HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Miért (lesz) ...

Miért (lesz) jó vidéken élni?

HIRDETÉS

A címben feltett kérdésre próbált választ találni pénteken a Kisközösségi Program, a Karátson Gábor Kör és az ELTE Humánökológia szak közös konferenciája az ELTE Társadalomtudományi Karán.

HIRDETÉS

A cikk megírásakor még tart az egész napos rendezvény, félő azonban, hogy a kérdésre nem született határozott válasz, már csak azért sem, mert a jelenlévők a legtöbb dologban nem értettek egyet.

Felvezetésként A jelenkori magyar vidék helyzete és a fenntartható vidékfejlesztés lehetőségei címmel tartott előadást Kajner Péter, az ELTE Humánökológia szakának oktatója.

„Ez a vidék halálra van ítélve” – tenisszel, paprikával és dísztóval próbálnak túlélni | Magyar Hang

Kajner megpróbált áttekintést adni a vidék helyzetéről. Mint mondta, mindjárt az fejfájást okoz a kutatóknak, hogy mit is értünk vidék alatt, ugyanis a tudósoknak sincsen erre egységes meghatározása. Általában népsűrűségi adatok alapján határozzák meg, az OECD egyik definíciója alapján például egész Magyarország vidékies térségnek számít. Az is fogódzó lehet, hogy vidéken alacsonyabb a beépítettség, és relatíve többen foglalkoznak mezőgazdasággal, mint városon. Az is egy meghatározás, hogy a vidék a centrumhoz képest periféria.

Magyarországon 54 százalék az 1000 fő alatti települések aránya, az országra ugyanakkor jellemző a kettészakadás. Van néhány jól működő nyugati megye, és van Budapest, aztán van a többi, sok szempontból perifériára szorult régió. Ezeket az elöregedés, az elvándorlás, a munkaerőhiány, is sújtja, egy példa: faluhelyen nehéz állatgondozókat találni.

HIRDETÉS

Mára válsággócok alakultak ki több helyen, például a Dráva mentén, ráadásul ezekben a perifériális régiókban etnikai feszültségek vannak. Az elvándorlás leginkább Borsodra, az elöregedés Zalára jellemző.

A mezőgazdaságnak, mint megélhetési lehetőségnek a fontossága drasztikusan csökkent vidéken – tette hozzá a kutató. Ennek számos oka van: a mezőgazdaságot gépesítették, vegyszereket használnak, amik kiváltották az emberi munkaerőt. Túl azon, hogy a földek mind kevesebb kézben összpontosulnak. Az elvándorlás miatt nem éri meg fenntartani  a szolgáltatásokat, ami újabb elvándorlásokat generál. A termények feldolgozás is centralizált, ez is a város felé löki a tevékenységeket, velük együtt pedig az embereket. Malom például ma nem falun, hanem a városban van. Mindez globális folyamat – hívta fel a figyelmet Kajner –, de nálunk durvábban megy végbe. Hozzátette: a vidék pusztulását van, aki Mária Teréziáig vezeti vissza.

Munkahely nélkül hiába szabad a falusi csok | Magyar Hang

Az ország termőterülete 10 százalékkal, 900 ezer hektárral csökkent 1990 óta. Ezekre utakat, bevásárlóközpontokat stb. építettünk. Holott a jövő stratégiai pontjai a föld és a víz lesznek – mutatott rá a kutató. A mezőgazdasági területek 2 százaléka öntözhető, ebből egy százalékot öntöznek, holott rengeteg a víz az országban, csak átfolyik rajta. A gazdálkodás egy nagyon szűk rétegnek, pár száz cégnek hoz profitot. Viszont a mezőgazdaság helyébe nem lépett semmi vidéken, ez az egyik legnagyobb baj – mondta.

A jövőt illetően nem sok vonzót lát a szakember. A globális felmelegedés miatt mind nagyobb aszályok lesznek, a föld egyre kevéssé lesz alkalmas gazdálkodásra. A század végére például kukoricát termelni nem lesz gazdaságos. Ha úgy csináljuk tovább, mint eddig – figyelmeztetett –, akkor a társadalmi, gazdasági trendek, valamint a klímaváltozás még rosszabb helyzetbe hozza a peremvidékeket.

Minden bezárt a faluban, hát kaptak egy szökőkutat | Magyar Hang

A kutató szerint nincsenek önmagukban jó megoldások, ha például a klímaváltozással kapcsolatos előrejelzéseket nézzük, azok rendszeresen változnak. Mert időről időre kiderül, hogy újabb és újabb tényezőkkel nem számoltunk. Éppen ezért Kajner szerint az emberi együttélés normáin kellene változtatni. Emellett a problémák megoldására egy stratégia, egy forgatókönyv nem lesz elég, robusztusabb megoldásokban kell gondolkodni. Meg kell őrizni a vizeinket, a talajt, a sokszínűséget. A megoldási lehetőségek már most megvannak, de csak kevesen használják őket, mint amilyen a talajmegújító mezőgazdaság. Nem egy központi megoldást kellene adni, a közösségi önrendelkezés helyreállítása lehetne az, ami kiutat jelenthet – ez lenne az említett robusztus megoldás. A közösségi alapú vidékfejlesztés eszközeivel eddig nem élt az ország, az erre szánt összegek kézen-közön eltűntek. Alapvetően ezek a helyi közösségi kezdeményezések, ezek tudják hosszú távon visszahozni a hosszú távú megmaradás lehetőségeit – vázolta a lehetőségeket Kajner Péter.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Kükedi Zsolt, helyi gazdaság- és közösségfejlesztési szakértő mondott vitaindítót. Feltette a kérdést: visszatérhet-e a régi falu? A háztáji, az önellátás. Szerinte azzal, hogy a 70-es évek elején besorolták a településeket fejlesztésre érdemes, vagy érdemtelen kategóriákba, kegyelemdöfést adtak a falvaknak. Később sem lett jobb a helyzet, mert a rendszerváltás után a falu a város paródiája lett. Ahol az ökológiai szempontok nem érvényesülnek, legfeljebb az egyének szintjén. Azzal sem foglalkozunk, hogy egy-egy fejlesztést a gyermekeink érdekében hozunk létre.

HIRDETÉS
Megnéztük az ezerfős falut, ahol félmilliárdért épül focicsarnok | Magyar Hang

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői – polgármesterek, kutatók – közül voltak olyanok, akik szerint nincsen arra igény, hogy visszatérjen a régi falu, hiszen megváltozott a világ. Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke szerint a vidék helyzetének megoldása érdekében a közösségnek meg kell találnia az erejét ahhoz, hogy a vezetőit jobb útra térítse.

Szó volt arról is, hogy – bizonyos sikerfalvak esetében – mind többen költöznek vidékre. Egy hallgató ezzel kapcsolatban azt kérdezte, rendben, menjenek az emberek falura lakni, de miből fognak megélni?

A válasz és a konferencia további részletei jövő heti lapszámunkban lesznek elolvashatóak.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

30,065lájkolóTetszik
2,837követőKövetés
18,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„A világ kezd totálisan meghülyülni” – Magyar Hang-ajánló

Presser Gábor- és Stefano Bottoni-interjú. Riport a határról és az épülő tiszaújvárosi konténervárosról. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek