Az az eredmény, hogy nem lesz rosszabb – Nagyító alatt a büdzsé (2)

Június negyedikén terjesztette a parlament elé a 2020-as költségvetési javaslatot Varga Mihály pénzügyminiszter. Az elképzelések alapján jövőre folytatódik a nagycsaládosok támogatása, kedvezményeket kapnak a vállalkozók, és az eddigieknél többet szánnak tartalékolásra is. Legalább ennyire érdekes ugyanakkor mindaz, amiről nem, vagy csak szűkszavúan tesz említést a kormányzati kommunikáció. Négyrészes sorozatunkban szakértők segítségével tekintjük át, mi várható jövőre az oktatásban, az egészségügyben, a kormány által prioritásként kezelt hadászati beruházások és az infrastruktúrafejlesztések terén. Megnézzük azt is, a büdzséből kiolvasható makroadatok miről árulkodnak.

A költségvetés fő számai szerint jövőre 4 százalékos GDP növekedés várható 2,8 százalékos infláció mellett. A költségvetés hiánya a GDP arányában egy százalék lehet, míg az államadósság év végére 66,7 százalékra mérséklődhet. Varga Mihály azt mondta, államháztartási szinten nullás költségvetést készítettek, a hiányt csak az infrastrukrurális fejlesztések okozzák. A kormány 21 792 milliárdos kiadási főösszeggel és 21 425 milliárdos bevétellel számol jövőre.

Az immár évek óta javuló gazdasági környezet ellenére a kormány továbbra is tartózkodik attól, hogy a nagy ellátórendszereket rendbe tegye, azon belül is a legrosszabb állapotban lévő egészségügyet gatyába rázza. Legalábbis erre utal, hogy jövőre az idei 1711 milliárdnál mindössze 184 milliárd forinttal jut több az egészségügy alágazatainak, mint idén. Nominálisan összesen 1895 milliárd forintról van tehát szó, ráadásul a 2020-ra várt 2,8 százalékos inflációval kalkulálva az egészségügyi büdzsé reálértéke 53 milliárd forinttal karcsúbb ennél.

A kiadások szemernyit sem növekednek a GDP-hez képest: a 2020-as költségvetésben 48 779 milliárd forint szerepel a hazai össztermék rubrikában, ennek ugyanúgy 3,8 százalékát teszi ki az egészségügyi büdzsé, mint az idén.

A teljes egészségügyi összképet árnyalja ugyanakkor, ha megnézzük, mi várható a lakosság külön egészségügyi célú befizetéseiből – tehát az Egészségbiztosítási Alapból (E-alap) finanszírozott területeken, illetve az intézményfejlesztéseknél. A költségvetés ezen részét Kincses Gyulával tekintjük át, aki 2007–2008 között egészségügyi államtitkár, korábban pedig az MDF szakpolitikusa volt.

Pró

A szakértő gyorselemzésében rámutatott, hogy az E-alap kiadási oldala – 239,4 milliárddal – 2681,4 milliárd forintra nő, vagyis a növekedés háromszor olyan mértékű, mint az infláció. Még jobb a helyzet, ha a gyógyító-megelőző ellátások (közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások) költségvetését nézzük: itt több mint 12 százalékos bővülés eredményeként 1433,6 milliárd forint található. A növekmény Kincses Gyula szerint azt sejteti, hogy az egészségügy jövőre talán nem lesz vesztese a költségvetésnek. Ugyanígy örvendetes – hangsúlyozta –, hogy vannak célok (például a népegészségügyi program támogatása) ahol érdemi növekedés látható.

Az „Alapellátás fejlesztése” és „Finanszírozási rendszer átalakítása” címet viselő tételek 10, illetve 40 milliárd forintot jelentenek, ami érzékelhető javulást jelenthet. Szintén örvendetes – folytatta a korábbi államtitkár – a népegészségügyi programok forrásának megduplázása, bár ez közel sem fedezi Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter programjait, ráadásul a növekmény egy részét felemészti a kifutó EU-s források pótlása. Kérdés ugyanakkor – emelte ki –, hogy ezek a pénzek milyen elvek szerint, milyen szakmai döntések alapján lesznek felhasználva. Kincses Gyula pozitívumnak nevezte azt is, hogy a gyógyszerár és a gyógyászati segédeszközök támogatása szolid reálérték-növekedést tartalmaz. Emellett 17,4 százalékkal többet szán a kormány táppénzre, is ami vélhetően az egészségügyi ágazaton kívül végbemenő nagyobb bérkiáramlás, és nem a rosszabb egészségi állapot miatt reális.

Kontra

Rossz hír ugyanakkor, hogy a háziorvosi ellátásra ugyanannyi – azaz az inflációval is számolva kevesebb – jut, mint tavaly (139,5 milliárd), ugyanez a helyzet a fogászati ellátás (32,8 milliárd) és az otthoni szakápolás (5,59 milliárd) esetében is. Alig járnak jobban a mentők: a jövő évi keretük 43,3 milliárd forint, ami nominálisan 0,9 százalékos növekedés, reálértéken azonban közel kétszázalékos csökkenés.

Szintén rosszabb lesz a helyzet az összevont (Járó- és fekvőbeteg) szakellátás esetében. A kassza tartalma ugyan – 20,7 milliárddal – 932 milliárd forintra nő, ám a 2,8 százalékos infláció alapján ez fél százalékos veszteséget jelent. – Ebből a 20,7 milliárdból kellene ledolgozni a 60–80 milliárdnyi kórházi adósságot, és ebből kellene kigazdálkodni a jövőre éves szinten 15 százalékos, már jóváhagyott szakdolgozói béremelést – emelte ki Kincses. A költségvetésben ugyanakkor vannak olyan sorok is, amelyek néhány milliárddal javítják a mérleget.

De visszalépés várható az intézmények fejlesztése terén is: erre jövőre csak 5,6 milliárdot szánnak, szemben az ezévi 8,1 milliárddal. Az Egészséges Budapest programra 35,1 milliárd forint lesz az idei 43 milliárddal szemben.

Jó hír, hogy gyógyításra szánt forrást az inflációt meghaladó mértékben növeli a kormány, ám ez a forrásnövelés várhatóan nem tudja megállítani az ágazat erózióját, nem oldja meg az égető munkaerőgondjait és modernitási deficiteit – mondta Kincses, megjegyezve: sajnos a 2020-as költségvetésben sincs fedezete a tisztességes, a közszolgáltatásokat stabilizáló béremelésnek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/25. számában jelent meg, 2019. június 21-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/25. számban? Itt megnézheti!