Bár Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint nem lehet egy kalap alá venni a kényszer hatására beszervezetteket és az önként, hazafias alapon a titkosszolgálatokkal együttműködőket, a jelek szerint Szita Károllyal kapcsolatban annak ellenére sincs erkölcsi aggálya sem neki, sem a Fidesznek, hogy köztudott: hazafias alapon, önkéntesen jelentett 1980 és 1989 között. Kaposvár fideszes polgármesterérnek III/II-es ügynöki múltjával kapcsolatban a Magyar Nemzet 2018 márciusában közölt máig nem cáfolt részleteket. A 2008-ig titkosított dokumentumokat most ismét közreadjuk.
Az ügynökkérdésnek az az SZDSZ-es megközelítése, ami sok szempontból még mindig dívik, nem helyes. Voltak rabtartók, voltak az ügynöki hálózatot működtetők, ezek voltak a pártállam emberei. Az ügynöki tevékenységet összefoglaló névként használjuk (...), pedig mindig az egyes személy esetében kell megítélni és megismerni – fejtette ki Gulyás Gergely a június 20-i kormányinfón. Mint utalt rá, nem lehet egy napon említeni azt, aki kényszer hatására működött együtt az állambiztonsági hatóságokkal azzal, aki hazafias elhivatottságból, önként jelentett. A kancelláriaminiszter mindezt arra reagálva közölte, hogy megkérdeztük, a rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmat teremthet-e arra, hogy a Fidesz szakítson azokkal, akik titkosszolgálati múlttal a hátuk mögött ma is vezető beosztásban lehetnek. Név szerint Szita Károlyt, Kaposvár fideszes polgármesterét említettük.
Kormányinfó, 2019. június 20.
Kormányinfó, 2019. június 20.
A Szita Károly ügynökmúltjával kapcsolatos kérdések 1:36-tól.
Gulyás Gergely szavai szerint nem találkoztak olyan dokumentumokkal, amelyek alátámasztanák a Szita Károly ügynöki múltjával kapcsolatos információkat és ezt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) is alátámaszthatja.
Ezek után felidéztük, a Magyar Nemzet 2018 március 17-i számában dokumentumokat közölt Szita beszervezéséről. Egyebek között kiderült, hogy 1980 és 1989 között volt a III/II osztály munkatársa, hazafias alapon szervezték be és – a dokumentumok tanúsága szerint – még saját testvére esküvőjéről is jelentett. – Jelent-e mindez erkölcsi aggályt a Fidesz számára? – tettük fel a kérdést, amire Gulyás Gergely érdemben nem reagált. Mindössze annyit közölt, minderről kérdezzük meg az érintettet. Megkérdeztük azt is, ha Medgyessy Péter esetében probléma volt a III/II-es ügynökmúlt, Szita Károly esetében miért nem az. Erre a kancelláriaminiszter annyit tudott mondani, hogy az egykori szocialista miniszterelnök elsőre letagadta múltját (mint ahogy Szita is – a szerk.).
Fedőneve: Krakus Péter
Bár Szita Károly évek óta tagadja, hogy ügynökként tevékenykedett volna, és jogi lépésekkel fenyegette meg mindazokat, akik ezt állítják, kézzelfogható bizonyítékok igazolják, hogy aktívan szolgálta a Kádár-rendszert. Az erről szóló dokumentumok egy részét már – részben Ungváry Krisztián történész kutatásai és nyilatkozatai alapján – a 2000-es évek közepén megismerhette a közvélemény. 2018 márciusában pedig – ahogy arra a kormányinfón is hivatkoztunk – még a régi Magyar Nemzetben számoltunk be arról, hogy birtokunkba került a fideszes politikus állambiztonsági nyilvántartó kartonja, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság III/II. osztályának több (eredetileg) szigorúan titkos minősítésű aktája és Szita több kézzel írt jelentése a nyolcvanas évekből. Az említett cikk jelenleg is megtalálható az azóta kormánypártivá lett Magyar Nemzet archívumában, ám a levéltári dokumentumokról készült fotómásolatokat törölték (vagy később töltik fel). Mivel azonban az iratok lapunk birtokában vannak, így ezeket ismét közreadjuk.
Emlékeztetőül: A rendőrségi anyagok alapján tudható, hogy a Krakus Péter néven jelentő Szita Károly beszervezésének hivatalos dátuma 1980. július 1-e volt, a beszervezés alapja: „hazafias”. Szita, aki 1994 óta Kaposvár fideszes polgármestere, 2014-től a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke egészen 1989. május 9-ig állományban állt.
