Miközben csak az elmúlt néhány hónapban több nagyvárosból is érkeztek a hírek a vendégmunkások emelkedő számáról, a kormány nem hajlandó elárulni, hogy mennyien vállalnak nálunk munkát. A jobbikos Jakab Péter tett fel írásbeli kérdést a Pénzügyminisztériumnak, azt fejtegetve, hogy két év alatt megnégyszereződött az EU-n kívülről érkezett, Magyarországon legálisan munkát vállaló emberek száma.
Az ellenzéki politikus felhívta a figyelmet, hogy az idei keret 57 ezres, de a valós szám magasabb lehet, hiszen ebben nincs benne a 37 hiányszakmában elhelyezkedő külföldi munkavállaló, akik külön engedély nélkül is dolgozhatnak.
Székesfehérváron sorra alakítanak át ingatlanokat az ukrán vendégmunkásoknak | Magyar Hang
Nem is beszélik a nyelvet, mégis egyszerűen több joguk van, mint nekünk, magyar melósoknak - ez volt a leggyakoribb mondat, amelyet a Székesfehérváron dolgozóktól hallani lehetett, amikor a városban lévő ukrán vendégmunkásokról kérdeztük őket. A Fejér megyei megyeszékhelyen ugyanis - egyes becslések alapján - már kétezer külföldi tartózkodik, mindannyian a város nagy gyáraiban dolgoznak.
Habár egészen konkrét kérdéseket tett fel, semmiféle értelmezhető választ nem kapott. A pénzügyminiszter helyett a tárca államtitkára, Bodó Sándor válaszolt, de az általa aláírt néhány mondatban meg sem említi a külföldről érkező vendégmunkásokat. Általánosságban csak annyit írt, hogy a kormány a magyar emberek képzését és foglalkoztatását tekinti elsődleges feladatának, illetve, hogy a jogszabályok is a magyar gazdaságot védik.
Korábban egyébként már a Magyar Hang is szerette volna a Pénzügyminisztériumtól megtudni, hogy mennyi külföldi, konkrétan mennyi ukrán vendégmunkás dolgozik hazánkban, de lapunkat válaszra sem méltatták. Amiatt érdeklődtünk, mert mint kiderült, Székesfehérváron például sorra alakítják át az ingatlanokat munkásszállókká. Az Alfahir pedig Kecskeméten tapasztalt hasonlót, ott is vendégmunkások fogadására készültek.
