Egy héttel a választások előtt a legfrissebb felmérésekből az látszik, hogy változások elé néz az Európai Parlament. Ha nem is drasztikus, ám az eddigiekhez képest mindenképpen új politikai stratégiára lesz szüksége mindazoknak, akik érvényesülni szeretnének a 2019 és 2024 közötti ciklusban. Rossz hír lehet azonban a Fidesz–KDNP számára, hogy a trendek épp a várakozásaikkal ellentétes tendenciát mutatnak, azaz a nagy erőterek – például egy migrációt elutasító új, nagy tömb – helyett a mostanihoz képest is töredezettebb lesz az uniós testület.
Ráadásul az egyes pártcsaládok mérete tovább közeledik egymáshoz, azaz a nagyobb frakciók csökkenő, míg a kisebb csoportok előreláthatólag az eddiginél több képviselői hellyel számolhatnak. Ez pedig nagy valószínűséggel azt eredményezi, hogy a mandátumát az Európai Néppártban (EPP) felfüggesztő, és szemmel láthatóan kivárásra játszó Fidesz nem tud majd olyan frakcióba beülni, amely egymaga szabhatna fazont az európai politikának, de még egy másik nagy frakcióval együttműködésben sincs erre sok esély.
A térképet itt lehet megnézni nagy méretben!
A számok nyelvére lefordítva: a 751 képviselői helyen nagyjából mintegy kétszáz párt osztozik. A legnagyobb visszaesést a két nagy frakció, az EPP, valamint a szocialisták, az S&D könyvelheti el: előbbi (a Fidesz nélkül) 160–177, míg utóbbi 138–148 mandátumra számíthat. Ez azt jelenti, hogy közösen sem érik el az 50 százalékot (kettejüknek összesen 39,6 és 46,5 százalékot jeleznek előre a felmérések), így ha akarnának, sem tudnának még nagykoalícióban sem együttműködni. A leglátványosabban – a szocialisták mellett várhatóan a brit konzervatívok által létrehozott, az EPP-hez képest keményvonalasabb – Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciója szűkül.
Főleg azért, mert a britek a brexit miatt a világ legértelmetlenebb szavazásán vesznek részt: úgy voksolnak az EP-képviselőkre, hogy hamarosan kilépnek az unióból. Most úgy néz ki, hogy a választáson a toryk zuhanórepülésben állnak bele a földbe: a britek 73 mandátumából mindössze 9-et tudnak megszerezni. A pártcsaládot csak a lengyel kormánypárt, a PiS 23 jósolt mandátuma húzza fel, de így is jelentősen visszaesik, és feltételezhetően 6 százalékot ér el.
A legnagyobb nyertes az Orbán Viktorral újabban szívélyes viszonyt ápoló Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes által dajkált, a bevándorlásellenes erőket összegyűjteni kívánó Népek és Nemzetek Európai Szövetsége lehet. Ezen új pártcsalád tagja, másokkal egyetemben, most Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Gyűlés, a kisebbik osztrák kormánypárt, az Osztrák Szabadságpárt, és az ugyancsak hírhedt holland Szabadságpárt, de állítólag várják még a szintén bevándorlásellenes német AfD-t is. A tömb azonban legfeljebb valamivel több mint tíz százalékra hízhat.
Kormányokat is buktathat az EP-választás | Magyar Hang
Több országban nagyon komoly belpolitikai tétje is van a voksolásnak.
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) valamint az Egységes Európai Baloldal, de a másik olasz kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezette balos, euroszkeptikus csoport létszáma sem ugrik meg látványosan, legfeljebb egy-két százalékos mozgást jósolnak nekik. Nőni fog viszont a frakció nélküli szélsőjobboldali pártok halmaza, amelyek aránya így – ha például a most odasorolt Jobbik nem tud beülni sehova – a 6 százalékot súrolja majd.
Az EPP és az S&D ráadásul a korábban harmadik erőnek számító, most legjobb esetben 10,5 százalékig hízó liberálisokkal hármasban is csak épphogy összehozza az ötven százalékot. A mérleg nyelve lehet a francia elnököt, Emmanuel Macront is támogató balliberális Demokratikus Mozgalom 21-22 jósolt mandátumával, de így is csak hármas koalícióra lennének jók.
Ami a migrációt elutasító erők esetleges összefogását illetné: tételezzük fel, hogy a Salvini képes a csodára, azaz a saját csoportja mellett egy akolba tudja terelni az ECR-t, a párton kívüli szélsőjobbosokat és az euroszkeptikusokat a – Jobbiktól egészen a briteknél legtöbb, 20-22 mandátumra esélyes – Nigel Farage-féle Brexit Párttal. Emellett megnyernék maguknak a másik olasz kormánypárt, az elvileg a paletta másik oldalán álló M5S csoportját, ráadásnak pedig a Fidesz most jósolt 13-14 mandátumát. Mindez a legprecízebb előrejelzések szerint akkor sem lenne több 231 képviselői helynél, azaz így is csak a teljes EP 30,75 százaléka. Jelentékeny, de nem „kormányzóképes” mennyiség – arról nem beszélve, az előbb felsoroltak teljes együttműködése kizárt. Rossz hír tehát a rebellis erőknek, hogy úgy néz ki, a következő Európai Parlamentben sokkal több egyeztetéssel, együttműködéssel és kompromisszummal kell számolni.