Az első rendőrségi anyag a beszervezését követően a Krakussal – vagyis Szita Károly hálózati személlyel – tartott első találkozóról szól, Fenesi Lajos főhadnagy és Kert Sándor őrnagy, osztályvezető írta alá a papírt. Keltezése: 1980. július 5. Szita Károlyt tmb.-ként, vagyis titkos megbízottként emlegetik, ami az „egyszerű” ügynöki besoroláshoz képest kiemelt státust jelentett a rendszeren belül. Szita Károly a leírtak szerint egyebek között azt mondta kapcsolattartójának, hogy „bár keveset ismer mindabból, amiket végeznie kell, érdeklődéssel várja feladatait, melyeket legjobb tudása szerint kíván végrehajtani. Kijelentette, hogy örül annak, hogy segíteni tudja munkánkat”.
A papírokból kiderül, feladataként „az idegenforgalmi szezonban a laktanyák környezetébe beutazott nyugati állampolgárok tevékenységének figyelemmel kísérését, vizuális felderítő magatartások kiszűrését, illetve a környezetben élő, és nyugati áp.-kat (állampolgárokat) fogadó magyar áp.-k személyének, kapcsolatainak felderítését” határozták meg.
A következő találkozót 1980. július 28-án tartották, itt az őt beszervező Fenesi Lajos főhadnagynak „Krakus ujjólag kijelentette, megtisztelőnek tartja magára nézve a közöttünk kialakult kapcsolatot”. Beszélt arról is, hogy ügynöki pályafutása első hónapjában már fel is jegyezte néhány, a laktanyák környezetében megfordult nyugati gépkocsi rendszámát. Közölte továbbá olyan személyek nevét, akik nyugati állampolgárokat fogadtak a közelmúltban. Fenesi főhadnagy meg is állapította, hogy Krakus a „feladatát kedvvel, tőle telhető legjobb akaratával végezte”.
Célszemélyről, kollégáról és rokonságról is jelentett
Fenesi és Szita 1980. augusztus 11-én Kaposváron újra találkozott, utóbbi konkrét feladatot is kapott: adatokat kellett gyűjtenie Király József nyugalmazott őrnagy „személyi és egyéb körülményeire vonatkozóan”. Krakus nem késlekedett, 1980. augusztus 25-én már jelentette is, hogy a megfigyelt háza előtt olasz rendszámú gépkocsi áll, utasait pedig behívta a lakásába. Kiderül, a nyugati vendégek Király balatonfenyvesi nyaralójában szállhattak meg, ami Krakus szerint azért feltűnő, mert a férfi nem szokta kiadni „villáját”. Az értékelés szerint a jelentés operatív értékkel bír.
Újabb időutazás: 1981. május 5-én Krakus arról jelentett, hogy a Drink bárban megismerkedett néhány Kaposváron tanuló arab diákkal. (Minden esetben barátjára hivatkozva jelent, de ez csak egy fordulat az állambiztonsági szóhasználatban. Valójában a jelentéstevő személyről, esetünkben Szitáról van szó.) Feladatául a további adatgyűjtést szabták a körhöz tartozó Szilvási László taszári lakosra vonatkozóan.
1983. augusztus 22-én saját rokonságáról is jelentést tett. Mint a kézzel írt szövegből kiderül, húga esküvőjére érkeztek rokonok az NSZK-ból. „A német vendégek csak az esküvő idején tartózkodtak Kaposváron, a többi napot a Balatonon töltötték. Barátom unokanővérének apósa most már nyugdíjas, de régebben a belügynél dolgozott.” (A nyugat-német belügyénél.)
1983. október 28-án aztán egy titkos lakásban arról jelentett, hogy kollégája, Nagy József amerikai prospektusokból dolgozik, ráadásul két hetet Olaszországban töltött tanulmányúton. Birtokunkban van egy dokumentum 1986. április 10-éről is. Mint kiderül, megbízói felfrissítették „ismereteit az állambiztonsági szervek feladatairól, az ellenséges erők tevékenységének általános tendenciáiról, eszközeiről, módszereiről, ezek felismerésének lehetőségeiről, valamint a konspiráció általános szabályairól”. Krakus feladata továbbra is diplomaták, nyugati állampolgárok mozgásának, tevékenységének fokozott figyelemmel kísérése, indokolt esetben zavarása, ezekről azonnali jelentéstétel. (Korántsem biztos, hogy Krakus összes jelentése rendelkezésre áll. Történészi munkákból és korábbi cikkekből tudható például, hogy a „tmb.” arról is adott politikai értékelést, hogy munkahelyén, a Növényvédő és Agrokémiai Állomáson dolgozók miként vélekedtek az 1981-es lengyelországi szükségállapot bevezetéséről.)
