Tanulságos lehet, ha az ember moziban nézi meg Schwechtje Mihály remek filmjét, a kamaszkori sérülékenységről, internetes célkeresztbe kerülésről szóló Remélem legközelebb sikerül meghalnod:)-ot. Főleg, ha kellőképp fiatal a közönség, de idősebbek sem feltétlenül állnak másképp hozzá. Nekem háromszor volt alkalmam rendes vetítésen nézni, és gyakorlatilag mindegyik esetben ugyanaz történt. Amikor a filmbeli kisfiú akár csak kicsit erősebben ragadta meg a kutyája grabancát, a nézők felszisszentek, de a főszereplő lány látványosabb szenvedésén rendre elnevették magukat. Akadtak, akik még azokon a durva jelzőkön is kacagtak, amiket magára hagyott hősünk az interneten kapott. „Haha, szűzk*rva” – olvasta fel egy mellettem ülő hangosan.
Pedig a film még biztosra is ment: nem tették bele azokat a tipikus dolgokat, amik megkönnyítik az áldozathibáztatók dolgát. Eszter nem küldözgetett magáról meztelen képeket, nem vett fel „túl sokat mutató” ruhát, nem is ivott ájulásig ismeretlen férfiakkal. Persze, ha mindez megtörténne, az sem mentené fel a bántalmazót, a másik gyengeségét kihasználót. De különös, hogy a valódi áldozatot így sem mindig sikerül észrevenni.
A Coca-Colához tartozó Sprite kampánya ebben segíthet. Igaz, az aktív cselekvésre is mindig nagy szükség volna, a hétfői kerekasztal-beszélgetésen pedig az derült ki, hogy ezúttal elsősorban a figyelemfelhívásra fókuszálnak. Az Akvárium Klubba szerveztek fórumot Dienes Angéla pszichológus, Magyar Barbi youtuber és Csalár Bence Instagram-celeb részvételével. A fiatalok bevonásával erősítve azt a célt, hogy valóban sikerüljön megszólítani a legfiatalabbakat is. A beszélgetés után pedig levetítették Schwechtje Mihály filmjét is. Hogy legalább itt ne kelljen tartani a kínos nevetgéléstől.
Végre egy magyar film, ami tudja, milyenek a kamaszok | Magyar HangSúlyos sztorikból pedig nem volt hiány a kerekasztal-beszélgetésen sem. „Nem is tudom, hogy bírtam ki, amit az első tizenöt évemben kaptam” – idézte fel Bence, akihez feminin jegyeket társítottak, ezért támadták többen. Sokáig nem is tudott beszélni a történtekről, viszont érdekes, hogyan reagáltak korábbi osztálytársai, amikor mesélt az átéltekről. „Te komolyan így élted ezt meg?” – kérdezte tőle meglepetten egy ismerőse, akinek másokhoz hasonlóan láthatóan fel sem tűnt, mi történik a környezetében. Vagy csak nem érdekelte? Pedig Bence elmondása szerint még mosdóba is csak úgy mert elmenni, hogy óráról kéredzkedett ki. Félt, hogy a szünetekben mit fog ott kapni a többiektől.
Dienes Angéla felhívta rá a figyelmet, hogy miközben a peremhelyzetben lévők könnyen válnak áldozattá, addig a bántalmazó sem számít minden kontextusban az erősebb félnek. Az agresszivitás sokszor épp amiatt jön elő valakiből, mert más közegben épp ő van bántalmazásnak kitéve. Az iskolai zaklatásban pedig kulcsfontosságú azok szerepe, akik nem is vesznek benne részt, csak passzív megfigyelők. Viszont nem lépnek közbe, vagy mert félnek a népszerűségvesztéstől, vagy mert nem is éreznek együtt az áldozattal.
Barbi korán kezdte a videózást, eleinte pedig minden vélemény, minden hozzászólás érdekelte, és könnyen a szívére is vette a támadásokat. Amikben bőven kijutott neki az alkata miatt, és hamar csináltak róla egy komplett alázós videót is. Egy idő után viszont megtanulta lerázni magáról ezeket. A legjobb barátnője mondta neki, hogy képzelje el, mennyire bántaná, ha odaállna elé egy 11 éves kisfiú, beszólna neki, majd gyorsan elszaladna. A beszólós kommentek jó része pedig kamuprofilról érkezik, a beírók pedig vagy éretlen gyerekek, vagy saját problémáikat kompenzálnák.
Dienes szerint viszont erőteljesen életkorfüggő, ki mennyire tudja magában semlegesíteni ezeket a véleményeket. Fiatalabb korban a kamasz énképét erőteljesen befolyásolják a hasonló reflexiók, ezek beépülését elkerülni pedig szinte lehetetlen. Ma ráadásul sokkal rosszabb a helyzet, mint korábban. Míg tizenöt-húsz éve a támadások megmaradtak az osztályteremben, egy szűk közegben, addig ma kiléptek a falak közül, és az egész iskola, esetleg még tágabb közeg célpontjává válhat valaki. Így még régebben haza tudott menekülni valaki, addig most már éjjel kettőkor is érkezhet kamuprofilról egy durva komment. A támadások terhe pedig jóval könnyebben roppanthatja össze a fiatalt.
Egy résztvevő rákérdezett Nagy Imola márkamenedzsernél, hogy csupán egy figyelemfelhívó kampányról van-e szó, vagy lesznek továbbiak, például iskolai rendezvények, konkrétabb lépések az internetes zaklatás megfékezésére. A megszólaló úgy vélte, a Coca-Cola erőforrásait tekintve lehetőség lenne további eszközök kiaknázására is. A válaszból az derült ki, hogy alapvetően kommunikációs kampányról van szó: plakátolnak, tévében is megjelennek, és influencereket vonnak be, hogy az érintetteket meg tudják szólítani. „Fontos, hogy akiket támadnak, biztosak legyenek benne, nincsenek egyedül” – mondta a márkamenedzser.
