HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Róna Péter: O...

Róna Péter: Orbán a multik markában van

HIRDETÉS

Abban a pillanatban, amikor beindulnak a sztrájkok, bérkövetelések, gondok akadnak a munkaerővel, azonnal előtérbe kerül a Fidesz kizárása az Európai Néppártból. Orbán Viktor sorsa a multinacionális gyárakban dől el – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Róna Péter. Az ismert jogász, közgazdász úgy tartja, Magyarországon egyfajta keresztény mázzal leöntött pogány életfelfogás alakult ki, ahol létezik ugyan szeretet, de erősebb a gyűlölet. Orbán Viktor ezt nagyon jól felismerte, ezért lehet sikeres politikus.

HIRDETÉS

– A tavalyi országgyűlési választások után úgy döntött, végleg elhagyja Magyarországot.
– Elmentem, mert arra a fájdalmas következtetésre jutottam, hogy ez nem az én hazám. Egyszerűen nem tartozom ide. 14 éves voltam, amikor elmentem, és majdnem ötven, amikor visszajöttem a rendszerváltás idején. A Nyugat-Európában, illetve Amerikában töltött időszak alapvetően meghatározta a gondolkodásmódomat. Azt a világot, amely markánsan a Fidesz hatalomra jutását követően bontakozott ki, igazi magyar világnak tekintem. Tehát nézetem szerint Orbán Viktor ebből a szempontból nagyon hiteles magyar politikus, aki hordozója a markáns magyar kulturális, szellemi és erkölcsi hagyományoknak. Ismeri a magyarok valódi gondolkodásmódját, lelkét, ezért sikeres. Aki ezt kétli, hallgasson meg egy Orbán Viktor-beszédet, és utána olvassa el a Bánk bánt. Orbán Viktor a magyar társadalom hű önarcképe, amelyet a társadalom nagy része magáénak vall. De én nem.

– Nem is bánta meg, hogy elment?
– Nem. Fáj ugyanakkor, mert én egészen mást gondoltam 1990-ben, amikor hazatértem.

– Nyugodtabb és boldogabb most?
– Igen, és kevesebbet foglalkozom Magyarországgal, a magyar közügyekkel, ugyanakkor a tudományos élettel továbbra is élénk a kapcsolatom, sok magyar tudóssal vitatunk meg érdekes kérdéseket.

– Azért tájékozódik a magyar történésekről?
– Annyit foglalkozom vele, mint a világ vezető gazdaságaival, de kétségtelenül nagyobb figyelmet szánok rá, mint a régió többi országaira.

HIRDETÉS

– Az Orbán-kormány tevékenységét a magyar néppel azonosítják Nyugaton, vagy különbséget tudnak tenni közöttük?
– A rendszerváltásig elsősorban a nagy magyar történelmi eseményeket, illetve a külföldön sikeres tudósokat ismerték. Azóta azonban megismertek bennünket, és az a vélemény alakult ki, hogy van egy jelentős közös nevező Orbán Viktor és általában a magyarok között.

– Az élet meg minden című podcastnak nyilatkozva arról beszélt, hogy csalódott, többet várt volna a magyaroktól.
– Igen. De nem hibáztatom a magyarokat. A történelem olyan súlyos komplexusokkal sújtotta ezt a nemzetet, amelyből nagyon nehéz kikászálódni. Kimaradtunk a nagy nyugat-európai kulturális, filozófiai történésekből. S nem azért, mert butábbak lennénk, hanem mert nem volt lehetőségünk részt venni benne. Amikor például az európai racionalista iskola kialakult, akkor mi éppen török hódoltság alatt voltunk. Aztán a XIX. században már bekapcsolódtunk az európai romanticizmusba, de nálunk emögött nem volt az a racionalista iskola, amely nyugaton megvolt, és korlátok közé szorította a romantikus gondolkodást. És ez a romantika jellemzi a magyar politikát, gondolkodást, erkölcsöt ma is.

Róna Péter – Válasz hosszú vívódás után | Az élet, meg minden

Hogy mi szeretett volna lenni Róna Péter ifjúkorában? Festőművész. És hogy mit csinál most? Professzor az Oxfordi Egyetemen. A kettő közötti fél évszázadban persze történt egy és más. Ebben az epizódban egyebek mellett erről az egy és másról lesz szó: Róna Péterrel beszélgetek élete legnehezebb újrakezdéséről, a Magyarországon hiányzó racionalista hagyományról és arról, hogy huszonhét év után miért távozott most ismét nyugatra.

Ezt nagyon jól látja és kezeli Orbán Viktor, ezzel szemben az ellenzék egyrészt nincs tisztában a racionalista gondolkodással, másrészt ebben a tekintetben nem tud magyar hagyományokra támaszkodni. Azzal is tisztában kell lenni, hogy bár a reformkor nagyjait liberálisnak tartják, nem voltak azok. Látták a nagy magyar hiányosságokat, de azokat nem liberális, hanem központosított eszközökkel szerették volna pótolni. Nem is tehettek másként, mert ha a megszűnés szélén álló nemzetet liberális eszközökkel szerették volna megmenteni, akkor tényleg megszűnt volna a magyar nemzet.

– Egyáltalán megvolt-e a rendszerváltás utáni magyar politikai kultúrában a nyugati értelemben vett klasszikus liberális, kereszténydemokrata vonulat?
– Nem. Kezdjük azzal, hogy alapjában ez nem egy keresztény ország. Szent István tűzzel-vassal térítette meg a pogány magyarságot, s ez az erőszak nyomot hagyott a magyarok lelkében. Így csak egyfajta keresztény mázzal leöntött pogány erkölcstan és életfelfogás alakult ki az országban, ami egészen más, mint a nyugati keresztény felfogás. Nyugat-Európában a kereszténység üzenete a szeretet, az egymás iránti megbocsátás, megértés. Nálunk viszont az alapérték a hatalom iránti engedelmesség volt, és ma is az. Vagyis az egyik világ a szeretetre, a másik az engedelmességre épül. Persze nálunk is megvan a szeretet, de legalább ekkora a gyűlöletre való pogány hajlam. A gond az, hogy a gyűlölet sokkal erősebb érzelem ebben a társadalomban, mint a szeretet. Jól mutatja ezt a „dögöljön meg a szomszéd tehene”-hozzáállás.

– Véleményét hallva felvetődik az emberben, egyáltalán magyarnak és kereszténynek tartja-e önmagát?
– Elsősorban katolikusnak, kereszténynek tartom magamat. A nyugati értelemben vett kereszténység értékrendje, ahová magamat sorolom, messze meghalad bármiféle nemzeti kötődést. De ha szóba kerül a nemzetiség, akkor természetesen magyar vagyok. Ha tudják, hogy magyar vagyok, akkor inkább érdeklődnek a magyarországi események, a magyar politika iránt, s a kritikát is kulturáltan fogalmazzák meg. Amikor nincsenek tisztában a származásommal, akkor egyértelmű és határozott az álláspont, Magyarország nem része Európának, hanem balkáni politikai kultúra jellemzi, és ma nem vennék fel az unióba. Nyugaton a volt szocialista országokat három csoportba sorolják. Az egyik a balkániak, mint Horvátország, Szerbia, Montenegró, Bulgária, Románia és Magyarország. Csehország, Szlovákia és Lengyelország egyértelműen nyugati orientációjú, s ma Ausztriával és Németországgal kiegészülve Közép-Európát jelentik. És vannak a balti államok, amelyeket Skandináviához sorolnak.

Róna Péter: A kerítést a szerbek és a horvátok fogják lebontani | Magyar Hang

– Kevés magyar politikus tudja megtalálni a hangot a nyugati politikusokkal. Mi lehet ennek magyarázata? Kisebbrendűségi komplexus?
– Általában jellemző a magyar politikusokra – a korábbi és a jelenlegi kormányra is –, hogy szeretik a tárgyaló partnereket kioktatni. Szerintem ez nem kisebbrendűségi komplexusból fakad, hanem sértettségből. Mert érzik, hogy ez az ország nem sikerország, ami nagyon fáj. Úgy érzik, hogy ez azért van, mert minket bántanak, és azért bántanak, mert nekünk van igazunk. Ez nemcsak a politikusokra jellemző, hanem a művészetre és minden más területre is. Vannak népek, amelyek tanulnak a hibáikból, de mi sajnos nem. Ezt mutatja a magyar történelem számos eseménye: 1848, az első majd a második világháború tragédiája.

