. április 09., 13:08 | Belföld

Fotó: Unsplash/Julie-Johnson

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Bár minden segítség fontos, így a hétpontos családvédelmi akciótervvel bejelentett intézkedések is, de továbbra sem látszik, hogyan hozhatnának ezek jelentős változást a demográfiai helyzetben. Ez derült ki Makay Zsuzsanna demográfus szavaiból, miután lapunknak arról beszélt: a legfrissebb, 2018-as KSH-adatok alapján a születések száma továbbra is évi 90 ezer körül stagnál, sőt: most épp 1780-nal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. (Idén januárban pedig még inkább megugrott a természetes fogyás.)

Bár nem születik több gyerek, ennek ellenére a teljes termékenységi arányszám jobb, mint korábban: a 2010-es évek elején a roppant alacsony 1,23-ról indultunk, ez most 1,49. Az ellentmondás hátterében az áll, hogy nagy mértékben csökken évről évre a gyermekvállalási korban lévő nők aránya. 2017 és 2018 között mintegy húszezerrel esett a 15–44 éves korosztályú nők száma, tehát nagyjából ennyivel kevesebb nő vállalt szinte ugyanannyi gyermeket, mint korábban.

Be kellene vallani, hogy a kormányok pénzzel nem tudnak érdemben javítani a születésszámokon | Magyar Hang

Csupa kínos mozzanattal szembesül, aki elmélyed hazánk népesedési folyamataiban. Azonban a struccpolitika biztosan nem segít. Mindenki számára ismertté, és fontosságának megfelelően központi kérdéssé kell tenni a jövőnket alapjaiban meghatározó trendeket – csak ez vezethet a javulás útjára. (Ez a cikk még 2018 decemberében jelent meg a Magyar Hang nyomtatott kiadásában.)

Miután több évtizedes trendről van szó, ez a folyamat nem fog egyik pillanatról a másikra megállni vagy megfordulni. Az egyre kisebb létszámú női generációknak kellene sokkal több gyereket vállalnia, hogy a születésszám megugorjon – ismertette Makay. A társadalmi reprodukcióhoz a termékenységi arányszámnak 2,1-ig kellene felkúsznia, ami a jelenlegi körülmények között kevéssé tűnik reálisnak. A halálozások száma évente 130 ezer körül alakul, ami a születésszámnál évek óta stabilan 35–40 ezerrel több. Makay elmondása szerint a folyamat 1981 óta tart, amikor még csak kicsi olló volt a kettő között. Ez azóta szép lassan kinyílt.

Az emberek döntő hányada, 95 százaléka ugyanakkor továbbra is családot tervez, csak épp a kívánt gyerekek nem mindig tudnak megszületni. Felvetésünkre, hogy egész Európában hasonló folyamatot láthatunk, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa elmondta: a fő kérdés, hogy mennyire sikerül a halasztás után megvalósítani a gyerekterveket. Magyarországon azt látjuk, hogy akkor sem sikerül. Franciaországban egyébként még mindig jellemzőbb a harmincévesnél fiatalabb nők gyerekvállalása, itthon csak harminc–harmincöt év között hozzuk be őket.

Az első gyereket nálunk átlagosan 29 évesen vállalják a nők.

Spéder Zsolt: A gyerekvállalást leginkább befolyásoló tényező a stabilitás, és a tervezhetőség | Magyar Hang

2050-re várhatóan a magyarok lélekszáma másfél millióval lesz kevesebb mint jelenleg, alig fogja meghaladni a 8 milliót – mondja a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főigazgatója.

– Az akaratlagos gyermektelenség 3-4 százalék körül mozog, ami rendkívül alacsonynak számít. Inkább azzal van tehát a probléma, hogy nem sikerül a terveket megvalósítani. A családtámogatási formák célja ez lehet, hogy megkönnyítsék azt, amit a fiatalok amúgy is szeretnének – mondta a demográfus szakértő.

