HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Klíma helyett...

Klíma helyett vizes borogatás a kórházakban

HIRDETÉS

Harminc éve szabadon címmel, három éven át tartó eseménysorozattal ünnepelteti a kormány a múlt század utolsó évtizedében lezajlott rendszerváltást – 12 milliárd forintból. Sok szempontból úgy tűnik azonban, hogy az orosz csapatok kivonulásán kívül nem sok ünnepelnivalónk van, hiszen az ellátórendszerekben és az abban dolgozók felfogásában nemhogy a rendszerváltás, de még a módszerváltás sem következett be.

HIRDETÉS

Erről árulkodik a több fővárosi és vidéki kórház műtőjét érintő klímabotrány és annak kezelése. Bár a bajok hosszú évek óta ismertek az intézmények dolgozói, vezetői és minden bizonnyal a kormányzat előtt is, csak július elején szerezhetett tudomást a XXI. században elfogadhatatlan állapotokról a szélesebb közvélemény. Borítékolható azonban, hogy az évente több tízezer páciensnek súlyos fertőzésveszélyt, az orvosok, ápolók számára pedig elfogadhatatlan munkakörülményeket és egészségügyi kockázatot jelentő, rendszerszintű problémának nincsenek és nem is lesznek felelősei.

Verejtékcsepp a sebben

Ahogy arról a Magyar Hang és cikkeink nyomán – a lakájmédiát leszámítva – minden komolyabb sajtóorgánum beszámolt, az ország számos műtőjében nyáron iszonyú hőségben végeznek életmentő beavatkozásokat. Előfordul, hogy egy-egy alkalmazott elájul (ahogy történt ez júniusban a Kútvölgyi kórházban), az orvos verejtéke a műtéti sebbe csöppen, a szükségmegoldásként beüzemelt mobil klímaberendezések pedig csak a már elhasznált, baktériumokban, szén-dioxidban és altatógázokban gazdag levegőt forgatják, a levegő cseréjére alkalmatlanok. Használatuk éppen ezért nem is engedélyezett.

Vérrel, verejtékkel – Nem működik a klíma több budapesti műtőben, emiatt is nő a fertőzésveszély | Magyar Hang

Klímagondokkal küzd az ország legpatinásabb egészségügyi intézménye, a Semmelweis Egyetem több kórháza, így az I-es és a II-es nőgyógyászati klinika, az Urológiai Klinika, az I. Sz. Sebészeti Klinika és a Kútvölgyi Klinikai Tömb. De – ahogy arról az Index hírportál beszámolt – bajok vannak a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és a Szent Imre Kórház műtőinek klimatizálásával is. Csak Budapesten legalább 15 műtőben megoldatlan a levegő hűtése és cseréje. Napi 6-8 operáció esetén – a hétvégi sürgős eseteket nem számolva – havonta legalább 2200, éves szinten 26 ezernél is több páciens van kitéve az elfogadhatónál nagyobb fertőzésveszélynek. Immár évek óta.

De nem csak Budapestből áll az ország: a Pécsi Tudományegyetem gyermekklinikáján június közepén omlott össze a rendszer, emiatt műtéteket halasztanak el, a sürgős operációra szoruló gyerekeket pedig műtét közben vizes, jeges borogatással próbálják hűteni, miközben a műtőben szolgálatot teljesítő személyzetről dől a verejték. De 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletben zajlanak a műtéti beavatkozások az ajkai kórházban is.

HIRDETÉS

Csernobili rutin – nincs gond, de már megoldottuk

Arról, hogy milyen viszonyok uralkodnak egy-egy műtőben a rendszerváltás után 30, a kormányváltás után pedig 9 évvel, természetesen nem a döntéshozóknak, illetve az intézmények vezetőinek, de nem is valamelyik szakmai szervezet bátor kiállásának köszönhetően lehetnek sejtéseink. Ők csak lapítanak (a Magyar Kórházszövetség cikkeink után, július végén végzett egy felmérést a klímahelyzetről). Informátoraink elkeseredett orvosok, ápolók, akik állásukat kockáztatva szivárogtatnak. Teszik ezt azért, mert a helyzet – amellyel tisztában vannak az intézmények vezetői is – évek óta változatlan.

