Vak erők pusztítanak maguk körül mindent – az MTA és a tudomány szabadságáért tüntettek

Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának címmel hirdetett tüntetést az Akadémiai Dolgozók Fóruma vasárnap délutánra.

A kettő órára hirdetett gyülekezőt egy felhőszakadás zavarta meg, a résztvevők az aluljáróba húzódtak, amíg elállt az eső, majd fél három előtt tértek vissza felszínre. Több ezren lehetnek a helyszínen.

– Valami képtelen dolog történik, most éppen a Magyar Tudományos Akadémiával – kezdte beszédét Deák Dániel egyetemi oktató. És hogy miért történik mindez? Egyszerűen: csak. Persze van logikus magyarázat is: az uniós támogatások érkezése, valamit az intézetek függetlensége, ami zavarja a hatalmat.

Fel kell tennünk a kérdést: lehetséges-e az élet az önkényt alkalmazó hatalom alatt? Igen, lehetséges. De, érdemes is? És akkor mit tudunk tenni: összefogni, szerveződni – mondta Deák Dániel.

Ami ma az MTA-val történik, mindannyiunk ügye, hiszen látjuk, mi történik lépésről lépésre. Az iskoláktól elveszik az önállóságot, elüldözik a CEU-t, ellehetetlenítik a pedagógusokat, kancellárokat ültetnek az egyetemekre. A legfontosabb, hogy mindannyian kimondjuk, hogy „Veletek vagyunk!”

Lőrincz Viktor (Akadémiai Dolgozók Fóruma) szerint a Corvinus-modell terjedhet el. Ma ők, utána esetleg az ELTE.

Majdnem egy éve tart a hazudozás, a szakmaiatlan kormányzás, melynek egyetlen célja, hogy kontroll alá vonjon mindannyiunkat – mondta Gárdos Judit, az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja. – Fel nem foghatjuk, miért lenne jó, ha kormánymegbízottak irányítanák a kutatóintézeteket, a kormány pedig nem is érvel mellette. Magyarországon feudális rendszer épül, urak vannak és szolgák. „De milyen kutató az, aki szolgaként él? Semmilyen.” A feudális rendszert a kutatóhálózatoknál is be akarja vezetni a kormány.

Nem tűrjük, hogy kormányhivatalnokok döntsenek kutatásokról, kutatói munkáról. Ilyen a világon sehol sincs, egyetlen demokratikus államban sem – mondta. 

„Eltűnik a diákok jó része, mert külföldi egyetemeket választják. Ki lesz a jövő kutatója? Ki akar itthon maradni, ha megtörténhet az, ami az 1956-os Intézettel két napja megtörtént” – tette fel a kérdést.

– Vajon lesz-e Palkovicsnak valaha is köztéri szobra Magyarországon? Vajon neveznek-e el valakiről is közteret, aki a nemzeti kultúránk felszámolásában részt vesz? Ezeket a kérdéseket tette fel Lőrincz Viktor a menet indulása előtt.

Három óra után indultak el a tüntetők az ELTE épülete felé a Kiskörúton. Legelöl halad egy kisteherautó a színpaddal és a hangtechnikával, majd egy Szabad Akadémiát feliratú molinót tartanak az első sorban haladók.

Fél négy után pár perccel értek a tüntetők az ELTE BTK elé. És hogy miért itt álltak meg? Az egyetem bölcsészkarát sújtó megszorítások, és az alapkutatások elleni támadások miatt. Egressy G. Tamás, a Spirita Társulat vezetője, rendező és színész Arany Jánostól A walesi bárdokat szavalta el.

A tömeg vége csak a vers befejezése után ért át a Kálvin téren – mondták be a színpadon, majd továbbindultak a CEU-hoz.

Fél 5 előtt értek a CEU elé. Molnár Áron, noÁr állt a színpadra, aki arra buzdított, hogy a klímatüntetésre, a kilakoltatás elleni megmozdulásokra is ki kell menni így együtt, össze kell fogni. Majd slammelni kezdett. „Tudományt akarunk, de nem mindegy, hogyan. Ezért harcolunk, igen-igen sokan” – szólt a refrén.

Ezt követően elindult a tömeg az MTA székháza elé, 16:50-re ért oda az eleje.

Az 1956-os Intézet Veritas Történetkutató Intézet alá rendeléséről beszélt Szilágyi Emese (Akadémiai Dolgozók Fóruma) társműsorvezető az Akadémia előtt felállított színpadon. „Azt gondoljuk, hogy ez nem méltó megünneplése a rendszerváltás és Nagy Imre újratemetésének harmincadik évfordulójának” – fogalmazott.

Rainer M. János lépett színpadra. „Ennyi ember előtt még sosem beszéltem, nagy megtiszteltetés, hogy beszélhetek” – kezdte. – Nehéz helyzet ez, de voltak előzményei – tette hozzá. – Azokat túléltük, ezt most aligha lehet túlélni.