Persze fontos szempont az is, miként alakulnak a párkapcsolatok, és mennyire lehet számítani a férfiakra. Bár sosem szerencsés, ha az állam beleszól a magánéletbe, de mostanában a férfiak nyomasztása kevésbé jellemző, az utóbbi években inkább a nőkre való felelősséghárítást tapasztalhattuk állami vezetők részéről. Kérdeztük erről is Makayt, aki megjegyezte: némiképp ebbe az irányba ment el a retorika, miközben a korábbi években inkább azt hangsúlyozták, hogy a kívánt gyerekek megszületését szeretnék elérni. A demográfus úgy látja, nemigen kimutatható, hogy volt-e ennek a retorikának bármiféle negatív gyakorlati hatása. Politikai kérdés persze, a támogatásokat hogyan tálalják, mint ahogy az is, meddig és milyen mértékben vezetik be őket. Más kutatók mellett Makay is kiemelte: vélhetően azért nem a gyes emelése mellett döntöttek, mert az inkább az alacsonyabb státuszú nőket célozza.

Hazugságok hálója | Magyar Hang

Az Orbán-kabinet továbbra is csak a készpénzesőben és a hitelezésben hisz, holott eszközeik eddig sem voltak eredményesek.

– A kormány 2010 óta inkább arra megy rá, hogy a középosztálybeli, munkavállaló családokat támogassa. Van, ahol inkább a szociális rászorultságot támogatják. Ezért mondom, hogy ez politikai döntés kérdése – jegyezte meg.

Erről szó volt nemrég a Magyar Narancsban is, ahol Kapitány Balázs demográfus érdekes megállapítást tett: a 2016-os családpolitikai lépések kevéssé találtak be, illetve más intézkedések módosították a hatást. „Egy példa: a közmunka kiterjesztése olyan társadalmi rétegek számára hozta el a gyermekvállaláshoz elégséges anyagi biztonságot, ami felülírt minden más kormányzati törekvést. Ezt a hatást erősítette fel a családi adókedvezmény kiterjesztése a járulékokra, ami a közmunkából származó jövedelemből is érvényesíthető volt. Szerencsére nem lehet a társadalmat úgy tervezni, mint egy épületet” – vázolta a helyzetet.

A lakáshelyzet miatt is halasztgatják a fiatalok a gyermekvállalást, míg mondjuk Franciaországban könnyebben mernek az albérletben élők is tervezni. – Ennek az az oka, hogy ott rugalmasabbak a strukturális tényezők: nincs az, hogy bármikor kitehet a főbérlő, nagyobb biztonságban érzik magukat a meglévő szerződésekkel – tette hozzá Makay Zsuzsanna. Magyarországon a lakástulajdon továbbra is nagyon fontos, ahogy az is félelmi tényező, hogy három év után az anya vissza tud-e menni munkahelyére.

Orbán Viktor demográfiai csomagja nem orvosolja a probléma gyökerét, a szegénységet | Magyar Hang

A korábbi programokhoz hasonlóan elsősorban az amúgy is tehetősebb családokat támogatja.

A Népességtudományi Kutatóintézet egy friss kutatásából kiderül, a gyermeket vállaló családok fele hitellel terhelt ingatlanban él, így a jelzáloghitel-elengedésnek lehet ösztönző hatása. Az akcióterv értelmében a második gyermek születésénél egy-, a harmadiknál pedig négymillió forintot vállal át az állam a jelzáloghitelből. Ez az összeg minden további gyermeknél növekszik egymillió forinttal. A jövő évtől lehet érvényes az is, hogy a legalább négy gyereket vállaló nőknek nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Továbbá a fiatal házasok számára gyermekvállalási támogatást vezetnek be: 2022 végéig legfeljebb 10 millió forint kamatmentes szabad felhasználású hitel vehető fel. Ha öt éven belül születik gyermek, a törlesztés három évre felfüggeszthető. A második gyerek után még további három évre jár a türelmi idő, és elengedik a tőketartozás 30 százalékát, míg harmadik gyerek esetén a teljes tartozást.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/10. számában jelent meg, 2019. március 8-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/10. számban? Itt megnézheti!

Címkék: család, családi adókedvezmény, családpolitika, családtámogatás, családvédelmi akcióterv, demográfia, gyermek, közmunka, lakás, Makay Zsuzsanna, népesedés, szülés


HIRDETÉS
Egy elbűvölő fazon a pitbull-képzőből

Egy elbűvölő fazon a pitbull-képzőből

Megítélése igencsak vegyes, forrásaink olyanokat mondtak róla, hogy baromi okos, éles eszű, óriási munkabírású, de voltak olyan vélemények is, hogy agresszív, gátlástalan, sőt, reakcióiban már-már olyan tud lenni, mint egy „klimaxos nő”. Portré Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterről.

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest