HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Kötelező nyel...

Kötelező nyelvvizsga: 2020-ban összeomolhat a felsőoktatás

HIRDETÉS

Abszurd helyzet állhat elő, ha jövőre tényleg csak az felvételizhet felsőoktatási intézménybe, akinek legalább egy középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgája van. Az erről szóló rendelkezést még 2014 decemberében fogadta el a kormány, de azóta sem történt semmi a hazai nyelvoktatásban. Még olyan apróságokban sem, ahol egy tollvonás is elég lett volna a változtatáshoz. – A jogalkotók például elfeledkeztek arról, hogy a felvételi-pontszámítás rendszerébe átvezessék a nyelvvizsgatörvény következményeit – mondta a Magyar Hangnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Így aztán elfordulhat, hogy a diák egy adott nyelvből tesz emelt szintű érettségit – amely a középfokú nyelvvizsgával egyenértékű, és a felvételihez szükséges –, és teljesíti még egyszer ugyanezt a feltételt egy B2-es nyelvvizsgával, akkor ez utóbbiért többletpontot kap. Ha az érettséginél magasabb szintű felsőfokú nyelvvizsgával pipálja ki a kötelező feltételt, azért viszont nem jár többletpont. Az anomáliát már nem is lehet megszüntetni 2020-ig, mert a felsőoktatási törvény értelmében legkorábban két év múlva módosulhat a pontszámítási rendszer.

HIRDETÉS

Ennél sokkal nagyobb problémák adódnak abból, hogy a közoktatás továbbra sem képes arra, hogy az érettségiig – közel ezer óra alatt – középfokú nyelvvizsgához juttassa a diákokat. Ott tartunk, hogy az utóbbi években a felvételizők 55 százalékának volt csak meg a B2-es vizsgája. Ha nem nyúlnak a rendszerhez, jövőre – még ha fel is tesszük, hogy egyes diákok összekapják magukat – eleve 30-40 százalékkal kevesebben jelentkezhetnek egyetemre. Egyes szakokat még súlyosabban érinthet az intézkedés, így olyan nemzetstratégiailag kiemelten fontos képzési területek, mint a pedagógiai, a műszaki és az agrárképzés, utánpótlásuk várhatóan felét elveszíthetik.

Auf Wiedersehen, goodbye! | Magyar Hang

Most teljes a káosz, és szakértők attól tartanak, hogy 2020-ban összeomlik a felsőoktatás – hacsak a kormány nem hajol meg a realitások előtt. – Abban nem reménykedünk, hogy visszavonják a rendelkezést, de kiutat jelenthet a fokozatos bevezetés – vélekedik Rozgonyi. Egyetért a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) javaslatával, miszerint „a nemzetstratégiailag fontos képzések esetében némi haladékot” kellene kapniuk a diákoknak. Vagyis szakirányonként megkülönböztetve, több évre széthúzva kellene bevezetni a jogszabályt. Az államigazgatási vagy az informatikai szakokra jelentkező diákok esetében nincs nagy gond a középfokú nyelvvizsgával, de azon egészségügyi diplomás dolgozók körében, akik nem orvosi képzést kapnak, valamint a pedagógusok körében, nagy a baj.

– Különösen a tanárképzés szempontjából kritikus a helyzet. A felsőfokú pedagógusképző intézményekben jelenleg a felvett diákok mindössze 42 százalékának van B2 szintű nyelvvizsgája – tudjuk meg Totyik Tamástól, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökétől. Az óvodapedagógusés a tanítóképzésre jelentkezők között pedig még ennél is kevesebb a megfelelő bizonyítvánnyal rendelkezők száma. Pedig az új nyelvvizsga-követelmény nélkül is nagy a lemorzsolódás: évente 9-10 ezren kezdik meg tanulmányaikat valamely pedagógusszakon, ugyanakkor tavaly kevesebb mint 2500-an tették le a minősítő gyakornoki vizsgát, tehát a felvételizők töredéke maradt a pályán. Ehhez adódik a pedagógustársadalom elöregedése: évente átlagosan 4,5 ezren, 15 éven belül több mint 65 ezren érik el az öregséginyugdíj-korhatárt a csaknem 150 ezer fős szakmából.

Húzogathatná a hollandereket – Dévényi István cikke apropóján… | Magyar Hang

– A fokozatos bevezetés vagy türelmi idő nem elég, a következő években el kell végezni azt a háttérmunkát is, amellyel eddig adós maradt a kormány – teszi hozzá Rozgonyi Zoltán. Alapvetően szinte mindenki helyesnek tartja azt a törekvést, hogy a felsőoktatásba jelentkező diákok tudjanak idegen nyelveket. Ehhez azonban jobban fel kell készíteni a tanárokat, valamint rövidebb távon célzottan és helyben – pontosan tudni lehet, mely iskolákban nem kielégítő színvonalú a nyelvoktatás – kell konkrét állami segítséget nyújtani különórák és pluszlehetőségek formájában. – Különben félő, hogy a rossz helyre született, illetve nem jó anyagi hátterű gyerekeket eleve kizárjuk a felsőoktatásból. Az egész gazdaság hatékonyságára károsan hat, ha a felvételin megkövetelt nyelvvizsga szociális szűrővé válik a diákok között – hangsúlyozza a szakértő.

HIRDETÉS

A szakmai változások bevezetéséhez hozzá kellene nyúlni a tanári munka feltételeihez – például a kötelező óraszámhoz – is, ám szemlátomást ettől ódzkodik a legjobban a kormány. Pedig készült egy átfogó nemzeti nyelvstratégia is, ám ezt tíz évre titkosították. Inkább 90 milliárd forintot költenek arra, hogy minden középiskolás a 9. és a 11. tanévben kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vegyen részt. Ezt Rozgonyi teljesen átgondolatlan és szakmailag megalapozatlan tervnek tartja. Szerinte sokkal jobb eredményt lehetne elérni, ha évente a 90 milliárd forint tizedét fordítanák az iskolai nyelvoktatás módszertani-szakmai fejlesztésére.

2×2 néha nulla – a külföldi nyelvtanfolyamok tervéről | Magyar Hang

Mindezek után egyesek érdekes egybeesést láttak abban, hogy májusban nemzetközi oktatásszervező céget alapított közös cégével Sikó Anna Mária oslói nagykövet és Gansperger Gyula, a Fidesz egykori gazdasági frontembere. Mint a Hvg.hu kiderítette, az Education Europe Group Kft. ügyvezetője Gansperger Mátyás, Gansperger Gyula fia. Sikó Anna Mária – aki korábban nyelviskolákat irányított, és az Index.hu értesülése szerint magát Orbán Viktort is tanította angolra – azonban hangsúlyozta, hogy az új vállalkozást közvetlenül nem ő, hanem a Magyar Iskola Kft. és Linan Segura Karen Gabriella, Gansperger Mátyás felesége alapította. Állítása szerint az új cég alapításáról nem is tudott. Sikó ügyvédje közölte: az új cég tevékenysége semmilyen formában nem kapcsolódik az esetleges külföldi ingyenes nyelvtanfolyamokhoz, hanem – értesülése szerint – külföldiek magyarországi tanulását segíti.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/27. számában jelent meg, 2019. július 5-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/27. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Facsinay Kinga
Facsinay Kinga
A Magyar Hang gazdasági újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,400lájkolóTetszik
2,284követőKövetés
16,193feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Ugrás a mély vízbe – Magyar Hang-ajánló

Interjú György Péterrel, Ungváry Krisztiánnal, Rékasi Károllyal és Zsigmonddal, valamint a Fridays for Future hazai szervezőivel. Itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek