Olimpiai bajnokot győzne le az ellenzék Győrben

Számos vidéki település mellett Győrben is összeállt az ellenzék az őszi önkormányzati választásokra, de rendkívül nehéz versenyre számíthatnak. A nyugat-dunántúli megyeszékhelyet 2006 óta – az egykori olimpiai bajnok, illetve korábban a magyar olimpiai bizottságot is vezető – Borkai Zsolt irányítja. Borkai 2014-ben több mint 60 százalékos többséggel tudott győzni. Kihívója idén a Demokratikus Koalícióhoz tartozó Glázer Tímea lesz, aki mögé a DK-tól a Jobbikig bezárólag minden ellenzéki párt felsorakozott.

– A polgármestert még azok közül is többen elismerik, akik alapvetően kormányellenesek – mondta ottjártunkkor Attila, aki szinte születése óta Győrben él, és fiatal értelmiségiként most is ott dolgozik. Ő maga ellenzékinek vallja magát, de szerinte Borkai Zsolttal a városnak szerencséje van. A Fidesz-kormányban leginkább a család és a haveri kör gátlástalan gazdagodása zavarja, de ez a jelenség – az ő tapasztalatai szerint – náluk nem ütötte fel a fejét. – Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István itt nem vetette meg a lábát – mondta. Ez persze nem jelenti azt, hogy a városban ne lennének néhányan kivételezett helyzetben, de úgy véli, ezt már mindenki „beárazta”.

Az ellenzéki pártok helyi képviselői az egyik legkomolyabb problémaként a közösségi közlekedés helyzetét említették, ez ugyanis nem a város kezében van, hanem a szombathelyi székhelyű Északnyugat-Magyarországi Közlekedési Központ irányítja. Azt szeretnék, ha Győr saját maga gondoskodna a tömegközlekedésről. Ez könnyebbséget jelentene az ideális menetrend kialakításában, és lehetőség nyílna a régi buszok lecserélésére is, amelyeket elektromos járművekkel pótolnának. A városnak nem jelentene problémát a beruházások finanszírozása, hiszen például az idei költségvetése 56 milliárd forint, csak iparűzési adóból – Győrben van az Audi gyár, illetve a közelben számos beszállítója – 22 milliárd forint folyik be a kasszába.

A közlekedés jobbá tételének természetesen az autósokat is érintenie kellene. – Ez már lassan olyan, mint Budapesten. Dugók vannak, a belvárosban vadászni kell a parkolóhelyekre, 400 forintot kell fizetni óránként, de már a lakótelepeken is előfordul, hogy alig tudok megállni – panaszkodott egy éppen a kocsijához siető hölgy, amikor a közlekedési helyzetről kérdeztük. A városban nemcsak az autók, de a lakosok száma is dinamikusan nő, jellemzően a máshonnan oda költözők miatt. Városszerte épülnek az új társasházak, amelyek lakásaira – az ott élők elmesélése alapján – rövid idő alatt lecsapnak a befektetők, hogy kiadhassák albérletbe. Kereslet ugyanis bőven van, egy belvárosi garzon bérleti díja pedig már megközelíti a százezer forintot.

Az elmúlt időszakban leginkább Északkelet-Magyarországról érkeztek sokan Győrbe. Volt, aki azt mesélte, hogy egy Tisza menti faluból származó munkanélküli házaspárnak adta ki a lakását, ám nagyon rövid idő alatt mindketten munkát találtak. Sokan az Audinál, illetve beszállítóinál helyezkednek el, a gyárak folyamatosan felszívják a kétkezi munkásokat. Ám ezzel együtt mintha kezdene kicsit kettészakadni a város, nő a különbség a szerényebb körülmények között élő, jellemzően fizikai munkások, illetve a tehetősebbek között.

Borkai Zsolt sokak szerint nem pártja, a Fidesz miatt népszerű, nem is tolja annyira előtérbe a pártlogót. Persze azért tartja a kormány által szabott irányt: a város közgyűlése is elfogadta például tavaly év elején, hogy elutasítják a „Soros-tervet”. Győrben ennek azért lehetett érdemi jelentősége, hiszen még 2015-ben, az illegális migrációs hullám csúcspontján a közeli Vámosszabadiban lévő menekülttábor miatt határozottan megtapasztalták, milyen az, amikor a város tele van idegenekkel. Habár a bevándorlás szinte már egyáltalán nem érzékelhető, többek azt gondolják, nem múlik az a téves képzet, hogy a Fidesz védte meg az országot. – Nem a török–német paktum, hanem a magyar kormány tudta egész Európában megállítani a migrációt – karikírozta ki a helyzetet egyik győri beszélgetőpartnerünk.

Az ellenzéknek az adhat reményt, hogy a legutóbbi európai parlamenti választáson a Fidesz 53 százalékot ért el, míg a többiek együttesen – leszámítva a Mi Hazánkat – nagyjából 45-öt, vagyis nem volt olyan óriási a lemaradás, és vannak, akik szerint ez az arány még megfordítható.

Fideszesként indul az exjobbikos

Öt évvel ezelőtt még a Jobbik színeiben akarta legyőzni Borkai Zsoltot, most már fideszes támogatással méreti meg magát az egyik önkormányzati körzetért Takács Krisztián. A politikus 2014-ben 10 százalékot ért el az önkormányzati választáson, majd bekerült a képviselő-testületbe, ám egy évvel később kilépett a Jobbikból, és függetlenként folytatta a munkát. Úgy tűnik, egykori ellenfelével azóta sikerült megtalálnia a közös hangot.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/25. számában jelent meg, 2019. június 21-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/25. számban? Itt megnézheti!