Bár a statisztikák szerint az utóbbi két évben több fiatal lépett a pályára, a középkorú generáció menekül a szakmából, ez pedig végleg megroppanthatja az ellátórendszert. Ezt jelzi az is, hogy az orvoshiány miatt megszűnő rendelések mellett egyre többször arról érkezik hír: szakdolgozóhiány miatt akadozik az ellátás – számolt be róla a Népszava.
A lap cikke szerint március közepén a Péterfy Kórház baleseti intézetében már annyi elég volt a rendszer megbénításához, hogy a szükségesnél két műtőssegéddel kevesebb állt munkába egy reggel. Emiatt nem tudták beüzemelni az összes műtőt, így néhány napig csúsztak-torlódtak a tervezett operációk. Van olyan szakkórház is, ahol azért nő a várólista, mert nincs elég intenzíves ápoló a megoperált betegek megfelelő ellátására.
„Nem igaz, hogy megállt volna az elvándorlás a magyar egészségügyből" | Magyar Hang
Egy nemrég, az „1001 orvos hálapénz nélkül" nevű Facebook-csoportból megalakult orvoscsoport felhívást tett közzé, amelyben kijelentették, az egészségügy megmentése érdekében az orvostársadalomnak saját kezébe kell vennie a sorsát. Lénárd Rita, a csoport egyik szóvivője lapunknak elmondta, jelenleg 51 orvos alkotja az Újratervezést, és a Magyar Orvosi Kamara tavaszi küldöttválasztására szeretnék összeállítani a konkrét programjukat, és abban bíznak, egyre többen állnak majd mögéjük.
Operáció el sem kezdhető, ha nincs ott betegenként legalább egy műtősnő, altatóorvos, altatóasszisztens, műtősfiú – márpedig ők egyre többször hiányoznak. A szakdolgozói kamara becslése szerint – idézi az adatokat a Népszava – legalább 26 ezer szakdolgozó hiányzik az ellátórendszerből. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) legfrissebb adatai szerint pedig miközben mintegy 250 ezer embernek van egészségügyi szakdolgozói végzettsége, mindössze 107 ezren aktívak a pályán. A fiatalok nagyobb része nem vesz részt a betegek ellátásában, háromötödük nincs a pályán, a végzettek fele se áll munkába.
A lap beszámolója szerint a Magyar Kórházszövetség kongresszusán Páva Hanna főigazgató-helyettes előadásból az is kiderült, hogy a kormányzati propaganda működik a pályára irányításban, mert több a pályára lépő, de a harminc felettiek most nagyobb arányban hagyják el a szakmát, mint öt évvel ezelőtt. A 30 évesek 24 százaléka, a 40 évesek 23 százaléka hiányzik a betegágyak mellől.
A helyzetet súlyosbítja, hogy
továbbra is sokan mennek külföldre dolgozni. Az elmúlt nyolc évben összesen
4780 szakdolgozó kért külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt, a
legnagyobb arányban pedig a 30 és 49 év közöttiek éltek a lehetőséggel. És
szintén ebben a korcsoportban voltak a legnagyobb arányban azok, akik nem újították
meg működési engedélyüket. Ők nagy valószínűséggel már nincsenek a pályán, vagy
olyan külföldi munkát vállaltak, amihez nem volt szükségük az egészségügyi
végzettségüket igazoló dokumentumokra. Az ÁEEK felmérése szerint jelenleg az
ápolók 10 százaléka, a szülésznők 25 százaléka, a mentőtisztek 13 százaléka
hiányzik az ellátórendszerből. 2017-ről 2018-ra csaknem félezerrel nőtt az üres
állások száma.
Az állam nem foglalkozik az egészségügyi szakdolgozók gondjaival - összeomolhat a rendszer | Magyar Hang
Tizennégy hónap - átlagosan ennyi idő alatt teljesítendő munkát végez el egyetlen év alatt egy egészségügyi szakdolgozó. A helyzet már most is kritikus, és sajnos az is látható, hogy javulásra nincs, összeomlásra azonban egyre több esély van, ráadásul néhány éven belül.
Továbbra is Budapesten a legégetőbb a szakember hiány, de amíg korábban a kereslet 52 százaléka koncentrálódott a fővárosra, tavaly már „csak” 30 százaléka. A főváros mellett majd minden megyében nőtt az üres álláshelyek száma. Tavaly a legtöbb üres ápolói hely Budapesten és Pest megyében volt, a területen lévő intézmények 1108 ápolót keresnek. A szakmából való kiöregedés, nyugdíjazás miatt két éven belül csaknem kétezren hiányoznak majd a rendszerből. Ha a megyék méretét is figyelembe vesszük, akkor a főváros és Pest megye után a borsodi, zalai, nógrádi betegeket fenyegeti leginkább, hogy elvesztik a velük foglalkozó szakembert annak nyugdíjba vonulása miatt. E tekintetben a legkritikusabb szakterület az ápolóké, a labor és radiológiai asszisztenseké.
„A helyzet javításához célzott állami beavatkozásra van szükség" – állapította meg a konferencián Páva Hanna, aki szerint a kormány eddig is, például az ösztöndíj programokkal is próbált a helyzeten segíteni. Hozzátette: ezt a nagyságrendű szakemberhiányt térítésköteles képzésekkel biztosan nem lehet pótolni.
Balogh Zoltán, a Magyar
Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint az jelenthetne
megoldást, ha az ágazat meg tudná tartani a munkavállalóit. Ehhez eszköz
lehetne a további ütemezett béremelés, a kiszámítható életpálya, az idősebb
szakemberek támogatása, és a nyugdíj melletti munka.
A Népszava úgy tudja: az április 17-ei kormányülésen kerül szóba ismét az egészségügyi béremelés. Ha a kormány is jóváhagyja, akkor az ápolók és a védőnők bére július elsejétől 8-8 százalékkal emelkedhet.
