HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Kirepülnek a ...

Kirepülnek a gyerekek, aztán borítunk

HIRDETÉS

Egyre később válnak a magyarok, lassan leélik egymással a fél életüket, csak aztán kezdeményezik a házasság felbontását, akkor is inkább a nők lépnek a tettek mezejére – derül ki egy friss elemzésből.

HIRDETÉS

Különleges elemzésben mutatja be a magyarországi válások alakulását és változások demográfiai jellemzőt a Központi Statisztikai Hivatal. A lapunk által megismert tanulmány alapján 1876 óta állnak rendelkezésre kisebb-nagyobb megszakításokkal adatok a hazai válásokról. Az 1900-as évek elején évente még alig ezres nagyságrendű volt a számuk, és csak a második világháború után vált, ha ingadozásokkal is, egyre gyakoribb fogalommá. A rekord 1987-ben volt, amikor megközelítette a 30 ezret a felbontott házasságok száma. Az elmúlt tíz évben csökkenés vette kezdetét, amelynek eredményeként 2014-ben, ötven év után először ismét 20 ezer alá esett a felbontott házasságok száma, és azóta – 2015 kivételével – minden esztendőben e szint alatt maradt.

Az elemzésből kiderül az is, hogy egyre idősebb életkorban bontják fel házasságukat a párok. Míg 1990-ben a nők a 30-as éveik elején váltak el leggyakrabban, addig az ezredforduló óta ez áttolódott a 40–49 éves korcsoportra. Az elmúlt közel három évtizedben több mint kétszeresére emelkedett a 40-es éveikben elvált nők, és csaknem háromszorosára nőtt az 50-es éveikben házasságukat felbontó asszonyok aránya. Ezzel együtt a 35 év alatti korosztályban kevesebben váltak el. A férfiaknál korábban is a 40-esek körében volt a leggyakoribb a válás, míg az 50-es éveikben járó férfiak a második helyre jöttek fel a válási ranglistán.

Külföldön fogadják be a kitaszított magyar gyerekeket | Magyar Hang

Aki itthon nem kell, mert sötét a bőre, vagy túlkoros, azt tárt karokkal várják az olaszok. A teljes cikk.

Nem meglepő tehát, hogy 2017-ben a házasságok stabilitása a 40-es éveikben járó pároknál volt a legkritikusabb, a válások több mint egynegyedében mindkét fél ebbe a korcsoportba tartozott. Bár tény, hogy az elváltak életkorának emelkedése összefügg azzal, hogy egyre idősebb korban lépnek frigyre a párok, de a mai középkorúak válásuk előtt átlagosan több időt töltenek a házasságban, mint elődeik. 1990-ben az elvált nők válásukkor átlagosan 11,3 évet töltöttek házasságban, a 2017-ben elváltak azonban már átlagosan 15,4 évig voltak házasok. A válások túlnyomó többségében (84 százalékában) a felek az első házasságukat bontották fel. A férfiak körében magasabb volt a nem először válók száma.

Az átlagos házasságtartam növekedésében szerepet játszhatott a megfontoltabb, tudatosabb párválasztás, illetve a házasságkötés előtti együttélés elterjedése is. Ezt mutatja az is, hogy erősen visszaesett a tizenévesen házasságra lépő párok aránya. Eközben egyharmadával csökkent az öt éven belül felbomlott házasságok aránya, de az 5–9 évnyi házasság utáni válások hányada is csaknem negyedével visszaesett. A 10–14, illetve 15–19 év után bekövetkező házasságfelbontások száma is mérséklődött, a 20 év felettiek aránya viszont több mint kétszeresére nőtt. Míg 1990-ben az ilyen hosszú házasságok esetében volt a legalacsonyabb a válások aránya, addig 2017-ben már a legtöbb válás már ezeket a frigyeket érintette.

