Nem elég a demográfiai fordulat szükségességéről beszélni, meg kell nézni azt is, hogy a már megszületett gyermekek milyen körülmények között élnek – mondta lapunknak Szél Bernadett. A független képviselővel az EP- és az önkormányzati választás tétjéről is beszélgettünk.
– Külső szemlélőként ma sem értem, miként történhetett meg, hogy egy miniszterelnök-jelölt a választás után kiszoruljon a saját pártjából. Elárulná végre, mi történt pontosan?
– Volt erről szó eleget, hónapokon át, a múltról most már nem igazán szeretnék beszélni.
– Elég szűkre szabottak a lehetőségei a magyar parlamentben egy független képviselőnek. Tervezi-e, hogy csatlakozik valamelyik ellenzéki frakcióhoz?
– Pont hogy nem a parlamentben van most a politika fókusza, vagy legalábbis a kormánykritikus erők érdeke az, hogy ne maradjon ott. A házban ugyanis masszív és koncentrált a kormánypárti túlsúly, minden az ő szabályaik szerint zajlik; nem véletlenül akarja visszazárni a képviselőket oda a Fidesz–KDNP. Az igazságügyi bizottság kormánypárti többsége nemrég meg is szavazott egy képviselői jogaink korlátozásáról szóló állásfoglalást is. Legértékesebb jogosítványaink kerülhetnek célkeresztbe, amelyek alapján intézményeket világíthatunk át és kereshetünk fel. A tradicionális gombnyomogató, interpellálgató, kérdéseket feltevő műfajoknak egy áldemokráciában nincs valós hozadéka: valós válaszok nem érkeznek, az idő megy, többségével a Fidesz mindent átvisz. Ezért kell terepre menni, és ez nem tetszik a rendszernek.
Szél Bernadett: Az LMP nem viselkedhet így | Magyar Hang
„Az etikai bizottság döntései után csak azt tudom tenni, hogy szolidaritást vállalok.” Exkluzív interjú.
– De mégiscsak önt választották meg korábban az LMP kormányfőjelöltjének. Aligha csak ön tehet arról, ha a választási eredmények nem úgy alakultak, ahogy remélték egykori párttársai.
– A volt pártom eddigi legjobb, országgyűlési választásokon szerzett eredményét érte el a miniszterelnök-jelöltségem alatt. A konfliktus mellett a kompromisszum és a konszenzus is legitim eszköz a politikában – és én valóban nem akartam megrekedni az előbbinél. De ha jól értettem, alapvetően nem is a választási eredménnyel volt gondja a volt pártomnak, hanem azokat szorították ki, akik együttműködés-pártiak voltak. Az etikai bizottsághoz ellenem benyújtott beadványban is az szerepelt, hogy szerveztem a választókerületi koordinációt. Amikor felálltam és eljöttem, megfontolt döntést hoztam. Részemről lezártam a múltat.
– Függetlenként nagyobb a szabadsága, de sokkal kevesebb a megszólalási lehetősége. Ez nem probléma?
– Nem. Teljesen új utakra léptem, ahol alap az, hogy tudatosítottam magamban: Magyarországon már nincs demokrácia. Hatalmas politikai tévedés úgy tenni, mintha az lenne. Tartsak sajtótájékoztatót három propagandatévének? Tegyek fel kérdést a házban, ahol náluk van az utolsó szó, és nincs érdemi válaszadási kötelezettségük? Hosszú éveken át csináltam ezt sokakkal együtt, finoman szólva kevés eredménnyel. Én most már helyben dolgozom, ott, ahol a dolgok történnek, és leginkább azokra számítok, akik a segítségemet kérik; ehhez jön még a szabad sajtó megmaradt része és a saját kommunikációs csatornáim.
Csak a hagyományosan leosztott szerepeken kívüli rendszerben látok esélyt a megoldásra. Az én helyem ott van, ahol a dolgok történnek, ahol érdemi változásokat tudok elérni. Ez lehet egy fóti kazán, ami a látogatásom után hirtelen működni kezd, vagy akár egy fogorvos a tranzitzónában a fájós fogú kisgyerekeknek. Vagy, ha ráirányítom a figyelmet a nyugdíjfolyósítóra, ahol embertelen körülmények között dolgoznak az emberek, köztük rengeteg nő. Új utakat kell keresni, szokatlan megoldásokat is kell alkalmazni, és nem szabad félni.
– Az utóbbi időkben számos olyan intézményre hívta fel a figyelmet, ahol valamilyen jogsérelem történt, vagy valami ilyesmi előkészítésén dolgoznak, mint például Fóton, ahonnan ki akarják rakni a gyerekeket.
– A fóti üggyel 2017 óta foglalkozom, és valóban, a választás után a gyermekvédelem előtérbe került nálam. Alapfilozófiám, hogy a gyermekekkel azután is foglalkozni kell, miután megszületnek. Nem elég a demográfiai fordulat szükségességéről beszélni, meg kell nézni azt is, hogy a már megszületett gyerekek milyen körülmények között élnek.
Magyarországon 24 ezer gyermek van az állam gondoskodására bízva, és fontos tudnunk, hogy ezek az állami intézmények hogyan működnek. Azt tapasztaltam eddigi helyszíni látogatásaim során, hogy borzasztóan forráshiányos a rendszer, nagyon rossz bérekért dolgoznak ott az emberek. És bárhol jártam az országban, azt tapasztaltam, hogy szinte csak a hivatástudat működteti az egészet ugyanúgy, ahogy a közoktatást és az egészségügyet is. Egy-egy ilyen látogatás után gyakran megkeresnek olyan ott dolgozók is, akikkel ottjártamkor nem hagytak beszélgetni, és megírják azt, hogy mi a valós helyzet. Nagyon fontos időszak ez a politikusi életemben. Úgy érzem, csak közös erővel tudunk változtatni a helyzeten, hogy végre megoldások szülessenek, és ne azok a populisták tenyésszenek rajtunk, akik megmentőként próbálnak tetszelegni.
– Azt mondta az imént, hogy Magyarországon már nincs demokrácia. Akkor ez micsoda?
– Ebben a rendszerben nem szabad elbábozni azt, hogy itt minden rendben van. Semmi nincs rendben, minden független intézményünket betörték, a médiát jórészt felzabálták, aki meg fordítani tudott volna, vagy megvették, vagy megzsarolták, vagy kicsinálták. Mégis, az emberek között járva, sok tisztességes és szolidáris egyénnel találkozva elképzelhetetlennek tartom, hogy teljesen megtörjék az ország gerincét.
Az én vízióm szerint Magyarország mindannyiunk rendezett, élhető otthona lesz, ahol kevesebb idegeskedéssel, kiegyensúlyozottan tudunk élni. Mert a valóság az, hogy jelenleg rengeteg elkerülhető stresszt szabadítanak ránk, a sokszor súlyos anyagi problémák mellett a kiszámíthatatlanság, a rossz minőségű közszolgáltatások folyamatosan megnehezítik a mindennapokat, és kilátástalanná teszik a jövőt.
Cseh Katalin: A jövő ne a középkor legyen | Magyar Hang– Van is egy momentumos kitűző a kabátja gallérján, ez azt jelzi, hogy közeledik a párthoz?
– Hasonló a fordulatszámunk. A volt pártomtól való távozásom óta egyetlen párt színpadán álltam, ez a Momentumé volt, amikor a CEU ügyében megszólaltak. Most az EP-kampányban is szeretném a szimpátiámat kifejezni. Politikusnőket állítottak a lista élére, és nagyon dinamikus kampányt folytatnak, több szász aktivistával két nap alatt összeszedték az ajánlásokat, erre a lendületre van szükség. Jávor Benedeket is fixen szeretném az EP-ben tudni, a zöldügy elkötelezett és eredményes képviselője, emiatt díjat is kapott a mostani ciklusban.
– De Jávor Benedek az MSZP–Párbeszéd listáján indul, és – hivatalosan – csak a negyedik helyen áll.
– Ettől még igaz az, amit mondtam, az más kérdés, hogy a pártok miként egyeztek meg egymással.
– Sokan szorgalmazták, hogy az ellenzék induljon közös listán az EP-választáson, hogy ne vesszenek el ellenzékre leadott szavazatok. Ön milyen álláspontot képvisel?
– Szerintem az komoly politikai innováció lett volna. Meglátásom szerint Magyarországon az EP-választásra letisztult politikai helyzet alakult ki: van egy kormánykoalíció, amely most már az európai uniós tagságunkat veszélyezteti, és konkrét elrettentő példaként szolgál nyugat-európai progresszív erők kampányában, és van egy másik akarat, amit Róna Péter fogalmazott meg gyönyörűen, eszerint Magyarországon ezeréves akarat letéteményese az Európához tartozás.
Ez a két erő feszül most egymásnak. Ha utóbbiak kapnak kellő felhatalmazást, a populista politikusok játéktere korlátozódni fog – ezen túlmenően én olyan irányt javaslok a közösségnek, amelyben demokratikusabb intézményrendszert működtetünk, a szociális jogokat megerősítjük és alapvetéssé tesszük, továbbá képesek vagyunk helyesen kezelni a környezeti kihívásokat – az általam javasolt irány tehát zöld, szociális és demokratikus. Alapvetően Orbán Viktor ellenzékére akartam szavazni. Most én már csak azt mondom, mindenképpen menjünk el szavazni, már ez a legfontosabb. Ezzel együtt érdemes belátni, hogy ha nem állunk egymás mellé, akkor egyenként vadásznak le minket.
Róna Péter: Orbán a multik markában van | Magyar Hang– A Jobbikról meghatározó közvélemény-formáló értelmiségiek és baloldali politikusok is igen elítélően szoktak nyilatkozni még ma is.
– Nagyon fontosnak tartom, hogy a Jobbikot segítsük abban, hogy mérsékelt, polgári jobboldali erővé tudjon válni. Az ellenzéki szavazók jelentős része jobboldali. Nekik is szükségük van alternatívára. Ha majd ott tartunk, hogy ideológiai vitákra kerülhet sor, akkor ezek megvalósulnak, de előtte a tisztességes verseny felvételeit kell megteremteni. Az önkormányzati választáson akkor lesz esély, ha a Fidesz jelöltjével szemben egy helyben hiteles, felkészült, motivált ellenzéki jelölt áll ki mindenhol. Mindenkire, valóban mindenkire szükség van ebben a munkában, a szélsőséges Mi Hazánk Mozgalmat leszámítva. Orbán Viktor illiberális lázálmát ugyanis a különféle ideológiával, különböző szociokulturális hátterű emberek egyaránt elvetik. Kormányváltásra és kormányzásra képes alternatívát kell együtt létrehozni, és a következő három év legfontosabb fel adata lesz megtalálni, kik legyenek e munka motorjai.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/17. számában jelent meg, 2019. április 26-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/17. számban? Itt megnézheti!
