HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld A lebontott h...

A lebontott házakkal Ferencváros emléke is eltűnik

HIRDETÉS

Ferencvárosi történetek között nőttem fel. Ükapám a labdarúgócsapat alapítójaként minden hazai meccsen ott ült a lelátón, a favázas stadionban. Dédszüleimet a Boráros téri lakásukból bombázták ki a második világháborúban, egy Ráday utcai pincében vészelték át a harcokat. 1956 már a Tűzoltó utcában érte a családot, abban a kétszintes házban, amelynek a gangjáról lehulló súlyos franciakulcs néhány évvel később kis híján a bölcsőben alvó csecsemő édesanyámra zuhant. Amikor a Magyar Hang szerkesztősége a Balázs Béla utcába költözött, nekivágtam, hogy felfedezzem a családi legendák helyszíneit. Hamar kiderült azonban, a történeteim aligha léphetik át számomra a fikció határait, a városrész ugyanis teljesen átalakult, az épületek eltűntek, az utcakép felismerhetetlenné vált.

HIRDETÉS

Minden város állandó változás, alig akad olyan környék, amely évtizedek alatt ne formálódna át, a IX. kerületben azonban úgy tűnik, ez a folyamat jóval látványosabban megy végbe. Nem is kell évtizedeket visszautaznunk az időben. Már akkor meglepetés érhet bennünket, ha a Google keresőprogram street view alkalmazása segítségével igyekszünk eligazodni a Középső-Ferencvárosban.

A Balázs Béla utca példájánál maradva, a négy-öt éve készült utcaképeken álló házak jó része eltűnt, helyükön ma új építésű házak, félkész épületek vagy üres telkek állnak. És ez nem egyedülálló jelenség, miközben a kerület városfejlesztési programját nemzetközi díjjal ismerték el, és a rehabilitációnak köszönhetően több mint ezer lakás újult meg, számos régi, műemléki szempontból is jelentősnek tartott épületnek ma már csak a hűlt helyét találjuk.

A rendszerváltást követően a Ferencváros szinte minden fontos társadalmi mutatóban a fővárosi átlag alatt maradt. A város-rehabilitiációs programnak köszönhetően azonban a 2000-es évek derekára sikerült megállítani az elvándorlást, sőt azóta is tartó intenzív beköltözési folyamat figyelhető meg – nyilatkozta a kerületet 2010 óta irányító Bácskai János polgármester a Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség, a FIABCI Prix d’Excellence 2016. évi nagydíjának átvételekor.

Az 1990-es évek közepén az SZDSZ-es (majd később független) Gegesy Ferenc által vezetett önkormányzat az elbontani nem kívánt épületeket helyi védettség alá helyezte, összesen több mint 350 ház kapott valamilyen védettséget. A rehabilitációs program – amelyre 25 év alatt 300 milliárd forint ment el – azonban később, a gazdasági válság hatására lelassult, majd megtorpant, mára nagyjából 70 felújítandó épület maradt – derült ki az Index Bácskai Jánossal két éve készített interjújából. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden egykor védetté nyilvánított ház megújult, számos épületről ugyanis időközben levették a védettséget, eladták, a vevő pedig lebontotta azt.

HIRDETÉS

A legnagyobb visszhangot az Erkel utca 18. szám alatti másfélszáz éves, romantikus stílusú, kiemelt városképi jelentőségű ház elpusztítása keltette. Az épület védettségét 2010 szeptemberében szüntette meg az önkormányzat, indoklás szerint azért, mert a felújítás gazdaságtalanná vált, az ingatlanpiac pangása miatt azonban az eladás hat évig húzódott. A bontás azért is tűnt különösen fájónak, mert az Erkel utca egészen addig szinte tökéletesen megőrizte egységes, klasszicista-romantikus képét.

Egy 2015-ös határozat alapján a IX. kerületi önkormányzat 27 épületet ítélt bontásra, amelyek között fél tucat Balázs Béla utcai ingatlant találunk. A 23., illetve a 24–28. alatti házakat ma már hiába keressük, előbbit egy jelenleg is zajló építkezés látványa váltja, utóbbiak helyén pedig egy hatalmas üres telek áll. A képet a Lenhossék utcai sarok két oldalán, a lebontott épületekkel szemben frissen felújított épületek, egy önkormányzati bérház, illetve a Szent György Szakközépiskola épülete teszi teljessé.

– A Balázs Béla utca két saroképületének lebontása által helyrehozhatatlanul tönkretettek egy történeti csomópontot, utcaképet – írta közleményében a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME). Hangsúlyozták, a 23. szám alatti épületet annak ellenére bontották le, hogy az önkormányzat korábban egy lakossági fórumon ígéretet tett annak megmentésére és felújítására. Az egyesület még a bontást megelőzően az utca túloldalán (26–28.) álló házak kapcsán is kongatta a vészharangot. „Az 1800-as évek végén épült eklektikus házakat építészetileg és városképi szempontból is értékesnek, tehát védendő értékeknek tekintjük. Műszakilag is menthetőnek tartjuk a szóban forgó ingatlanokat, amelyek számtalan értékes részlettel rendelkeznek” – olvashatjuk az FME állásfoglalásában.

A házak nem sokkal a közlemény megjelenése után eltűntek az utcából. És hamarosan ez a sor várhat több Gát, Márton és Lenhossék utcai ingatlanra is. A fiatal műemlékvédők felhívják a figyelmet rá, hogy a régi, leromlott állapotú épületeket nem lehet üres teleknek tekinteni. Álláspontjuk szerint olyan fővárosi törvényre lenne szükség, amely Budapest egységes arculatát, és így a fent említett épületeket védené, az önkormányzatok pedig helyi szinten nem írhatnák felül.

– A műemléki védettség kérdése egy szinten szubjektív jellegű, a kerület ingatlanértékesítései kapcsán azonban követhető, minimálisan is középtávúnak mondható stratégia nem rajzolódik ki – fogalmazott a Magyar Hangnak Jancsó Andrea Katalin, a beszélgetés idején független, ma Momentumos önkormányzati képviselő. – A Tűzoltó utcában álló Temesvári-tömb épületeiből például hármat felújított az önkormányzat, hármat azonban eladott egy grúz befektetőnek. Várostörténeti és építészeti szempontból kiemelt jelentőségű épületegyüttesről beszélünk, pusztán gazdasági okokra hivatkozva eladni egy részét külföldi befektetőknek bizonytalanná teszi a házak sorsát.

Jancsó Andrea Katalin elárulta, a jelenlegi jogtechnika a Ferencvárosban az, hogy a beruházók kötnek egy közérdekű kötelezettségvállalási szerződést, amely szerint egy bizonyos összegért cserébe az építési szabályzat az ő érdekeik szerint alakul. – Az, hogy a városvezetés az így befolyt összeget mire fordítja, rejtély, mivel az eddig kötött szerződésekben, egy esetet leszámítva, nem szerepelt meghatározott felhasználási cél, a pénz sorsa így nem nyomon követhető.

A képviselő azt is problémásnak tartja, hogy a bontásra ítélt épületeket több esetben látványosan nyomott áron értékesítették. – Az értékbecslések köszönőviszonyban sem állnak a jelenlegi piaci viszonyokkal. A telkek belvárosi jellegéhez, infrastrukturális ellátottságához képest jóval alacsonyabb árat szab meg az értékbecslő, nem mellékesen szinte minden esetben ugyanaz a szakember értékeli fel az ingatlanokat – mutatott rá a képviselő.

A bontások ügyében megkerestük az IX. kerületi önkormányzatot is. Válaszukban kifejtették, a fent említett épületeket (Erkel utca 18., és a Balázs Béla utcai házak) a védettség megszüntetését követően bontotta le a befektető, a jövőben lebontásra kerülő épületek pedig nem élveznek védettséget. „Ezek általában nem képviselnek különösebb építészeti, művészeti értéket. Bontásuk akkor indokolt, ha helyreállíthatatlanul leromlott állapotúak, vagy a rekonstrukciójuk költsége haladná meg a korszerű új építést.” Levelükből kiderül, a kerületben összesen 29 műemlék, 82 fővárosi védettségű, 74 kerületi védettségű épület, és 299 kerületi védettségű homlokzat van.

Hangsúlyozták, a homlokzatok védelmét a kilencvenes évek közepén indította el az akkori vezetés. Az építési törvény 1994-es lazításával a homlokzatok felújításához már nem volt szükség építési engedélyre, „a társasházak ebben az időben kerültek ki az Ingatlankezelő Vállalat kezeléséből, és félő volt, hogy a felújítási alappal még nem rendelkező házak veszélytelenítés címen leveretik az épületdíszeket, és nem lesz eszköz a helyreállítás kikényszerítésére (ahogy most sincs az ablakcserék féken tartására). Tehát a védett homlokzat sok esetben azt jelentette, hogy »amíg a ház áll, tessék méltó módon bánni vele!«”

A Magyar Hang szerkesztőségének életét is befolyásoló Balázs Béla utcai változásokról szólva az önkormányzat elárulta, a 13. alatti leromlott állapotú épületet a kerület felújítja, míg a 24–28. alatti üres területen a Cordia lakásépítő cég tervez nagyszabású, 260 lakásos beruházást, melynek építését a közeljövőben kívánja megkezdeni. A Futureal-csoporthoz tartozó ingatlanfejlesztő jelenleg tizenegy projektet visz Budapest nyolc különböző pontján, ők jegyzik egyebek mellett a már elkészült Corvin sétány épületeit is.

Az új építésű tömbök várhatóan teljesen átalakítják majd nemcsak a Balázs Béla utca, de a környék arculatát is. S bár a lebontott és a frissen felhúzandó modern lakások nehezen összemérhetők komfort és életminőség terén, műemlékvédelmi és városképi szempontból azonban a folyamat már korántsem ilyen egyértelmű. Nem beszélve a magántörténelmekről: a családom emlékezetében élő Ferencváros minden lebontott régi házzal egyre jobban fakul, és hamarosan végleg eltűnik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 28. számában jelent meg, 2018. november 23-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 28. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,892lájkolóTetszik
2,413követőKövetés
16,792feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Orbán hamis mítoszt épít – Magyar Hang-ajánló

Németh Miklós- és Gémesi György-interjú; megszólal a „kutyagyilkos bisztró” pultosa; gyerekkönyvmelléklet; vajteszt. Itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Kilencezer forintos rezsiutalványt kapnak a nyugdíjasok

Folyamatosan frissülő cikkünkben követhetik a Kormányinfón elhangzottakat.

BAM