Miközben az Egyesült Államokban a multinacionális világcég a Microsoft saját hatáskörében tárta föl a Romániát és Magyarországot is érintő brutális mértékű korrupciós ügyet, a magyar ügyészség annak ellenére sem igyekszik feltárni a gazdasági bűncselekmény budapesti szálait, hogy a vesztegetési ügyben érintett Microsoft Magyarország amerikai hatóságoknak elismerte: 2013-tól 2015-ig „egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A cég peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal és 8,8 millió dollár (2,6 milliárd forint) bírságot fizetett.
Romániában nem maradt következmények nélkül a Microsoft-botrány: összesen kilenc volt minisztert érintett az ügy, a bíróság több, 2 és 6 év közötti letöltendő börtönbüntetést szabott ki rájuk. Azzal vádolták őket, hogy nagy összegű csúszópénzeket fogadtak el azért, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá.
A magyar ügyészség korábban egy feljelentés alapján már foglalkozott a magyarországi Microsoft-üggyel, ám – nagy meglepetést nem okozva – bűncselekmény gyanújának hiányára hivatkozva megtagadta a nyomozás elrendelését.
A Microsoft Magyarország az amerikai hatóságoknak (az igazságügyi tárca, az FBI és a tőzsdefelügyelet) beismerte, hogy 2013-tól 2015-ig „egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A cég peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal, aminek keretében 8,8 millió dollár (2,6 milliárd forint) bírság megfizetését vállalta.
Most azonban, hogy Amerikában sikerült felgöngyölni az ügyet, úgy tűnik, mintha mégiscsak érdekelné az ügy hazai vonatkozása a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészséget.
A Hvg.hu kérdésére ugyanis azt nyilatkozták, hogy „a Legfőbb Ügyészség megkeresi az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát, hogy a Microsoft ügyben van-e a birtokukban bűncselekményre vonatkozó bármely olyan adat, amit rendelkezésre tudnak bocsátani, és amely alapján a magyar hatóságok el tudnak járni”.
A magyar ügyészség kérdéseinek megfogalmazása, postázás, majd a válasz érkeztetése, értékelése és megemésztése minden bizonnyal hosszú időt vesz majd igénybe a bűnüldözésére fenntartott „független” Legfőbb Ügyészségnél.
A Hvg.hu-val most azt is közölték, hogy Microsoft-ügyben jelenleg nincs folyamatban semmilyen eljárás: „a Microsoft Magyarország Kft. által értékesített szoftverlicenceket érintően büntetőeljárás nem indult. Az ügyészség sem az Amerika Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumától, sem más amerikai hatóságtól nem kapott feljelentést vagy olyan jelzést, amely az említett ügyletekkel kapcsolatos korrupciós bűncselekményre utalna.”
Magyar korrupció miatt nyomoznak a Microsoft ellen Amerikában | Magyar Hang
Orbán Viktor és a Microsoft igazgatójának találkozója után milliárdos, manipulált állami szoftverbeszerzések indultak.
A magyar ügyészség passzivitása az ügyben azért is érthetetlen, mert az amerikai bűnüldöző hatóság nem csupán felgöngyölte az ügyet, hanem két konkrét ügyben meglehetősen részletesen – például emailekkel is alátámasztva – bemutatta, hogy miként történt az állami beszerzések megbundázása a Microsoft Magyarország érintett vezető munkatársainak és magyar állami tisztviselőknek az összejátszásával. A korrupciós ügy egyik magyar résztvevője egyik emailjében még magára a miniszterelnökre, Orbán Viktorra is utalt, amikor árengedményt kért a multitól.
A korrupciós közbeszerzés lényegét tekintve a következőképpen zajlott: a magyar állam által meghirdetett közbeszerzési tenderen nem a Microsoft Magyarország indult, a cég indirekt értékesítést végez, vagyis viszonteladókon keresztül értékesíti termékeit. Ezek a közvetítő cégek indultak a közbeszerzési pályázatokon. Amikor az állam kiírt egy pályázatot ezek versenyeztek, mivel ezek nagy beszerzések, a Microsoft Magyarország a multi központjához tartozó Business Desktől kért komoly árengedményeket. Csakhogy ezek a kedvezmények nem a magyar állami cégeknél jelentek meg, hanem a tendernyertes közvetítőcégeknél, amit aztán azok korrupciós célra használtak fel – legalábbis az amerikai hatóságok erre az eredményre jutottak.
Az ügy kirobbanása után a Microsoft Magyarországtól elbocsátottak több vezető munkatársat, egyiküket, Sagyibo Viktort kormányzati szerepkörbe emelték, Lázár János akkori kancelláriaminiszter miniszteri biztosként a gondjaira bízta az uniós projektek ellenőrzése mellett a jelentős informatikai fejlesztést magába foglaló Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program végrehajtását.
A piacot ismerő megfigyelők ennek a kormányzati lépésnek tulajdonították, hogy a Microsoft Magyarország azonnal szerződést bontott négy LAR-partenere közül három közvetítő értékesítést végző céggel. Az akkoriban 13 milliárd forintos forgalamat bonyolító Humansoft Kft-vel, a 4 milliárdos Racionet Zrt.-vel és a 10 milliárdos Euro One Zrt.-vel. A Microsoft-termékek beszerzésében kulcsszerepet játszó cégek kiiktatása komoly szervezési problémát jelentett az állami szerveknek.
Az ügy kínosan érintheti a magyar kormányfő környezetét is. Korábbi sajtóhírek szerint ugyanis a 2014-es választások után az uniós támogatásból megvalósított állami informatikai fejlesztéseknél például (informális) kulcsszereplővé vált Tiborcz István (Orbán Viktor kormányfő veje), illetve testvére, Tiborcz Péter is.
A tavalyi sajtóhírek szerint a testvérpárnak befolyása ezekre közbeszerzésekre. A vizsgált kormányzati megrendelők irracionális árakon vásároltak üzleti Microsoft-szoftverlicenceket – az alapesetben 100 ezer forint körüli Office-licenceket a beszerzési árnál akár 200 százalékkal is drágábban adták tovább a viszonteladók az állami ügyfeleknek. Az így elért extraprofitból a Népszava értesülése szerint a kormányfő közelébe is jutott: Tiborcz István 2015-ben jelent meg tulajdonosként a HCS Experts nevű cégben, és abban az esztendőben az egyik Microsoft-viszonteladónak rendszeresen beszámlázó HCS megtáltosodott, az árbevétele megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig Tiborcz István 389 millió forintot tudott osztalékként kivenni belőle.
