HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Modern városo...

Modern városok program: Szekszárdig érhetne a kisvasút

HIRDETÉS

Noha három éve jelentették be a Szekszárdot modern várossá fejlesztő programot, egyelőre kevés a látszata Orbán Viktor miniszterelnök ígéretcsomagjának. A legtöbb fejlesztés esetében csupán a tervezés fázisáig – vagy még addig sem – jutottak, ám a kalkulált költségek már közel a duplájára nőttek. 2016-ban 33 milliárd forintra becsülték a beruházások árát, Horváth István fideszes képviselő, korábbi polgármester a tavalyi kampánylázban azonban még Orbán Viktorra is rálicitált, és azt mondta, 60 milliárd forintnyi fejlesztés érkezhet a városba 2022-ig.

HIRDETÉS

Ma már a 60 milliárd forintról beszélnek. Ács Rezső fideszes polgármester ugyan ígérete ellenére egy hónap alatt sem válaszolt a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatos írásbeli kérdéseinkre, a város által közzétett információk és szekszárdi kutakodásunk alapján összeszedtük, hogy állnak a program fejlesztési elképzelései.

A gödör mélyén: megtörhető az esztergomi átok? | Magyar Hang

Egyelőre annyi bizonyos, hogy néhány utca szilárd útburkolatot, a Parászta-patak pedig betonaljat kapott, és parkot is építettek a programban 3 milliárd forintért. Úgy tervezték, hogy még az őszi önkormányzati választás előtt az új sport uszoda előtt is átvágják a szalagot, ám információink szerint egyelőre homályos, hogy ezt milyen készültségi állapot mellett teheti meg a fideszes városvezetés. Mindenesetre a kormányfő az uszodával 2016 februárjában valós hiány orvoslását ígérte. Egy évvel korábban ugyanis balesetveszélyessé nyilvánították a régi, faszerkezetű létesítményt, és bezárták. A régi uszoda azóta sem nyitott ki, az épület ma is eladó. A Szekszárdi Vízmű SE sportolói azóta mostoha körülmények között tréningeznek: a vízilabdások például az élménystrandon egy rendezvénysátorral befedett medencében (vannak olyan vízilabdás gyerekek, akiknek itt leér a lábuk) és a bátaszéki uszodában edzenek. Bár az új uszoda csak rövid pályás versenyek és vízilabda-mérkőzések lebonyolítására lesz alkalmas, így is 3,6 milliárd forintba kerül. Ebből 2,9 milliárd a Modern városok program forrása, a többi társaságiadó-támogatásból érkezik.

A miniszterelnök jobb körülményeket ígért a mostanában rendkívül sikeres kosárlabdázóknak is, ez új sportcsarnok építését jelenti. Bár az önkormányzat az építkezés előkészítésére és a kiviteli tervekre másfél éve kapott 254 millió forintot, újabb fejleményekről szekszárdi forrásaink sem tudnak. Egyébként a strand közelébe álmodtak egy sport- és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó központot is, ám lényegében ennek is csak a koncepciója létezik. A kormánynak ez is elég volt, hogy 82,5 millió forintot már odaadjon rá.

Sínre pottyantós, avagy merre halad a magyar vasút? | Magyar Hang

Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár és a Tolna Megyei Levéltár áldatlan állapotainak megoldása régi adóssága a városnak, a két intézmény jelenleg a város négy-négy pontján működik. Bár korábban már készültek tervek a könyvtár elhelyezésére, az önkormányzat még nagyobbat álmodott, a két intézményt Tudásközpont néven egy épületben helyezné el. Erre megkapták az államtól a volt laktanya területét, a kormánytól pedig 4,1 milliárd forintot a beruházásra. A munkálatokhoz a tervek szerint még idén ősszel nekilátnak, az építkezés befejezését 2021-re ígérik. A beruházás elhúzódását is meglovagolja egyébként a kormánypárt az információk csepegtetésével, így két cikluson át lehet kampányolni a Tudásközponttal.