– Hogyan képződik mindez le a gazdaságban?
– Az Európai Unió, mindenekelőtt Németország kialakított egy világosan megfogalmazott szerepet Magyarországnak a nemzetközi termelési és fogyasztási láncban. A mi feladatunk, hogy ebben a láncban a legalacsonyabb, vagy majdnem a legalacsonyabb hozzáadott értéket termelő tevékenységeket végezzük el. Jó példái ennek a magyarországi autógyárak. Mi itt csak összeszerelő bérmunkát végzünk. Vagyis nincs közünk a finanszírozáshoz, a tervezéshez, az értékesítéshez, árképzéshez, vagyis a magasabb értéket hozzáadó tevékenységekhez.

Róna Péter: Az elvett pénz helyett nemzeti büszkeséget kapnak a szegények | Magyar Hang

– Meddig működhet ez a modell?
– Addig élvezi a magyar kormány a németek hallgatólagos támogatását, amíg képes a szakszervezeteket a háttérbe szorítani, s biztosítani az olcsó és nem lázadó munkaerőt. De abban a pillanatban, amikor elindulnak a bérkövetelések, sztrájkok, vagyis gondok akadnak a munkaerővel, azonnal előtérbe kerül a Fidesz kizárása az Európai Néppártból. Vagyis Orbán Viktor sorsa a multinacionális gyárakban dől el, ha ott elindulnak a tömeges munkabeszüntetések, vége a hatalmának. Mert ettől kezdve megszűnt tényező lenni a német gazdaság számára.

– De attól függetlenül, hogy nemzetközileg sikertelen, az itthoni politikában továbbra is sikeres maradhat. Sőt…
– Nem, mert abban a pillanatban, ahogy nem kapja meg a bruttó hazai termék öt százalékát kitevő uniós támogatást, visszaesik a magyar gazdaság, vége a viszonylagos jólétnek. A néppárti felfüggesztés, illetve a kizárás az első lépés. A második, hogy Orbán Viktornak nincs szava az uniós költségvetés elosztásánál. A harmadik, hogy ezért Magyarország az eddigi támogatás felét kapja, azt is feltételekkel. Ha nincs jogállamiság, akkor nincs támogatás. Ne legyenek ugyanis kétségeink, a multik és az emigrált magyarok hazautalt pénzei nélkül életképtelen a magyar gazdaság. Ha ez bekövetkezik, jön a nyomor.

– Úgy gondolja, az unió, a németek a politikai nyomásgyakorlást használják gazdasági érdekeik érvényesítéséhez?
– Ne legyenek illúzióink. Mert mit is üzennek az unió vezető államai? Mi ugyan szavalunk a jogállamiságról, de igazából azt csinálsz a hazádban, amit akarsz, amíg minket kiszolgálsz. De ne merészelj minket holmi Juncker-plakátokkal sértegetni, mert azt nem tűrjük. Ha viszont nem tudsz otthon rendet tartani, értsd kiszolgálni minket, akkor végleg elbúcsúzunk tőletek.

A magyar kormány kiszolgálja a német nagyipart, cserébe az megvédi Orbánt | Magyar Hang

– Vagyis kifelé áll a rudunk az unióból? Hiszen a Fidesz felfüggesztése óta ismét erőteljes Brüsszel-ellenes a retorika.
– Orbán tudja, az uniós pénz nélkül nem életképes a magyar gazdaság, ezért inkább bent maradna. Azonban azzal is tisztában van, hogy ezt az országot nagyon nehéz Európához illeszteni. Amennyiben ugyanis egy Európa-barát kurzusba kezd, elveszíti szavazóinak jókora részét, a magyar szavazók ugyanis továbbra is Bánk bán és Tiborc mitológiájában élnek. És nem azért marad a jelenlegi kurzus, mert Orbán nem tud szabadulni attól, hanem mert látja a realitásokat. A keleti nyitás egyfajta próbálkozás volt egy unióval szembeni alternatívára, de mostanra kiderült, hogy nemcsak nem akarnak minket eltartani az oroszok vagy a kínaiak, hanem még az európai multiknál is jobban ki fognak zsigerelni.

Vagyis az alapprobléma nem Orbán Viktor, hanem a magyar civilizáció összeegyeztethetetlensége az európaival, amin mostanáig nem sikerült túllépni. A magyarral szemben az unió alapítói mindegyike valódi keresztény, azon belül is katolikus volt, s erre épül az egész uniós eszme, ahol a nemzeti érzés csak másodlagos a kereszténységgel szemben. Ez nekünk nehezen érthető.

