„A pápa véleménye itt nem annyira meghatározó” – interjút adott Orbán Viktor

„A pápa véleménye itt nem annyira meghatározó” – interjút adott Orbán Viktor

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Matteo Salvini olasz belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes határszemlén Röszkénél 2019. május 2-án. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Bár a legutóbbi népszámláláskor háromszor annyian vallották magukat katolikusnak, mint valamely protestáns egyház tagjának, Orbán Viktor szerint azért nem meghatározó, mit mond Ferenc pápa, mert Magyarország nem katolikus ország. A migráció, Salvini, kereszténydemokrácia és a néppárti tagság is szóba került az osztrák Kleine Zeitung által készített interjúban.

Magyarország protestáns ország is, és ezért a pápa véleménye itt nem annyira meghatározó, mint egy katolikus országban. Ennek ellenére tiszteljük a Szentatyát, és fontos számunkra, amit mond – fogalmazott Orbán Viktor a Kleine Zeitung című osztrák lapnak adott interjújában. A miniszterelnök a bevándorlásról, illetve populista szövetségeséről, Matteo Salviniről értekezett, amikor a katolikus egyházfő szóba került. Feltette a kérdést, hogy vajon mit is mond tulajdonképpen a pápa. „Azt mondja, mentsétek meg az embereket. Miért kell őket megmenteni? Mert vízbe fulladnak. A kérdés az, hogyan tudjuk a vízbe fulladók számát csökkenteni" – fejtette ki, majd az olasz belügyminisztert kezdte dicsérni.

Azt mondta, hogy mióta jött Matteo Salvini, radikálisan csökkent az érkezők száma, és sokkal kevesebb ember halt meg. Salvini szerinte tehát többet tett a Szentatya által követelt politika érdekében, mint azok, akik támogatják a bevándorlást.

Az igazi kereszténydemokraták

A kormányfőnek az interjúban feltették azt a kérdést is, hogy nem kockáztatja-e a végleges szakítást a Néppárttal azzal, hogy nacionalistákkal keresi a szövetséget. „A kockázat fennáll. A történet végződhet így" – mondta, hozzátéve, hogy nem ezt akarja. Ezután pedig megismételte a kormányzati kommunikációban mára állandósult panelt, miszerint a kereszténydemokraták Európában, különösen Németországban balra tolódnak. „Ha pedig ez így megy tovább, és folyamatosan a baloldallal, a szocialistákkal kötnek koalíciót, akkor kompromisszumokat kell vállalniuk és elveszítik identitásukat, értékeiket" – mondta. A magyar miniszterelnök ezzel együtt nagy lehetőségeket lát azokban az új pártokban, amelyek – az általános vélekedés szerint – a széleken erősödnek. Ők ugyanis szerinte keresztény értékeket képviselnek, noha nem nevezik magukat kereszténydemokratának.

A populistának is nevezett esetleges szövetségesei kapcsán a kormányfő is megkapta azt a kérdést, hogy populista-e, erre azonban nem adott egyértelmű választ. Csak azt mondta, hogy Amerikában erre büszkék szoktak lenni, míg Európában ezt elítélendőnek tekintik.

Liberálisok VS. a politikai szabadság luxusa

Nem maradt ki az interjúból a liberálisok bírálata sem, Orbán Viktor szerint tagadhatatlan, hogy Európát átszövi egy hálózat, ő ezt liberális hálózatnak nevezi. Civil szervezetek, baloldali értelmiségiek, egyetemek, média és politikusok alkotják, „ és ha ezek rászállnak egy politikusra, akkor nagyon megnehezítik az életét”. „Ezzel szemben én a politikai szabadság luxusában élek" – büszkélkedett a miniszterelnök, arra hivatkozva, hogy azt mondhat, amit gondol, mert erős támogatást kap a magyar néptől. Folytatva a liberálisokról szóló értekezését, a kormányfő azt mondta, hogy a „liberális hálózat új képletet állított fel, és erre hadjáratot épített”. Úgy foglalta össze, hogy „aki demokrata, annak liberálisnak kell lennie”.

Az újságíró felvetette, hogy náluk a liberális jogállamit, az illiberális pedig autoritert jelent, utóbbi lényege a szabad média, a független igazságszolgáltatás és a szabad tudomány politika befolyása alá vonása. A miniszterelnök erre úgy reagált, hogy a „szabadság, a sajtószabadság, a média szabadsága nem liberális kategóriák. Ezek a demokrácia előfeltételei. Ezek mindannyiunké. A liberálisok megkaparintották őket”.

Magyarország protestáns ország (is)

Arról, hogy Magyarország mennyire protestáns ország, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011-es népszámlálásának adatai elég konkrét képet festenek. Római katolikusnak vallotta magát az emberek több mint 37 százaléka, míg reformátusnak 11,6 százalék. Az evangélikus vallásúak a teljes lakosság 2,1 százalékát teszik ki, a baptisták, unitáriusok és egyéb protestánsok aránya pedig nem érte el az 1 százalékot. (Nem válaszolt 27 százalék, míg felekezeten kívüli a válaszok alapján a magyarok 18 százaléka.) Orbán mostani kijelentése azért is figyelemreméltó, mert épp az általa vezetett kormányok döntése révén lett munkaszüneti nap több, kizárólag a katolikusok számára ünnep: ilyen pünkösd hétfő és Mindenszentek.