HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Fábry Kornél:...

Fábry Kornél: A hit nem magánügy

HIRDETÉS

Fábry Kornél, a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Konferencia főtitkára pünkösdről, Ferenc pápa üzenetéről, az egyház fő kihívásáról és arról, hogy a kereszténység nem választható szét politikai és vallási irányzatokra.

HIRDETÉS

– Pünkösdhétfő hosszú ideje munkaszüneti nap, ám sokak számára nem is több ennél. Talán még azok számára sem, akik meghallják az ezeréves keresztény kultúra és értékrend megvédéséről szóló politikai hívószavakat. Mit üzen a közelgő ünnep?
– Pünkösd az egyház születésnapja, a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük ötven nappal húsvét után. Jézus megígérte a Szentlélek, a Vigasztaló eljövetelét, akit mindenki megkap a kereszteléskor. Azért beszélünk az egyház születésnapjáról, mert a Bibliából tudjuk: amikor Szent Péter megkapta a Szentlelket, kiállt a tömeg elé, olyan hatással volt rájuk, hogy háromezer ember tért meg. Erre emlékezünk.

– Pünkösd előtt egy héttel látogatott Csíksomlyóra, a magyar hívők számára a legfontosabb zarándokhelyre Ferenc pápa. Ön is jelen lehetett több tízezer zarándok társaságában. Milyen személyes élményekkel gazdagodott?
– Öröm volt látni, hogy az időjárástól függetlenül milyen sokan keltek útra, hogy a Szentatyával együtt vegyenek részt szentmisén. Én személy szerint őérte ajánlottam fel az imáimat, hiszen gyakran kéri, hogy imádkozzunk érte. Sok volt a fiatal, de minden tiszteletem azoké az idős embereké, akik minden nehézséget vállalva tettek tanúságot hitükről, elkötelezettségükről, hűségükről Jézus és az egyház iránt, kérve a Szűzanya közbenjárását.

Ferenc pápa: A múlt szomorú eseményei nem jelenhetnek ürügyet, hogy meggátolják a testvéri együttélést | Magyar Hang

Különösen megragadott, amit Ferenc pápa mondott: ne arra gondoljunk, hogy mi lehetett volna, de nem lett, hanem arra, milyen lehetőség van előttünk, mit tehetünk az egységért, a szeretetért. A Szentatya érkezése független pünkösdtől, ám időben rendkívül közel estek az események, így össze is kapcsolódik a kettő. A búcsút, a zarándokok bűnbocsánatát azonban az is elnyerte, aki csak Ferenc pápa látogatásakor tudott ott lenni. Mindkettő, a Szentatya látogatása és pünkösd is az egyház nagy, közös ünnepe.

– Ahogy arra Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is utalt a Szentatyához intézett köszöntő beszédében, II. János Pál húsz évvel ezelőtti ígérete most teljesült. Akkor a pápa ortodox nyomásra nem látogathatott Székelyföldre. Mi változott az elmúlt két évtizedben?
– Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a pápa a romániai katolikus és ortodox egyház, valamint a román államfő meghívására érkezett az országba. Egy többségében ortodox államba a Szentatya természetesen azért is utazik, hogy az ökumenikus célokat előmozdítsa. Ennek alapjait tette le 1999-ben II. János Pál, amikor 950 évvel a keleti egyházszakadás után először látogatott katolikus egyházfő ortodox többségű országba. Ez a párbeszéd folytatódott most, immár nemcsak Bukarestben, hanem Székelyföldön is. Ferenc pápa személyesen döntött arról, milyen helyszíneket keres fel. Ő döntött tehát arról is, hogy ellátogat Csíksomlyóra.

HIRDETÉS
Húszéves seb hegedhet be Ferenc pápa látogatásával | Magyar Hang

– A hazai katolikus egyház gőzerővel készül a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, amelynek ön a főtitkára. Hol tartanak az előkészületek?
– Most fordulunk rá a célegyenesre, hiszen már csak bő egy év van 2020 szeptemberéig. Az előkészületek elsősorban lelki, közösségi síkon hosszabb időt, három évet vesznek igénybe. Az első év 2017 és 2018 pünkösdje között volt. Mottónk: „Az eucharisztia keresztény életünk forrása” volt, célul tűztük ki személyes Krisztus-kapcsolatunk elmélyítését, jellemzően plébániai, családi körben. A második évben „Az eucharisztia az egyház életének forrása” volt a fő üzenet, a szentmise és a közösség került a középpontba. Hogyan lehet befogadóbbá válni, elmélyülni hitünkben? – tettük fel a kérdést.

Az idei pünkösdkor kezdődő harmadik felkészülési időszak mottója: „Az eucharisztia forrás a világ életéért.” Ez az a misszió, amikor Péter apostolék is kiléptek a falakon kívülre, hogy hirdessék az örömhírt. Ezt szimbolizálja az a bibliai kép is, amikor a templom négy oldalából a világ négy égtája felé forrás fakad, ami gyógyulást hoz. A harmadik évben tehát már a misszióé a hangsúly: erősíteni a hívekben, hogy a hit nem magánügy. A lelki felkészüléssel párhuzamosan zajlik a konkrét programok, helyszínek előkészítése is. A kongresszus szimbóluma, a missziós kereszt pedig járja az országot és a határon túli területeket, meghívva mindenkit erre az ünnepségsorozatra.

Az új Puskásban indul a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus | Magyar Hang

– Mire számíthatunk jövő szeptemberben Budapesten?
– A legutóbbi, 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra kétmillió zarándok érkezett a világ minden pontjáról. Rengeteg emberrel számolunk most is. Én úgymond lelki olimpiaként tekintek az eseményre, ahol minden résztvevő nyertes. Ki-ki megtalálja magának a megfelelő programokat, a közös vagy választható eseményeket. A hét során a délelőtti közös imák, előadások, tanúságtételek, választható fakultációk, szentmisék egyfajta lelkigyakorlatként a Hungexpo területén lesznek, míg délután és este a vallási és kulturális eseményeké lesz a főszerep. A nyitott közös események kapcsán sok tízezer embert várunk majd a Puskás Ferenc Stadionba, a Szent István-bazilika elé, a Kossuth térre, a Hősök terére, hogy együtt imádkozzunk a szentmiséken vagy épp a gyertyás eucharisztikus körmeneten.

– Napjainkban a politikában is fontos hívószó a kereszténység, a keresztény kultúra védelme, ám az ennek jegyében tett megnyilvánulások például a migrációval kapcsolatban sokak számára visszatetszést keltenek. Látni ellentmondást a kormánypropaganda és a pápa menekültekkel kapcsolatos szavai között is, amit Orbán Viktor nemrég egy lapinterjúban azzal fejelt meg, hogy a pápa véleménye Magyarországon kevésbé meghatározó. Szóhasználatunkba bekerült a politikai kereszténység kifejezés is. Önnek erről mi a véleménye?
– Keresztény, azaz krisztusi az, aki Krisztussal élő kapcsolatban van, és az ő tanítása szerint próbál élni. Erre a tanításra épül az egész nyugati értékrend, ami meghatározza világunkat a vallás keretein kívül is.

A krisztusi tanításból eredeztethető a nyugati kultúrák azon törekvése, amely például az egymás iránti tiszteletről, a férfiak és nők egyenjogúságáról, az ellenség szeretetéről és a megbocsátásról szól. Keresztényi és egyetemes értékekről beszélünk tehát. Ezért nem tartom szétválaszthatónak a kereszténységet vallási és politikai „irányzatokra”. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a keresztény értékrendből mindenki részesül, az is, aki nem gyakorolja a vallást.

Böjte Csaba: Félünk a migránsoktól, közben mi halunk ki | Magyar Hang

– Jó-e az egyháznak, ha a nagypolitika a kereszténységre, és nem az egyetemesnek tekinthető értékekre hivatkozik a döntések indoklásakor?
– Jó vagy sem, ez nem rajtunk, nem az egyházon múlik.

HIRDETÉS

– Mit tekint ma az egyház fő kihívásának?
– Az emberiség alapvetően nem változott, az örök életre vágyunk. Ezt és a megbocsátást hozta el Krisztus. Másképp élünk akkor, ha tudjuk, hogy van folytatás a halál után. A mai szekularizált társadalom azonban célt tévesztett: keresik a követendő példákat, ám ez utóbbiak szerencsésebb esetben is „csak” emberek, akik természetükből adódóan nem tökéletesek, és rendszerint be is következik a csalódás. Egy magasabb szintű, nem e világi cél ugyanakkor egészen mást ad, amit viszont nehéz felismerni. Példaként említhetem az egyházon belül működő szolgálatokat, amelyek szegény, elesett, idős, kiszolgáltatott embereknek, gyerekeknek próbálnak segíteni, kiutat találni. Egy ilyen szolgálatban a krisztusi küldetést vállaló emberek vesznek részt. Meggyőződésem, hogy a mai embernek is igénye van ilyen és ehhez hasonló küldetésekre. Az egyház feladata megszólítani őket, csakhogy ez nem könnyű. Az egoizmusból az altruizmusra váltani erőfeszítést kíván, de a keresztény embernek másokért élő embernek kell lennie. Erre hív az egyház.

Hodász András: A mi álmainkat lopták el | Magyar Hang

Az örömhír ugyanaz, mint kétezer éve, ugyanakkor fel kell nőnünk a XXI. század kommunikációs csatornáinak használatához. Úgy kell átadnunk Krisztus szeretetüzenetét, ahogyan a ma embere ért. Tudnunk kell élni korunk eszközeivel. A hagyományos igehirdetés mellett meg kell találnunk ezeket a csatornákat, amelyekkel Ferenc pápa is él: ha ez egy közösségi portál, akkor azt, ha egy televíziós show-műsor, egy vlog vagy egyéb internetes oldal, akkor azt, ha egy érdekes tévésorozat vagy rádióműsor, akkor azt. Az átadás módja folyamatosan változik, de az üzenet, az evangélium mindig ugyanaz. A technikai és kommunikációs eszközök mellett azonban a legfontosabb ma is az, hogy az egyház tagjaiban, a hívekben tudatosodjék: az ő életüknek kell jellé válnia a körülöttük élők felé: az életük evangelizál. Ahogy Jézus meghagyta: „arról tudják meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt”.

Névjegy Fábry Kornél 1972-ben született Budapesten egy ötgyermekes katolikus család negyedik gyermekeként. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem francia szaka után a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre járt, 2000-ben szentelték pappá. Öt évet tanult Rómában, ahol doktori címet szerzett biblikus teológiából. 2008-tól 2016-ig Kaposfüred plébánosa, majd Erdő Péter bíboros kinevezte az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkárává. Szabad idejében síel, szörfözik, teniszezik, emellett pedig elismert amatőr fotós.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/23. számában jelent meg, 2019. június 7-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/23. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

30,106lájkolóTetszik
2,845követőKövetés
18,900feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Szátokat befogni nem kell félnetek? – Magyar Hang-ajánló

Szűcs Tamás-, Kincses Gyula-, Nemény András- és Gera Marina-interjú. Mi lesz a színházakkal? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Szülési fájdalmakkal a kilencnyilasért: pénteken kezdődik a darts legnagyobb ünnepe

Londonban három héten át dobálják a nyilakat a PDC világbajnokságán. A győztes majdnem 200 millió forinttal és egy kínzó hátfájással lesz gazdagabb.