HIRDETÉS

Iparfejlesztésre is jut pénz. A Keselyűsi út mentén új ipari parkot építenek az állami tulajdonú Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) beruházásában. Azt tudni, hogy 55 hektár területet már megvásárolt a NIPÜF, ezt átminősítették, zajlik a közművesítés is. Eddig 3,3 milliárd forintot adott rá a kormány, és még további 2,4 milliárdot terveznek. Hogy milyen cégek érkezhetnek ide, arra sem kaptunk választ a polgármestertől. A Tolnai Népújságnak 2017-ben azt mondta, a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel közösen keresnek vállalatokat. Ezzel együtt egyébként a szakképzést is fejlesztenék 2,3 milliárd forintból, ezek leginkább – a könyvtárberuházáshoz hasonlóan – régóta várt iskolafelújításokat, -bővítéseket jelentenek.

A program legambiciózusabb fejlesztési terve kétségkívül a Szekszárdot a paksi atomerőművel összekötő távhővezeték megépítése. A 2016-os becslés szerint az összes fejlesztési költség harmadát csak ez vinné el. Ettől hatezer távfűtéses lakás rezsijének csökkentését remélik. Eddig csak vizsgálódtak, tanulmányt írtak, újabb munkákra viszont egyelőre nincs pénz. Az bizonyos, hogy a tanulmánytervet át kell dolgozni. Erre, a kiviteli tervekre és előkészületekre az önkormányzat eddig 600 millió forintot kért a kormánytól.

Szekszárd a már most is turistacsalogató borturizmus mellett a Gemenc közelségére is építene. Korszerűsítenék a Duna kikötőjét, hogy szálláshajókat fogadjanak, a Sió csatornán is kikötőt építenének. Ezenkívül ökocentrumot és kalandparkot is álmodtak. Bár a tervek először még arról szóltak, hogy a gemenci kisvasutat is behozzák a megyeszékhelyre, a jelek arra mutatnak, hogy letettek erről. Horváth István a Kadarka.net tudósítása szerint a tavalyi választás előtt már arról beszélt, hogy a turisták kisvonat helyett busszal érhetnék el Szekszárdot. A fejlesztések költségét 2016-ban még 6 milliárd forintra becsülték. Egyelőre előzetes terv készült, amelyet átadtak a Magyar Turisztikai Ügynökségnek.

Azt ugyan Orbán Viktor nem közölte, a fejlesztések megvalósítását mikorra vállalják, ám ha csak a fele megvalósul a terveknek, akkor is rajta marad a városon a miniszterelnök kéznyoma. A kormány a településen élők komfortérzetének javulását és a gazdaság élénkülését is ígérte, ennek viszont egyelőre kevés foganatja van. Ahogy az ország más tájain, Tolna központjában is fogy a lakosság, Szekszárd lélekszáma 2011 óta több mint 2 ezerrel lett kisebb – ma 32 ezerrel a legkisebb lakosságú megyeszékhely. A helyiek szerint a népességfogyás mellett az elvándorlás okozza a legtöbb problémát. Ausztria és Németország sokaknak csábító, a fiataloknak azonban Budapest is vonzó az itteninél magasabb fizetések miatt. Szekszárdi kérdezősködésünk során a legtöbb értetlenkedéssel egyébként a kisvasutat is magában foglaló fejlesztés kapcsán találkoztunk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/22. számában jelent meg, 2019. május 31-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/22. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Szabó Zsolt László
Szabó Zsolt László
A Magyar Hang belpolitikai újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,443lájkolóTetszik
2,551követőKövetés
17,200feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gyűlöletkeltés időpocsékolás – Magyar Hang-ajánló

Interjú Csukás Istvánnal és Pálinkás Józseffel. Mennyit ér egy élet? Tiborc beszámolója az Electrolux nyíregyházi gyárából. Keresse a Magyar Hangot, mostantól plusz négy oldalon!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Tisztújítás az orvosi kamarában: Kincses Gyula lesz a kihívója Éger Istvánnak

Az egykori államtitkár, egészségügyi szakértő a szakorvosi bérért vállalná a MOK irányítását, elnöki ciklusa felénél pedig bizalmi szavazást kérne maga ellen.

Nagy magyar botanika