Bár további gazdasági növekedést remél a kormány, érdemben nem szán több pénzt a tudásalapú társadalom megteremtésére - derül ki a 2020-as büdzsé tervezetéből. Cikksorozatunk első részében a jövő évi költségvetés oktatással kapcsolatos kiadásait tesszük nagyító alá.
Június negyedikén terjesztette a parlament elé a 2020-as költségvetést Varga Mihály pénzügyminiszter. A nagy vonalakban a közvélemény elé tárt elképzelések szerint folytatódik a nagycsaládosok támogatása, illetve kedvezményeket kapnak a vállalkozók, miközben az eddigieknél többet szánnak tartalékolásra is. Legalább ennyire érdekes ugyanakkor mindaz, amiről nem, vagy csak szűkszavúan tesz említést a kormányzati kommunikáció. Éppen ezért négyrészes sorozatban, szakértők segítségével tekintjük át, mi várható jövőre az oktatásban, egészségügyben, a kormány által prioritásként kezel hadászati beruházások és az infrastruktúra-fejlesztések terén. Megnézzük azt is, a büdzséből kiolvasható makroadatok miről árulkodnak.
Csökkenéssel felérő növekedés
Jövőre 4 százalékos gazdasági növekedést tervez a kormány, az állami bevételek tehát növekednek, nagyobb lesz a torta. A kiadások teljes tortájából azonban csak egy 9,8 százaléknyi szelet jut majd az oktatásra, szemben a 2019-es 10,1 százalékossal – mondta a Magyar Hangnak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Nominálisan 48 milliárd forinttal lesznek nagyobbak az állam oktatással kapcsolatos kiadásai, jövőre ugyanis összesen 2078 milliárdot szándékozik oktatásra költeni a kormány, szemben az idei 2030 milliárd forinttal. De ami ebből az oktatási intézményekhez valóban eljut, abból sokkal kevesebbet lehet majd a működésre fordítani. Totyik Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a sportra is kétmilliárd forinttal több juthat, mint erre a területre. A 2078 milliárdos kiadási összeg egyébként a jövő évi GDP-nek mindössze 4,26 százalékát teszi ki. Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus korábban elmondta, humán tőkében rosszul állunk, így legalább 6-7 százalékpontos ráfordítás kellene a versenyképesség növeléséhez.
Az oktatás legnagyobb vesztese a felsőoktatás, amelynek alaposan lefaragtak a jövő évi pénzéből – az idei 641,5 milliárd forintról 617,8 milliárdra –, az összkiadások százalékában pedig 3,9 százalékról 2,9-re esik a részesedése. Ugyanakkor a felsőoktatás terén a hallgatói normatíva összege 2020-tól 166 600 forint/évre növekszik 128 520 forintról.
Levegőben lóg a bérrendezés
– A kormány részéről elhangzott olyan ígéret, hogy két számjegyű béremelés lesz a közoktatásban. Január elején Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára állt elő azzal, hogy 13 százalékos béremelésre számíthat a szakma. Ám 2019. január elsejétől csak azoknak a pedagógusoknak a bére nőtt, akik életkoruk vagy minősítésük miatt magasabb kategóriába, fokozatba kerültek, továbbá akiknek a bérét a garantált bérminimum szintjére kellett kiegészíteni – emlékeztetett a PSZ alelnöke. – Ám a pedagógusbérek általános emelésére szemlátomást egy forintot sem különítettek el a tervezetben – emelte ki a szakszervezeti vezető. Ennek jele, hogy a Nemzeti köznevelésről szóló 2011-es törvény szerinti illetményalap számításának vetítési alapja változatlanul 101 500 forint, amely a 2014. évi minimálbérnek felel meg.
Egy százalékos hiánnyal készítették a jövő évi költségvetést | Magyar Hang
Az elmúlt évek kedvező fiskális és reálgazdasági folyamatainak köszönhetően a 2020-as költségvetési törvényjavaslatban a kormány 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal, a GDP-arányos államadósság további csökkenésével - év végére 66,7 százalékra -, valamint 2,8 százalékos inflációval számol - ismertette Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét.
Egy kormányzati számolási – ha úgy teszik, kommunikációs – trükkről van szó, a vetítési alapot ugyanis 2015 óta elszakították a minimálbértől, amely az utóbbi évek óta folyamatosan nőtt. A PSZ honlapján megtalálható bérnyomásmérő azonban megmutatja, hogy 4 év alatt mekkora bruttó jövedelemtől – alsó hangon is 1,5 millió forinttól – estek el a pedagógusok annak ellenére, hogy a kormány politikusai folyamatosan arról beszéltek, mekkora emelést kaptak. – Ez olyan, mintha átlagosan mintegy hét hónapot ingyen dolgoztak volna a pedagógusok. De az is jól érzékelteti a helyzet visszásságát, hogy az utóbbi években a pályakezdő pedagógusok bére 27, a garantált bérminimum viszont 72 százalékkal emelkedett.
A jövő évi költségvetés a versenyszférában 8,3 százalékos béremeléssel számol. Amennyiben az oktatásra szánt 48 milliárdnyi plusz összeget teljes egészében a pedagógusok fizetésemelésére fordítanák, az is mindössze havi 10-15 ezer forintot jelentene. Ha ugyanebből a pénzből az egy tanulóra vetített költségvetési kiadásokat növelnék, az éves szinten 38 ezer forint emelést jelentene.
A PSZ különösen aggályosnak tartja a diákok kéthetes, külföldi nyelvi kurzusára szánt összegek felhasználását is.
Megfeneklik az idegen nyelvi stratégia?
A költségvetési javaslatban szerepel, hogy „az idegen nyelvi stratégia részeként a 2019/2020. tanévtől kezdve lehetőség nyílik a gimnáziumi és szakgimnáziumi 9. és 11. évfolyamos tanulók célnyelvi országokba történő kéthetes kiutazására iskolai, csoportos, vagy egyéni pályázat révén”. A program célja a nyelvtudás fejlesztése, erre, a 2019–27 között megvalósuló idegen nyelvi stratégiára 35 milliárd forintot irányoznak elő. Ez azért érdekes, mert a kormány korábban e célra 90 milliárdot ígért. A PSZ számításai szerint ez több mint 600 ezer forint állami kiadást jelentene egyetlen tanuló külföldi nyelvi képzésére, miközben az államnak egy tanuló iskolai oktatása (mindent ide számítva) évi 800 ezer forintjába kerül.
A fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatására egyébként csaknem 2 milliárdot különített el a költségvetési tervezet, ami nem tűnik valami soknak. A javaslat kitér arra is, hogy a tankönyvellátás teljesen ingyenes lesz a 2020/2021. tanévtől. Úgy látszik, tehetségből kevesebbel számolnak, mert a Nemzeti tehetség program 3,354 milliárd forinttal szerepel a javaslatban, egy évvel korábban 3,368 milliárdos összeg állt ezen a soron.
A cikket írták: Facsinay Kinga és Bodacz Péter
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/24. számában jelent meg, 2019. június 14-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/21. számban? Itt megnézheti!
