HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Egyre keveseb...

Egyre kevesebben bíznak Magyarországon a sajtóban

HIRDETÉS

Kiadta a globális sajtó helyzetét elemző éves nagy jelentését a Reuters Intézet és az Oxfordi Egyetem. Az évről évre megjelenő, idén 156 oldalas Digital News Report 75 ezer fő megkérdezésével készült, immár 38 ország, köztünk Magyarország médiaipari, -fogyasztási trendjeit vizsgálja.

HIRDETÉS

Ami a magyar szekciót illeti, a tavalyihoz képest is tovább csökkent a bizalom a sajtó iránt. Noha a rendszeres, egyes sajtótermékekhez hű olvasók 54 százaléka még bízik a hírek hitelében, a teljes lakosságra vonatkoztatott adat már csak 28 százalék. Ez pedig egy százalékkal a tavalyinál is alacsonyabb arány, s ezzel a vizsgált országok közül Magyarország sereghajtónak számít, 34. a harmincnyolcból.

Noha lapunk mindössze egyéves, a Magyar Hang már szerepel a felmérésben, mint olyan médium amely a kormányközeli tulajdonoskoncentráció mellett önálló, például a közösségi finanszírozást is segítségül hívó modellben próbál boldogulni. A jelentés Magyarország kapcsán egyébként kiemeli, a 476 sajtóterméket tömörítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) tavaly év végi létrejöttével tovább koncentrálódott a kormányközeli sajtó.

Ezzel kapcsolatban említést tesznek a 2018-as választások után közvetlenül bezárt Magyar Nemzetről, illetve, hogy a korábban Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági agytrösztjének számító Simicska Lajos tavaly kiszállt a médiából, s minden érdekeltségétől, így a napilap mellett a Hír TV-től, a Lánchíd Rádiótól és Heti Választól is megvált, amely utóbbi kettő megszűnését okozta.

Az összefoglaló megjegyzi: míg a kormányközeli sajtóba koncentrálódnak állami hirdetések, addig a nem kormányközeli kézben lévő médiatermékek a túlélésért küzdenek. A kritikus hangokat, illetve a különböző vitatott ügyeket feltáró, azokat bemutatni kívánó sajtótermékeket és azok újságíróit pedig a manapság népszerű nemzetközi trendnek megfelelően egyszerűen csak le álhírgyárazzák – azaz ékesszóló magyarsággal „fake news” jelzővel illetik, és ennyi.

HIRDETÉS

Ha a bizalmat kicsit közelebbről nézzük, egy tízes listán a fogyasztók az RTL Klubot tartják a leghitelesebbnek, a márkához hű nézők 7,59, míg a megkérdezettek teljes létszámát tekintve 6,41 pontra értékelték őket. Tehát a sorrend:

  1. RTL Klub 7,59 (összes: 6,41)
  2. Hvg 7,25 (6,34),
  3. Index 6,83 (5,99),
  4. 24.hu 6,76 (5,98),
  5. ATV 7,19 (5,94),
  6. Népszava 6,94 (5,47),
  7. megyei és helyi lapok 6,08 (5,33),
  8. Hír TV 6,46 (5,26), Origo 6,31 (5,19),
  9. Magyar Idők/Magyar Nemzet 6,42 (4,87),
  10. közmédia 6,26 (4,75) és
  11. TV2 6,4 (4,74).

Milyen esélyei vannak a nyomtatott sajtónak a túlélésre? | Magyar Hang

Mik a piaci kilátások, és mi történik, ha az egyedi, nem központosított helyi nyomtatott sajtó eltűnik? Az Egyesült Államokban már akadnak erről felmérések, sajnos Magyarországon egyelőre nem készült olyan kutatás, amely kifejezetten ezt a folyamatot tárná fel.

