Megakadályozzák-e a révfülöpiek, hogy forgalmas vitorláskikötő épüljön a Balaton-parti település központjában, vagy zöld utat kap Kondor Géza független polgármester adriai hangulatú hajópihenőről szőtt terve? Ez az augusztus 11-ére kitűzött népszavazás tétje a bő 1100 lelkes községben.
A kampány meglehetősen csendesen
zajlott. A helyi közösségi oldalakon nyoma sincs a vasárnapi
voksolásnak. Noha már június közepén kitűzték a szavazás
időpontját, csak az utolsó hetekben kezdett szórólapozni a
kikötőfejlesztési tervekkel szemben állást foglaló Révfülöpi
Polgári Kör. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy fórumot senki sem
tartott az ügyben. Ez a polgármester részéről nem meglepő –
lapunknak korábban azt nyilatkozta, nem is vesz részt a
népszavazáson –, a kikötőt ellenzőktől annál inkább.
A népszavazást kezdeményező Szabó Sándor Pál – aki korábban maga is önkormányzati képviselő volt – azért vitte végig az akciót, mert számos helyi mellett maga sem ért egyet az egykori teherkikötő fejlesztési elképzelésével. Szerinte ugyanis az még zsúfoltabbá tenné a Veszprém megyei község jelenleg is szűkös központi részét. Mint riportunkban megírtuk, ő Révfülöp másik kikötőjét fejlesztené. Kondor Géza viszont éppen a központi fekvésben látja a lehetőséget: a hajósok a kikötőbe érkezve rögtön a parti forgatagban találnák magukat, amivel szerinte a helyiek is jól járnának, a turisták fogyasztása ugyanis bevételt termel.
„Jellegtelen tucatüdülővé süllyesztenék Révfülöpöt?"- Népszavazás bolygatja a strandszezont | Magyar Hang
Adriai kikötőket idéző hajórévet álmodott Révfülöp vezetése és Kondor Géza független polgármester a település központjába. A 133 hajó fogadására alkalmas dokk látványos külsőt kapott: a kikötő kőgátja banán alakú lenne. Igazán különlegessé az tenné, hogy télen sem fagyna be a vize, így használhatnák a vitorlázók. A fejlesztési elképzelés azonban megosztja az északi parti település lakosságát.
Szabó Sándor Pál kezdeményezése
kalandos úton jutott el a népszavazásig. A polgármester ugyanis
igyekezett útját állni a civilek terveinek. 2017-ben – amikor
már mozgolódtak az ellenzők – a testület Kondor javaslatára
szigorította a helyi népszavazási rendeletét, így a
választópolgárok 25 százalékának támogatására volt szükség
a referendum kezdeményezéséhez. Szabó első próbálkozása még
formai hiba miatt elhasalt, másodszorra azonban – a szükséges
290 helyett 309 érvényes aláírással – már sikerrel járt.
Egyébként a polgármester ezt is megtámadta. Kifogását,
miszerint a helyi tornaterem előtti aulában is gyűjtötték az
aláírásokat, a helyi választási bizottság elutasította.
Nemrégiben az egyik testületi ülésen az is kiderült, hogy a
népszavazás 1,3 millió forintos költségét a büdzsé
tartalékkeretéből fedezik.
A helyieknek meglehetősen összetett
kérdésre kell válaszolniuk: „Akarja-e Ön, hogy Révfülöp
vízparti központjában a móló és a futballpálya közötti öblöt
az eddigi funkciója helyett teljes területén 133 db vitorlás hajó
téli-nyári vízen tárolására alkalmas vitorlásbkikötővé
alakítsák át, ehhez a vízbe ív alakú, az ívével a nagymólón
is túlnyúló, 180 m hosszúságú, betonoszlopokkal és
szádfalakkal megtámasztott, 16 000 m2 terméskövet tartalmazó
kőgátat építsenek, a vízfelületre 600 m2 felületen
úszópontonokat telepítsenek, a téli vízbefagyás ellen a hajókat
szivattyús vízcirkuláló csővezetékkel vegyék körül, a parton
különböző kikötőszolgáló létesítményeket, köztük a Nádas
borozó mellé mobil hajókiemelő darut telepítsenek, a füves
partot a hajók oda- és elszállítására, ki-be emelésére
használják, és kizárólag a vitorláskikötőt használóknak 101
db-os autóparkolót létesítsenek?”
Augusztusban szavaznak a révfülöpiek a kikötőfejlesztésről | Magyar Hang
Kitűzte Révfülöp Helyi Választási Bizottsága a népszavazást a település központjában található kikötő fejlesztése ügyében. A szavazást augusztus 11-én tartják. A népszavazást egy magánszemély kezdeményezte, miután nem ért egyet a kikötő fejlesztési elképzeléseivel.
Kondor Géza polgármester egyébként korábban lapunknak arról beszélt, hogy a népszavazási kérdés téves információkat sugall – a május végi közmeghallgatáson az ismert látványtervet mutatta be, és azt közölte, csak 114 kikötőhelyre van engedély. Szabó azonban azt mondta, a kérdés a megismert engedély adatait tartalmazza. A helyiek szerették volna megismerni a fejlesztési költségek és a gazdasági megtérülési lehetőségek részleteit, ez azonban a kampányban sem teljesült. A polgármester – aki abban érdekelt, hogy minél kevesebben szavazzanak – nem beszélt ezekről. Ha sikerrel is jár a népszavazás – akkor lesz érvényes és eredményes, ha a választópolgárok legalább fele érvényesen voksol, és lesz többségi álláspont –, alighanem csak elodázza a polgármester terveit. A döntés ugyanis csupán egy évig köti a helyi képviselő-testületet.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/32. számában jelent meg, 2019. augusztus 9-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/32. számban? Itt megnézheti!