Szeretnék javasolni pár dolgot, hogy mit lehet és kellene tenni: Folytatni a munkánkat, mindenáron, hogy legyen miről beszélgetni. Ne mindig őróluk beszéljünk, őróluk odaát.

A forradalom a szabadság ünnepe, ami eufóriát okozhat, a társadalom azt hiszi, minden megtehet, de ez nem így van. Emlékezzünk, a forradalom az okos, józan és szervezett társadalom emlékezet. Amely felkelt a zsarnokság ellen. Magyarország sorsán csak a magyar társadalom változtathat. Vegyük észre magunk körül a kis és nagy zsarnokságokat – mondta. Hozzuk létre a magunk kis köztársaságait, fórumokat, bizottságokat, amelyekben beszélgethetünk, még a munkákról is. Majd a lengyel Szolidaritásra utalva úgy fejezte be: Nincsen szabadság szolidaritás nélkül.

Rainer-Micsinyei Nóra, színésznő, Rainer M. János lánya lépett színpadra, aki Bächer Iván egy novellájából idézett.

Ezt követően Lovász László MTA-elnök levelét olvasták fel. „Az elmúlt esztendő az 1825-ben alapított Akadémia egyik legnehezebb éve volt” – így kezdődött a levél. Hangsúlyozta, hogy tárgyalni kell a kormánnyal, amíg van remény a megegyezésre. Ez a tudomány és a tudósok érdeke – mondta.

– Legalább két okunk van itt lenni. Egyrészt kifejezni tiltakozásunkat a kutatóhálózat felszámolására törő, szürreális elemekben bővelkedő törvénytervezet ellen – mondta Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja. Szerinte ez egyértelmű, hogy nem voltak alaptalanok az aggodalmak, ha az innováció helyett a tudomány szabadsága elleni támadás és az MTA vagyona a valódi célpont. „A tervezet olvasása leginkább egy intellektuális barlangtúrára hasonlít” – fogalmazott.

Az akadémiai kutatóhálózatokról szóló új törvénytervezet szerint nem illeti meg az a jog a kutatókat, hogy munkájukat tudományos meggyőződésüknek megfelelően végezzék, sőt, kötelezhetőek lesznek ezzel ellentétes cselekedetekre, és az is eltűnik a törvényből, hogy kutatásaikat szabadon publikálhatják – figyelmeztetett Zsoldos Attila.

A tiltakozás mellett a másik ok, hogy vannak unokáink és meg fogják kérdezni, hogy hol voltál, mit csináltál, amikor fel akarták számolni a magyar tudomány szabadságát.„Nem azért kell az igaz ügy mellé állni, mert esély van a győzelemre, hanem mert védelemre szorul” – fogalmazott.

Vak erők pusztítanak maguk körül mindent, amit érnek, mi viszont mentsük, ami menthető, segítsünk azokon, akik nálunk is nagyobb bajban vannak. Őrizzük meg elménk épségét, egyetlen katasztrófa sem tart örökké, utána pedig szükség lesz rá, az ár elvonul, lesz újjáépítés – fogalmazott.

Nem hagyjuk – kezdte skandálni a tömeg.

Juhász Katalin, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa egy átköltött népdallal üzent a hatalomnak. „Orbán Viktor nem is való királynak, mert nem hagy békét a magyar tudománynak...”, „De szeretnék Palkoviccsal beszélni, de még jobban szobájába sétálni...” – énekelte, majd a Hidegen fújnak a szelek, a rendszerváltás egyik ikonikus népdalával hívott közös éneklésre.

Ezt a Szózat közös éneklése követte, majd a szervezők lezárták a monstre, majd három órás tüntetést.

Elvennék az MTA-tól a kutatóintézeteket

14 órára hirdettek gyülekezőt, a Fővám térre, a Corvinus Egyetem elé, majd az ELTE BTK és a CEU érintésével vonulnak a résztvevők az MTA székháza elé. A gyülekezés helyén és a tüntetés útvonalának felsorolt helyszínein rövid beszédekre vagy performance-okra kerül majd sor.

„Palkovics miniszter olyan törvénytervezetet készít elő, amely az MTA közgyűlési határozatainak ellenére önkényesen, szakmai indokok nélkül szakítaná el az Akadémia kutatóhálózatát, az akadémiai vagyont pedig de facto államosítaná. Ez rablás, a szellemi és anyagi erőforrások kisajátítása. A minisztérium a kutatóintézeteket új intézményhálózatba terelné, amely kormányzati többségű irányítótestület vezetése alatt működne a jövőben. Ez a lépés a mindenkori kormánytól független akadémiai kutatóhálózat és egyben az autonóm kutatási tevékenység végét jelenti Magyarországon. Ne hagyjuk, hogy a tudomány szabadsága (is) elvesszen!” – írták az esemény meghívójában.

Az MTA és a kutatóintézetek vezetése, valamint a Lendület program tagjai is tiltakoztak a tervezet ellen.