A fogyasztási adatok szerint a lakosság a leginkább az RTL-t követi, a megkérdezettek 59 százaléka legalább heti egyszer nézi a csatornát. Ebben a szegmensben egyébként nagy a szakadék utána, a második helyen szereplő TV2 mindössze 38 százalékot ért el e tekintetben. Az ATV-nél 28, a Hír TV-nél 23 százalék ez a mutató. A legtöbben Blikket olvasnak, a megkérdezettek 22 százaléka, míg a köztévét 21, külön a Dunát 20 százalék nézi heti rendszerességgel. Hvg-t a felmérésben részt vevők 15 százaléka forgat, közrádiót 14 százalékuk hallgat, míg a megyei, vagy helyi lapokat 12 százalékuk olvassa.

A hírportálok terén az Index vezet, a megkérdezettek 38 százaléka heti rendszerességgel legalább egyszer rákattint. A második helyen, két százalékkal lemaradva a 24.hu áll, utána a Origo 33, az RTL és a Hvg honlapjai 26-26, a 444 huszonnégy, a TV2 honlapja 22, a Blikké 21, az ATV portálja 19 százalékkal következik, a tizedik Hír TV honlapját heti rendszerességgel mintegy 12 százalék olvassa.

A hírek túlnyomó többséget az interneten keresztül érik el, s ugyan három évvel ezelőtti 88-ról esett ez az arány, de még mindig 85 százalék így követi az eseményeket leginkább. Ebből a közösségi médiás szegmens 63 százalék, egy ponttal kevesebb, mint három éve. Tévét 68 százalék néz – a 2016-os 72 helyett, míg a nyomtatott lapok még masszívabbat estek, 27-ről 16 százalékra. A közösségi médiában vagy e-mailen keresztül egyébként az emberek 37 százaléka oszt meg híreket, cikkeket, 23 százalékuk hozzá is szól.

Érdekesség, hogy magyar lakosság nagyjából egyharmada, 32 százalék rendszeresen hallgat online podcastokat, azaz terjedőben van a tematikus, a rádiós hagyományokat idéző beszélgetések internetes fogyasztása.

Ami a globális trendeket illeti, a BBC összefoglalásában azt emeli ki, hogy noha egyre többen figyelnek a dezinformációra, az álhírekre, ennek ellenére nincs nagyobb hajlandóság arra, hogy fizessenek a minőségi újságírói tartalmakért. A 38 országban megkérdezettek 55 százaléka figyel összességében az álhírekre, s ennek szűrésére inkább az általuk ismert, patinásabb források, termékek felé fordulnak. Ez utóbbi trendet az összes résztvevő mintegy negyede követi, míg Amerikában ez a szám 40 százalékra nőtt.

Ennek ellenére az Egyesült Államokban mindössze az olvasók 16 százaléka fizet a minőségi tartalomért, az Egyesült Királyságban pedig ez az arány még alacsonyabb, 9 százalék. Magyarországon esetében – ahol a jelentés külön kiemeli, a fizetős modellek még csak tervbe vettek – ez a hajlandóság mindössze 7 százalék. Az előfizetéses hírszolgáltatást leginkább az nehezíti, hogy elsősorban a szórakoztatóipari szolgáltatásokra adnak pénzt online – főleg a sorozatokban utazó Netflix és a Spotify zenei lejátszó hasít nagyot. Ezt jól illusztrálja, hogy a megkérdezettek közül, aki válaszolt a felmérés kérdésére, 37 százalék valamilyen videó-, 17 százalék valamilyen zenei s csupán csak 7 százalék fizet elő hírszolgáltatásra.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,974lájkolóTetszik
2,422követőKövetés
16,838feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Orbán hamis mítoszt épít – Magyar Hang-ajánló

Németh Miklós- és Gémesi György-interjú; megszólal a „kutyagyilkos bisztró” pultosa; gyerekkönyvmelléklet; vajteszt. Itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Savazz rá

A politikai szimpátia már nem értékrendfüggő, hanem rajongásfaktor. A szívem a pártért dobog. A párt az élet. A párt a család. Nincs igazság.

A vizsga