– Mire számít brexitügyben? Theresa May brit miniszterelnök a napokban kért újabb halasztást.
– A kilépésre mindenképpen sor kerül, s egyre nagyobb az esélye, hogy az rendezetlen lesz. Nagy-Britanniának nem lett volna szabad belépni az unióba, mert gondolkodása keresztény ugyan, de nagy mértékben különbözik a kontinentálistól. Az angol emberek mindig is idegenkedtek Európától. Ezzel szemben a skótok mindig is Európa-barátok voltak, vezetőik mindig is követték az európai kultúra vezető alakjait. Ezzel szemben az angolok soha nem kértek Európából, mindig is ragaszkodtak másságukhoz. Összefoglalva Európa és a britek számára is jobb lesz az elválás.

Csaba László: Magyarország elvesztette a vonzerejét | Magyar Hang

– Mit jelent ez a gyakorlatban Európa és Magyarország gazdasága számára?
– A britek és az írek mindenképpen rosszul járnak, csakúgy mint a hollandok. Ezzel szemben a németek és a franciák kevéssé fogják megérezni az elszakadást. Rájuk sokkal veszélyesebb a kínai gazdaság gyengélkedése, illetve az amerikai–kínai kereskedelmi háború hatásai. Ha pedig a németek gondjai gyarapodnak, akkor azt mi halmozottan fogjuk érezni. Egyrészt, mert nekik van mozgásterük, szemben velünk, másrészt, mert ha vissza kell lépniük valahol, akkor azt elsősorban mi érezzük majd meg.

– Igen mozgalmas életet tudhat maga mögött. Nagy szegénységben élt, aztán Németországba került, majd vissza Magyarországra, aztán az USA-ba, később Angliába. Mi hajtotta előre, volt önben a nehéz gyerekkor miatt valamennyi dac is?
– Egy rövid ideig volt bennem egy csak azért is megmutatom dac. Aztán ahogy jöttek a sikerélmények, úgy múlt el a dac. Az első egy kellemetlen élménnyel indult, amikor a washingtoni középiskolában, kezdetleges angol tudással teljesen félreértettem az évindító órán a tanár utasítását. Ahelyett, hogy kinyitottam volna az ablakot, letöröltem a táblát. A tanár – aki nem tudta, hogy nem beszélek angolul – ezen felháborodva az igazgatóhoz rendelt. Miután mindez kiderült, a tanár két éven keresztül ingyen korrepetált délutánonként. Ennek eredményeként az egyetemi felvételi vizsgán az összes washingtoni felvételiző közül én voltam a legjobb. Tehát egy hatalmas sikerélménnyel indultam az egyetemen, jó eredményt értem el, s így a diploma megszerzését követően azonnal oxfordi ösztöndíjat kaptam, jogi képzésre.

– Kevesen tudják, hogy a híres osztrák festő, Oskar Kokoschka szerint akár tehetséges festő is lehetett volna.
– Mi 1956-ban menekültként Salzburgban éltünk, ahol az általa vezetett festőiskolába jártam. Amikor kiderült, hogy Amerikába készülünk, odarendelte anyámat. Asszonyom, mondta, ha ezt a gyereket elviszi Európából, ez a gyerek soha nem lesz festőművész. Anyám ennek nagyon örült, mert szerinte valami tisztességes foglalkozást kellett választanom. S valóban így is lett, nem váltam festőművésszé. Amerikát különben nagyon tisztelem, de soha nem éreztem odakint otthon magamat, így nem jött létre lelki kötődés.

– Elég távol áll a közgazdaság és a jog a művészetektől, nem lett volna boldogabb festőművészként?
– Talán meglepő, de bármennyire sikeres voltam közgazdászként, nem nekem való ez a szakma. Amit az Oxfordi Egyetemen most tanítok, az is határterület: a társadalomtudományok módszertanának a filozófiai alapjait oktatom, tehát nem klasszikus közgazdaságtant. S hogy boldogabb lettem volna festőként? Nincs értelme feltételezésekről filozofálgatni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/15. számában jelent meg, 2019. április 12-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/15. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Hajdú Péter
Hajdú Péter
A Magyar Hang gazdasági újságírója, közgazdász

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,999lájkolóTetszik
2,429követőKövetés
16,881feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Orbán hamis mítoszt épít – Magyar Hang-ajánló

Németh Miklós- és Gémesi György-interjú; megszólal a „kutyagyilkos bisztró” pultosa; gyerekkönyvmelléklet; vajteszt. Itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Amikor a tükörkép felénk fordul

A Mi horrornak álcázott vígjáték, amely azonban egy ponton a rémisztő után a mosolygós maszkot is ledobja magáról.