A kórházak harmadában nincs klíma a központi műtőben | Magyar Hang

A SE első megkeresésünkre közölte: valótlanok értesüléseink, nincsenek súlyos gondok, de azt azért elismerték, hogy a nőgyógyászati klinika két telephelyén is cserélni kell a berendezéseket – amire a közbeszerzést már kiírták –, a Kútvölgyiben pedig garanciális javítás zajlik. Addig is, természetesen rendszeresek a karbantartások. – A Semmelweis Egyetem rendelkezik minden szakhatósági engedéllyel, az intézmény betartja a legszigorúbb munkahelyi előírásokat. Az illetékes hatóságok rendszeres ellenőrzést tartanak az egyetemen – felelték kérdésünkre.

A válasz kiverte a biztosítékot az SE dolgozóinál, akik névtelen levélben cáfolták az állításokat. E szerint a karbantartás eredményét – ha egyáltalán van – csak az ott dolgozók és a betegek nem érzékelik; van, ahol már 8-10 éve nem működik a klíma. „A 28–35 fok közötti műtői hőmérséklet, az izzadó kollégák, a folyamatos rosszullétek, a néhány helyen alkalmazott ócska és semmiféle munkahelyi előírásnak nem megfelelő mobilklímák nemcsak a betegek gyógyulását, a műtétek sikerességét veszélyeztetik, hanem a kollégák testi épségét is” – áll levelükben. Azt, hogy miért nem vállalják nevüket a problémákat feltáró a dolgozók, az egyik klinika igazgatója közölte lapunk telefonos megkeresésére. Mint fogalmazott, aki szivárogtat, azt „a rektor úr azonnali hatállyal kirúgja”. Természetesen megpróbáltuk elérni Merkely Bélát, az SE rektorát is, aki titkárán keresztül az egyetem gazdasági ügyeiért felelős kancellárhoz, Szász Károlyhoz irányította lapunkat – mintha az ügy tisztán gazdasági probléma volna, és nem merülnének fel betegbiztonsági, munkabiztonsági, fertőzésügyi aggályok. Szász egyébként szintén nem kívánt nyilatkozni.

Klimatizálatlan műtők: cáfolják a Semmelweis Egyetem dolgozói az intézmény hivatalos válaszát | Magyar Hang

Legalább ennyire beszédes a fertőzésügyi, betegbiztonsági kérdésekben hatósági jogkörrel felruházott Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK, korábban Állami Tisztifőorvosi Szolgálat, ÁNTSZ) tétlensége. A szervezet külön iránymutatást tett közzé a műtéti sebfertőzések megelőzésére, amely szerint a műtéti sebek szennyeződésének (kontamináció) egyik legfontosabb terjesztő közege a levegő, ezért operáció csak mesterséges levegőellátó rendszerrel rendelkező műtőben végezhető. A levegőt steril klímaberendezéssel kell biztosítani, ami képes óránkénti 20-szoros légcserét biztosítani, és nem lehet 25 foknál magasabb hőmérséklet. A dokumentum hangsúlyozza: a split klíma és a mobilklíma alkalmazása nem biztosítja a műtőben előírt fenti paramétereket, alkalmazásuk növeli a sebfertőzés kockázatát, így ott nem alkalmazhatók.

Ennek ismeretében július 2-án kerestük meg az NNK-t kérdéseinkkel. Annyit szerettünk volna megtudni, hogy kaptak-e bejelentést a műtőkben tapasztalható – az iránymutatással ellentétes – állapotokról, és mikor vizsgálta legutóbb a szervezet, hogy az intézmények megfelelnek-e a fertőzések elkerülésével kapcsolatos kívánalmaknak, illetve tervezik-e, hogy vizsgálatot indítanak. Választ azóta sem kaptunk, de sikerült telefonon elérnünk az NNK szóvivőjét, Niczky Emőkét. Azt javasolta, honlapjukon keressük meg a műtők sterilitásával kapcsolatos iránymutatást. Jeleztük, hogy épp ezzel kapcsolatban lenne sürgős feladata a hatóságnak, amire a szóvivő azt felelte: az NNK nem tapasztalta, hogy a nyári melegben több lenne a műtétekkel összefüggésbe hozható fertőzés, és különben is. Niczky egyébként elszólta magát, közölte ugyanis, hogy a hírzárlatról „fönt döntöttek”.