Vásár a szállodában: több tízezer gyereket vettek meg Romániából | Magyar Hang

Keleti szomszédunk a kilencvenes évek elején gyerekek tízezreit adta örökbe a világ civilizáltabbik feléről érkezett szülőknek. Jellemzően pénzért, bár erről akkor nem beszéltek.

Általánosságban kijelenthető, hogy a 25–40 éves korosztályban több az érettségizett vagy diplomás nő, mint a férfi, és ez a jelenség a házasságkötéseknél és a válásoknál egyaránt megmutatkozik. Az elvált nők képzettségét tekintve 2000–2017 között a legjelentősebb változás a legfeljebb 8 általánost végzettek körében történt, arányuk kevesebb mint felére esett, ezzel párhuzamosan a diplomás nők aránya több mint kétszeresére nőtt. A férfiaknál hasonló jellegű, de a nőkéhez képest kisebb mértékű változások történtek. Tovább árnyalja a képet, ha kombináltan nézzük a feleség és a férj végzettségi szintjét. Eszerint az azonos végzettségi szintű párok válnak el a leggyakrabban, a házasságukat felbontók csaknem fele tartozott ide. Eltérő végzettségi szint esetén viszont határozottan nőtt az olyan válások aránya, ahol a feleség magasabb iskolai végzettségű volt.

Az azonos iskolai végzettségű elváltak körében egyforma arányban (15,4 százalék) szerepeltek azok a párok, ahol mindkét fél diplomás vagy érettségizett volt, és csak 10,4 százalékot képviseltek azok, ahol mind a feleség, mint a férj szakmunkás- vagy szakiskolát végzett. A feleségek több mint kétszer akkora arányban szeretnék felbontani házasságukat és kezdeményezik az eljárást a bíróságoknál, mint a férjek. Mára szerencsére sokkal kevesebb kiskorú gyermeket érint válás, mint három évtizede. A vizsgált időszakban közel 10 százalékponttal (36,5-ről 46,2-re) emelkedett az olyan válások aránya, ahol nem volt közös kiskorú gyermek. Összességében a 2017-ben történt válások mintegy 15,5 ezer közös kiskorú gyermek további sorsára gyakoroltak hatást, míg tíz évvel korábban még 24,5 ezer gyermekére. Az elemzők szerint a csökkenést mások mellett az is indokolhatja, hogy a párok egy része megvárja, míg gyermekeik nagykorúvá válnak, és csak ezt követően döntenek a kapcsolat megszakításáról.

Csókolom, csokja van? | Magyar Hang

Vidéken is elképesztően felverte az árakat az elvileg családsegítő intézkedés.

A tanulmány vizsgálta a válások regionális különbségeit is. A 2017. évi adatok alapján Budapest és Pest megye mellett Baranya megyében volt a leggyakoribb a válás, és általában az ország középső mezsgyéjében kevésbé voltak stabilabbak a házasságok, mint a nyugati megyékben. A két szélső értéket Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mint a legalacsonyabb, és Baranya, mint a legmagasabb válási arányszámmal rendelkező terület adja (előbbiben ezer nőre 8,9 utóbbiban 11,7 válás jutott). Megfigyelhető az is, hogy minél kisebb lélekszámú a település, annál ritkább a válás. A városi lakosság körében harmadával volt magasabb a válások gyakorisága, mint a községekben élőknél.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/15. számában jelent meg, 2019. április 12-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/15. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Farkas Melinda
Farkas Melinda
A Magyar Hang lapszerkesztője vagyok. Azt keresem mindenhol, ami kívülről nem látszik. A mögöttest, a lényegest, a rejtegetni valót. A valóságot.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

26,259lájkolóTetszik
1,995követőKövetés
15,216feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Be a pártba – Magyar Hang-ajánló

Gulyás Márton-, Döme Zsuzsanna-, Nényei Pál- és Krusovszky Dénes-interjú. Kórházból ukrán munkásszálló Újpesten? Egy Németországba költözött család története. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek