A devizahiteles perekben tanúsított bírói gyakorlat rendkívül éles kritikáját fogalmazta meg a Kúria annak a vizsgálatnak az eredményeként, amelynek tárgya az volt, hogy a bírák jogszerűen járnak-e el akkor, amikor a teljes árfolyamkockázat adósra való terhelését nem tekintik semmiségi oknak. A Kúria idén év elején indított vizsgálatot az ügyben. A tapasztalatokat összegző jelentés egyelőre nem nyilvános, ám néhány részletet megismerhette a Magyar Hang. Eszerint a perekben az adósok semmisség iránti kezdeményezésének elutasítása téves jogértelmezésen, illetve a joggyakorlat belső ellentmondásain alapszik.
A Kúria vizsgálatának elindítására azt követően került sor, hogy az Európai Unió Bíróságának (EUB) több döntése is igazat adott az árfolyamkockázat ügyében az adósoknak. A tavaly szeptemberi (C-51/17. számú) az EUB-döntés lényege, hogy csak az a kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességes, amely az átlagember számára is érthető formában fogalmazza meg a veszélyeket, s az esetleges következményeket is részletesen, számszerűen bemutatja.
Az EUB másik, márciusban megszületett (C-118/17. számú) ítélete pedig kimondta, hogy az első magyar devizahiteles törvény nem tilthatta volna meg az eredeti állapot visszaállítását az árfolyamrésre hivatkozással, vagy ha igen, akkor csak abban az esetben, ha az az adós kifejezett érdeke. Vagyis nem járható út, hogy az adós helyett ezt a törvény, vagy az adós kívánsága nélkül a bíróság tegye meg kizárólagos hatállyal. Az első magyar devizahiteles törvény ugyanis a jogtalanul felszámolt összeget visszafizettette a bankokkal, azonban egyúttal érvényessé nyilvánította a szerződéseket, s ezzel kivette az adósok kezéből a pereskedéshez használható legerősebb fegyvert.
Az is érdekes, hogy miként változott a Kúria véleménye az EUB-döntések megjelenését követően. Tavaly ősszel még a Kúria – szemben a mostani jelentésben foglaltakkal – még a (C-51/17. számú) EUB-döntéssel összeegyeztethetőnek tartotta a magyar bírósági gyakorlatot. Ezen a véleményen azonban már finomítottak: amennyiben nem szerepel a kockázatfeltáróban, hogy felső korlát nélküli, azaz jelentős lehet az árfolyamveszteség, akkor semmis a szerződés. Ugyanígy érvénytelen, ha az árfolyamkockázatra való hivatkozás több helyen szerepel a szerződésben, s csak ezek együttes értelmezése világosít fel a tényleges veszélyekről. (Erre a hibára egyébként a Kúria mostani jelentése is rámutat.) Az álláspont akkori megváltozásának nyilvánvaló oka, hogy elterelje a figyelmet a lényegesebb döntésről, amely szerint az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés alkalmazása miatt gyakorlatilag minden magyarországi devizahiteles szerződés érvénytelen.
Az Európai Bíróság a devizahitelesek mellé állt: lehet következménye a tisztességtelenségnek | Magyar Hang
Ellentétesek az uniós joggal a magyarországi devizahiteles törvények azon passzusai, amelyek kizárják annak lehetőségét, hogy a bíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítse azokat a szerződéseket, amelyeket az árfolyamkockázat viselésének tekintetében tisztességtelennek minősítettek - olvasható az Európai Unió Bíróságának (EUB) mai határozatában. Vagyis a szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető.
A Kúria mostani jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy az esetek döntő többségében a bíróság nem fogadta el az adósnak az árfolyamkockázatra vonatkozó hivatkozását, ellenben rendszeresen hivatkozott korábbi bírósági döntésekre. Sőt, a bankok képviselőinek nyilatkozatait a legritkább esetben kérdőjelezték meg.
Azon nem lehet csodálkozni, hogy mostanáig várni kellett a Kúria véleményének változására. Hiszen ahogy 2017 februárjában a Magyar Nemzet beszámolt róla, a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék 2016-os konferenciáján a bírók egymás közt kendőzetlen őszinteséggel beszéltek a devizahiteles-perek kimeneteléről. – Az adósok próbálkozásait ki tudjuk „lőni”. Csak a „kegyelemdöfést” adjuk meg. „Meggyógyítjuk” a hitelszerződéseket, akkor is, ha ez az adósok érdekeivel nem találkozik. Ezek – a pártatlan eljárásokat alapjaiban megkérdőjelező – kijelentések hangzottak el a konferencián, amelynek leiratát azután villámsebesen törölték a bíróság honlapjáról. A lap kérdésére a Pécsi Ítélőtábla elnöke, Makai Lajos kijelentette, hogy a devizahiteles-törvények nem kifejezetten „adóspártiak”, így jogértelmezésük sem lehet az. Jellemző a Kúria akkori hozzáállására, hogy a bíróságok pártatlanságát megkérdőjelező mondatok nyilvánosságra kerülését követően semmit nem reagált, ahogy a Handó Tünde vezette Országos Bírói Hivatal sem.
Összefoglalva elmondható, hogy a mostani jelentés talán egy újabb lépést jelenthet az EUB-döntések irányába, ami persze nem jelenti azt, hogy mostantól fogva kikövezett útja lenne a pereskedő devizahiteleseknek.
A hír kapcsán Ravasz László, az Adóskamara alapítója, volt bíró annyit mondott a Magyar Hangnak, hogy egyelőre korai lenne még nyilatkozni a várható fejleményekről. Megalapozottan véleményt csak akkor lehet megfogalmazni, ha június 19-én a Kúria nyilvánosságra hozza vizsgálódásának eredményét.
Szepesházi Péter ügyvéd – aki még bíróként kezdeményezte devizahiteles ügyekben az EUB-döntéseket – úgy véli, hatalmas áttörés lenne, ha a Kúria június 19-én várható végleges döntésében szerepelne az eredeti állapot visszaállításának lehetősége, különösen, ha a kamat fizetésére se kötelezné az adóst. Maga a tény azonban, hogy korábbi álláspontjával szemben a legfelsőbb bírói szervezet elismerte a bíró gyakorlat egyoldalúságát, nagy terhet vesz le az alsóbbfokú bírók válláról, hiszen a bíróságokon belüli eddigi hangulat a bankok melletti döntésekre ösztönözték a bírókat.