1985. január 10-én azt jelentette, hogy 1984. december közepén bordó Audijával az NSZK-ból megérkezett unokanővére férjével. Beszámolt róla, hogy unokanővére a Siemens-gyárban dolgozik, férje egy műszereket gyártó üzemben vezető. A rokonok elmondták, „az NSZK-ban attól tartanak, hogy Kádár elvtárs halála után rosszabbodni fog az országban élő emberek helyzete, nehezebb lesz a megélhetés”. A jelentést felvevő hadnagy szerint az anyag operatív értékkel bír, intézkedésül szabja a vendégek adatainak összegyűjtését, ellenőrzését.
Krakus ügynök, vagyis Szita Károly végül 1989. május 9-én szerelt le, 1990-től már Kaposvár alpolgármestereként dolgozott.
Fenesi Lajos nyugalmazott alezredest, egykori beszervezőt 2004 augusztusában Lamperth Mónika belügyminiszter a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntette ki.
Ami a fideszes politikus ügynökmúltjának utóéletét illeti, a 2005-ös cikkeket követően ismét nagy lett a csend. Akkoriban a történeti levéltár az Index kérésére kikereste és átadta Szita hálózati múltját igazoló dokumentumokat, de a jogszabály szerint csak a 6-os kartont, illetve a munkadosszié fedlapját (Szita titkos megbízott volt a III/II-nél. Index, 2005. február 2.). A jelentéseket akkor viszont még csak az érintettek, azaz a megfigyeltek ismerhették meg. Szita Károly az Országos Sajtószolgálaton keresztül azt üzente: visszaéltek személyes adataival, és kitart amellett, hogy nem azonos a Krakus Péter fedőnevű ügynökkel. Tóth András akkori nemzetbiztonsági politikai államtitkár erre úgy reagált, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal által a levéltárnak kiadott iratok hitelessége megkérdőjelezhetetlen.
Többször próbálták azóta is azzal mentegetni a III/II-eseket, hogy szemben a III/III-as belső elhárítókkal ők csak kémelhárítást végeztek, magyar embereknek, környezetüknek nem ártottak. A jelentésekből is látszik azonban, hogy a különböző osztályok közötti határ nem volt ennyire egyértelmű, sőt az ilyen jelentések leginkább épp azokat az ismerősöket, rokonokat sodorhatták veszélybe, akik vélt vagy valós nyugati kapcsolataik miatt a jelentésekbe bekerültek.
Lelkes, de piti
Szita Károly a dokumentumok alapján nem jelentett eget verő ügyekről, valószínűleg lehetősége sem volt erre, nem is állították komolyabb próbák elé. Ez részben a kornak is köszönhető volt, mivel a nyolcvanas évekre esett a működése. Ezzel együtt figyelemre méltó, hogy március 15-én és október 23-án állandó készültségben kellett állnia, az élet és ma már a történelem azonban úgy hozta, hogy érdemben nem akadt tennivalója. Mint említett cikkünkben is megírtuk, megnyilatkozásaiból jól látszik, Szita Károly a Kádár-rendszer elkötelezett híveként tűnt fel, vele szembeni kényszerítésnek nincs nyoma. Ügynöki munkáját lelkesen végezte, megbízóinak folyamatosan beszámolt környezete élete mellett saját körülményeinek változásairól is.
A Fidesz többször hangoztatta, hogy a pártban egykori ügynökök nem viselhetnek pozíciót. Több mint tíz évvel ezelőtt Szita Károly pedig azt mondta, bírósági úton tisztázza magát. Ez azóta sem történt meg, ahogyan a Fidesz sem lépett, hogy a párt megszabaduljon kommunista örökségétől. A Magyar Nemzetben 2018 márciusában megjelent cikk után Szita Facebook-oldalára annyit írt: „Az én lelkiismeretem tiszta, nem félek tőled, Simicska Lajos!”
Ugyanakkor nem Szita Károly az egyetlen, aki egykori ügynökként az Orbán-kormány szolgálatába állhatott: a korábban szintén a III/II-es csoport szolgálatában álló rendőrtiszt, Tasnádi László 2014 és 2016 decembere között volt a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára. Tasnádit 2016 október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 60., valamint a köztársaság kikiáltásának 27. évfordulója alkalmából rendőr altábornaggyá léptette elő Áder János köztársasági elnök.
A cikket írták: Bodacz Péter és György Zsombor