Klímabotrány: szabadságra mentek, nem téma a fertőzésveszély | Magyar Hang

A „fönt” – tudtuk meg más forrásból – kormányzati szintet jelent, de nem az egészségügyi területért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát, hanem a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát. Ezek után alappal feltételezhető, szintén kormányzati szinten döntöttek arról is, hogy az NNK ne teljesítse törvényi kötelezettségét, és ne folytasson vizsgálatokat az intézményekben például akkor, amikor a külső hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius-fokot.

HIRDETÉS

Cinkos szinte mindenki

A műtők hűtésének, levegőztetésének hiányosságai, mint cseppben a tenger, úgy mutatják meg a hazai egészségügy rendszerében tapasztalható, kormányzati akarat hiányában aligha megváltoztatható bajokat. Ám a kérdés ettől még jogosan merülhet fel: hogyan lehetséges a XXI. században, Európa közepén, hogy a közfeladatot ellátó kórházak műtőiben hosszú évek óta megoldatlan a klimatizálás és a levegő cseréje?

A válasz összetett, de tény, a finanszírozási rendszer is a helyzet konzerválását segíti elő. A kórházak abból „élnek”, hogy a különböző beavatkozásokért meghatározott összeget kapnak a társadalombiztosítástól (tb). Vannak olyan beavatkozások, amelyek után többet fizet a tb, mint amennyiből azt kihozza kórház. Az így keletkező pluszbevétel arra szolgál, hogy a ráfizetéses területeken (például a traumatológián) keletkező lyukakat betömködjék. Magyarán ha egy kórház a klíma meghibásodása miatt bezárja műtőjét, akkor nagyon fontos bevételi forrás nélkül marad. Az infrastruktúra karbantartására ugyanakkor nincs keret, mint ahogy megannyi másra sem. Ezt példázza, hogy a kórházak üzemeltetésből származó adósságállománya tavaly 60 milliárd forint körül alakult, idén pedig 70 milliárd feletti összegre lehet számítani.

Egészségügy 2018 – és ami várható | Magyar Hang

A helyzet konzerválásában cinkosok a hatóságok is: a nyáron bőven 30 fok fölé melegedő műtők ugyanis semmilyen egészségügyi, fertőzésmegelőzési és munkaügyi feltételnek nem felelnek meg. Valószínűleg egy sor intézmény lehúzhatná a rolót, ha a már említett Nemzeti Népegészségügyi Központ komolyan venné törvényi kötelezettségét, és ellenőrizné a körülményeket.

Szintén szembetűnő a területileg illetékes kormányhivatalok munkavédelmi főosztályainak tétlenkedése is. Pedig lenne dolguk: a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet értelmében ugyanis a munkáltatónak biztosítania kell a klímák állandó, hatékony működőképességét, az érintettek felé jelezni kell a meghibásodást, ha az az egészségre veszélyes vagy ártalmas lehet, továbbá gondoskodni kell a készülékek tisztán tartásáról – mindezek az SE névtelen dolgozóinak levele szerint évek óta nem teljesülnek. A rendelet értelmében – ahogy arra a Munkaegészségügy.hu szakportál felhívta a figyelmet – a műtőben, amelyben jellemzően könnyű fizikai munkát végeznek, nyáron körülbelül 21 fokos hőmérsékletet kellene tartani.

Az áldatlan állapot fenntartásában ráadásul különös módon érdekelt az orvosok egy része is. Azok, akik zsebre is dolgoznak. Nekik ugyanis mellékes, milyenek a körülmények, a lényeg, hogy a magánpraxisból behozott páciens el legyen látva – akár hűtés és levegőcsere nélküli műtőben. Máskülönben el lehet felejteni a paraszolvenciát is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/29. számában jelent meg, 2019. július 19-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/29. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,198lájkolóTetszik
2,691követőKövetés
17,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Tequilát Orbánnak – Magyar Hang-ajánló

Interjú Bödőcs Tiborral és L. Ritók Nórával. Miskolci és szombathelyi választási riport. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Korunk Szent Johannája vagy politikai báb?

A Greta Thunberg-jelenség újabb kampányfogásának is lehet tekinteni a nemrég magyarul is megjelent Ég a házunk című kötetet.

Sárkányfogak