Jövőre csak hat százalékkal szán többet az egészségügyre az Orbán-kormány

Jövőre csak hat százalékkal szán többet az egészségügyre az Orbán-kormány

Műtét közben Illusztráció: Pixabay.com

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hiába voltak a szép szavak, a hangzatos ígéretek, a Népszava információi szerint a jövő évi költségvetés sem hoz áttörést az egészségügyben. Ugyanis az Orbán-kormány egyelőre mindössze 150 milliárd forintos többletet terveztek az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi költségvetésébe és további 60 milliárdot adnának az előterjesztés készítői a fejlesztésekre, azaz az Egészséges Budapest Program folytatására. Ráadásul kiderült, többletforrás arra sincs, hogy valamivel több jusson Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének népegészségügyi programjára.

2019-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő összesen 2443,3 milliárdból gazdálkodhatott, és azt láthattuk, tapasztalhattuk, hogy ez az összeg mire elég. Nos, ha innen nézzük, akkor  a jövő évi mintegy 150 milliárdos többletből túl sok mindenre nem futja, például nem emelkedik a kórházak és szakrendelők finanszírozására elkölthető összeg, ugyanis utóbbi pénzből még a természetbeni orvosi ellátásokra jut 40 milliárd forint. Céltartalékként 80 milliárdos összeget különítettek el az orvosoknak, az ápolóknak, a védőnőknek és a műszaki gazdasági területen dolgozóknak a kormányzat által már többször is kilátásba helyezett béremelésre, ráadásul azt nem tudni, hogy a felsoroltakból ki mennyit kaphat.

Éger István: Nincsenek orvosbárók | Magyar Hang

Ha azt mondanám, hogy nem, akkor baromi nagyot hazudnék - felelte a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke arra a kérdésre, hogy fogadott-e el valaha paraszolvenciát. Éger István lapunknak adott interjújában kifogásolta, hogy a MOK megreformálását célul kitűző Újratervezés nevű csoport körül több ellenzéki párt is megjelent, ám az nem zavarja, hogy a kamara felügyelőbizottságát a Jobbik tavalyi egészségügyminiszter-jelöltje vezeti.

Az már kiderült, hogy a szakdolgozók idei 8-, és a jövőre tervezett 14 százalékos többletéhez mintegy 28-30 milliárd forintra van, volna szükség. A kormány 2015 óta ígéri, hogy az úgynevezett „szuperkórházakkal” újítja meg a fővárosi egészségügyi ellátórendszert, mintegy 700 milliárd forintos költséggel, ugyanakkor ennek az összegnek nyoma sincs a kormánydöntésekben. Jövőre megközelítőleg 60 milliárd forintot költhetnek idén is az Egészséges Budapest Programhoz (EBP) kötődő feladatokra, eszközbeszerzésekre, utóbbiakat le is állították, miután Kásler Miklós miniszter egyrészt nem hosszabbította meg a programot addig irányító Cserháti Péter miniszteri biztos megbízatását, másrészt nem gondoskodott a menesztett vezető és feladatainak átruházásáról. Ráadásul néhány hete Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, noha Kásler népegészségügyi programjának koncepcióját a kormány elfogadta, de az ahhoz szükséges költségvetési források biztosítása, ütemezése még a lóg levegőben. Azt ugyanis a kabinet attól tette függővé, hogy milyen lesz az idei gazdasági növekedés.