Ha tagállami mandátumszámokat nézzük, akadnak majd érdekességek. Németországban a 96 képviselői helyből a CDU–CSU 29-et szerezhet meg, a Zöldek 19, a szociáldemokrata SPD 16-ot, az AfD pedig 10-et. A franciáknál Macronék után Le Penék futhatnak be a második helyre 20 mandátummal, míg az egykori államfő, Nicolas Sarkozy fémjelezte Republikánusok 13-mal a bronzéremre esélyesek. A spanyoloknál a két nagypárt, a Néppárt és a szocialisták 12 és 15 mandátuma mellett a spanyol EP-helyek tíz százalékát, azaz 6 mandátumot kaphat a kiugrott néppártiakból alakult migrációellenes, nacionalista Vox.
És még néhány érdekesség: várhatóan a mostani választás ad lehetőséget az ír Fianna Fáilnak, hogy ismét jelentősebb politikai erővé emelkedjen az Európai Parlamentben. Míg a „végzet katonái” öt éve csak egy mandátumot tudtak szerezni az EP-ben, most könnyen lehetséges, hogy a 11 írországi mandátumból hármat is elcsíphetnek – vagyis ugyanolyan erősek lehetnek, mint a kormány gerincét jelentő Fine Gael.
Míg öt évvel ezelőtt a Sziriza söpörte be a legtöbb mandátumot a görögországi EP-választás során, mostanra fordult a kocka. Olyannyira, hogy a görög válság egyik előidézőjének tartott, jobbközép Új Demokrácia, amolyan „visszatérőként” 9 mandátumhoz juthat, szemben a Szirizával, amelynek csak 5 hely juthat. Szakértők szerint ebben nemcsak a Ciprasz-kormányban való csalódottság játszik szerepet, hanem a Macedóniával kötött megállapodás is.
A fideszesek kétharmada csatlakozna az Európai Ügyészséghez | Magyar Hang
A Publicus mérése szerint az MSZP-Párbeszéd megelőzte a Jobbikot, az LMP pedig küszöb alatt van.
Különös eredmény születhet Máltán is, ahol a Máltai Munkapárt és a Nemzeti Párt évtizedek óta fej fej mellett verseng egymással. Előbbi megerősödött, így a baloldali párt most 4 mandátumot is megszerezhet a kiosztható 6-ból.
Átrendeződhetnek az erőviszonyok Hollandiában is, ahol a közvélemény-kutatások alapján valószínűsíthető, hogy a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért ülhet be meg a legtöbb képviselői helyre. Ez óriási előrelépés lenne nekik, hiszen öt éve a konzervatív liberális párt csak a negyedik helyen futott be.
Érdekes ugyanakkor, hogy a jobboldali populista, euroszkeptikus Szabadságpártnak nagymértékű visszaeséssel kell számolnia: míg öt éve 4 mandátumot szerzett, most valószínűsíthetőleg 2-vel kell beérnie. Igaz, Hollandia új, szélsőjobb felé is kacsingató, keményen euroszkeptikus állócsillaga, a Fórum a Demokráciáért akár öt helyet is megszerezhet a 26-os holland keretből.
Alaposan átrendeződhetnek a mandátumarányok a cseh EP-képviselőknél is, ahol most bizonyosan a cseh miniszterelnök, Andrej Babis pártja lesz a fő nyertes. Míg öt évvel az Igen 2011-nek mindösszesen 4 mandátummal kellett beérnie, a felmérések szerint most e párt lesz az első számú befutó 5-tel. Ám más szempontból is várhatók érdekes fejlemények: a második helyen a Cseh Kalózpárt végezhet 4 mandátummal – ez már csak azért is jelentős, mert öt évvel ezelőtt egyetlen EP-mandátumhoz sem sikerült jutnia.
Izgalmas vetélkedésre számítani Lengyelországban is, ahol a nemrég alapított Tavasz nevű szociáldemokrata párt nagy eséllyel juthat az Európai Parlamentbe, mint harmadik legnagyobb lengyel párt, a PiS és a korábban Donald Tusk vezette jobbközép Polgári Platform után. Érdekes színfolt lehet az EP-ben a Kukiz’15 erősen jobboldali, euroszkeptikus populista párt, amelyet egy korábbi punkzenész, Pawel Kukiz vezet, és most akár 3 mandátumra is számíthat.
Okkal lehetnek optimisták a szlovén nacionalisták is az EP-választás előtt: a Szlovén Nemzeti Párt ugyanis mostanra annyira megerősödött, hogy akár mandátumot is szerezhet az Európai Parlamentben. A szókimondó – sokak által egyenesen homofóbnak és sovinisztának titulált – párt így először kaphat szerepet az EP-ben.
Habár Szlovákiában továbbra is a SMER a legerősebb párt, Robert Ficóéknak bizonyosan kell számolniuk támogatottságuk csökkenésével. Új EP-be jutó párt lehet északi szomszédunktól a két éve alakult Progresszív Szlovákia, amelynek politikusa, Zuzana Caputová nyerte a márciusi elnökválasztást. A progresszívek esélyét csak növeli, hogy a mostani választáson közös listán indulnak az Együtt – Polgári Demokrácia nevű tömörüléssel.
(Az összeállítást Balogh Roland és Majláth Ronald készítették.)
Az EP-ráhangoló interjúsorozatunkat eddigi alanyai voltak: Szanyi Tibor (MSZP), Gyöngyösi Márton (Jobbik), Jávor Benedek (Párbeszéd), Cseh Katalin (Momentum), Vágó Gábor (LMP), Dobrev Klára (DK), Toroczkai László (Mi Hazánk) és Döme Zsuzsanna (Magyar Kétfarkú Kutya Párt). A Fidesz többszöri megkeresésünkre még csak nem is reagált.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/20. számában jelent meg, 2019. május 17-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál! És hogy mit talál még a 2019/20. számban? Itt megnézheti!
