Az Index pár nappal ezelőtt arról cikkezett, hogy a szegedi lézerközpont (ELI-ALPS) nemzetközi tudományos tanácsadó testületének három tagja azonnali hatállyal lemondott tagságáról, miután kiderült, a magyar kormány a nemzetközi gyakorlattól eltérően pályáztatás és a tanácsadó testület megkérdezése nélkül adott 20 milliárdos támogatást egy vitatott projektre. Egy kormányhatározat szerint a magyar állam öt év alatt 20 milliárd forintot fordítana a molekuláris ujjlenyomattal kapcsolatos kutatásokra, 3,6 milliárd forintot pedig a Szegedi Tudományegyetem kap egy nukleáris hulladékkezelési projektre, amit szintén az ELI-ALPS-ban valósítanának meg.
Ennek apropóján adott interjút a portálnak Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki arról beszélt, a távozó kutatók rosszul látják a helyzetet, mivel állítása szerint a magyar kormány nem akar beleszólni az intézet tudományos munkájába. „A több mint 20 tagú boardból hárman álltak fel idejekorán. Azóta ezt a kérdést egyébként tisztáztuk a testület vezetésével is. Ők is azon a véleményen vannak, hogy a most lemondott három kutató feltehetően félreértette a helyzetet. Nem látnak kormányzati beavatkozást az ELI tudományos munkájába, bölcs döntésnek tartják, hogy a kormány ilyen külső projektekkel segíti az intézet fenntartását” – fogalmazott a miniszter, aki szerint mások nem fognak távozni a testületből, bár egyeztetni nem próbál velük.
A három kutató döntésében az is
szerepet játszott, hogy az intézetet épp a 20 milliárdos állami
támogatást kapott molekulárisujjlenyomat-projekt ötletgazdája,
Krausz Ferenc világítja át. Palkovics erre reagálva azt mondta,
olyan tanácsadó cégeket és szakértőket kellett felkérni a
feladatra, „akik a megfelelő mélységben értenek ehhez a
specifikus attoszekundumos lézerterülethez. Krausz Ferenc ilyen,
rajta kívül kevesen vannak, akik ilyen magas szinten ismerik ezt a
területet. Krausz úr a világ egyik vezető fizikusa,
attoszekundumos lézerekkel foglalkozó intézetet irányít, külön
előnye, hogy beszél magyarul.” A miniszter szerint az nem igaz,
hogy Krausz egyedül végezné az átvilágítást, egy tanácsadó
cég is dolgozik ezen.
Menet a tudományért: piros lapot adtak Palkovicsnak | Magyar Hang
Tüntettek a Magyar Tudományos Akadémia székháza, majd az Innovációs és Technológiai Minisztérium épülete előtt csütörtök délután az Akadémia függetlensége érdekében. Kettő óra körül kezdtek gyülekezni a résztvevők, majd a szervezők felolvasták azt a petíciót, amelyet át fognak adni az ITM-nek.
„Fel fogom kérni Gérard Mourou-t,Tajima Toshikit, a TAE Technologies tudományos igazgatóját, akivel nemrég írtunk alá egy megállapodást, Roland Sauerbrey urat, a német Helmholtz Zentrum (HZDR) szakemberét, és fel fogom kérni Mezei Ferenc részecskefizikust is. Ebben a magyar kormányé mint fenntartóé a felelősség, és teljesen legitim dolog, hogy kérünk véleményeket az intézet jelenlegi helyzetéről” – szögezte le.
Palkovics beszélt arról, hogy is a
molekuláris ujjlenyomattal kapcsolatos kutatások révén fel lehet
mérni egy vérminta alapján, hogy potenciálisan rákos lesz-e
valaki. Mindez pedig illeszkedik az EU 2021-2027-es kutatási
irányvonalához, amelynek kiemelt területe a gyermekkori daganatos
betegségek felismerése, Magyarország emiatt a projekt miatt
Magyarország számíthat uniós támogatására.
Az interjúban szó esett az MTA-ról
is, a miniszter nemcsak az akadémiát, de Pálinkás Józsefet és a
hazai fizikustársadalom nagy részét is bírálta, mivel ellenezték
a szegedi lézerközpont létrehozását, illetve nem fordítottak
kellő figyelmet a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére.
„Az ésszerűség most azt diktálná,
hogy a kákán is csomót keresés helyett most nagyobb önmérsékletet
és alázatot tanúsítsanak ebben a kérdésben, és támogassák az
ELI magyarországi sikerét. Magyarországnak jelen pillanatban ez az
egyetlen és legnagyobb alapkutatási infrastruktúrája. Az összes
többi kutatóhelyünk és eszközünk messze nem ez a kategória. A
hazai fizikus társadalom, a Magyar Tudományos Akadémia nem
engedheti meg magának, hogy most elegánsan hátradőljön. Van egy
eszközünk, amit nemcsak lézerfizikai, hanem részecskefizikai
kutatásokhoz is lehet használni. Jó lenne, ha tudnának ezzel a
nagy lehetőséggel élni, és nem csak panaszkodnának” –
fogalmazott a miniszter.
