HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Termékteszt: ...

Termékteszt: egyik parizerrel és virslivel sem kínálnánk meg barátainkat

HIRDETÉS

2017-ben lépett életbe a Magyar élelmiszerkönyv módosítása, amely az eddiginél szigorúbban határozza meg, mit lehet párizsinak vagy virslinek hívni. Ennek apropóján gondoltuk úgy, hogy ideje lenne elvégezni az újabb „emberkísérletet”, és megnézni, mit kínálnak ezekből a legolcsóbban a legnagyobb hazai üzletláncok, a CBA, a Coop és a Reál. Az eredmény kiábrándító: a gyártók ugyan betartják az új előírásokat, ám kevés – vagy nem is annyira kevés – pénzért mégis csak rafináltan csomagolt húsipari hulladékot kapunk (tesztünk 2018 szeptemberében készült, szeptember 27-én jelent meg a Magyar Hangban).

HIRDETÉS

Tesztünkhöz azért választottuk a nagy hazai élelmiszer-hálózatokban kapható termékeket, mert az országban több mint kilencezer üzlet tartozik hozzájuk (ami hétszerese a külföldi tulajdonú láncok által működtetetteknek – a Tesco, a Spar, a Lidl, az Auchan, a Penny Market és az Aldi). Vidéken, a kisebb és közepes méretű településeken szinte nincs is más választási lehetőség, csak a „hazai üzletlánc” boltja. Ugyanakkor az olcsó élelmiszerekre bőven van igény, hiszen Magyarország az Európai Unió harmadik legszegényebb országa a háztartások életszínvonalát kifejező, egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás tekintetében.

Arra voltunk kíváncsiak, mivel is áll szemben a szűk pénztárcájú vásárló, ha betér egy hazai tulajdonú lánc üzletébe. A kérdés már csak azért is releváns, mert a kormányzati hátszél ellenére a magyar cégek évek óta nem képesek előrébb lépni. A CBA, a Coop és a Reál Hungária boltok közül mintegy háromszázzal kevesebb bolt működik, mint egy évvel korábban, és folytatódik a korábbi években kezdődött zsugorodás.

Fémdarabot találtak a parizerben | Magyar Hang

Hiába adta ki tehát a vezényszót a miniszterelnök, a vásárlók – ha tehetik – csak nem akarnak a magyar kézben lévő élelmiszerboltokban többet vásárolni, és nem azért, mert azt gondolnák, hogy ami külföldi, az eredendően jobb. Mint ahogyan nekünk sem áll szándékunkban a hazai üzletláncokon elverni a port. De be kell látni, van min javítani.

Csak találomra ugrottunk be egy-egy boltba (most szándékosan nem választottunk CBA Prímát, amely már más, minőségi kategóriát képvisel), a külső megjelenés és a választék jócskán elmaradt az európai színvonaltól. A CBA és a Reál esetében is sikerült két olyan boltot kifognunk, amelyek szűkek és túlzsúfoltak voltak, teljesen fantáziátlan, a szocializmus korát idéző berendezéssel. A Coopnál most nagyobb szerencsével jártunk, ha nem is érte el a SPAR vagy a CBA Príma „csillivilli” megjelenését, de azért nem éreztük magunkat a hetvenes években. Ám a választék mindenhol szegényes volt, ami az általunk keresett termékeket, a párizsit vagy a virslit illeti. Ez pedig igazán meglepő, hiszen alapvető élelmiszerről van szó. De annyira nincs kínálat, hogy képtelenség volt azonos paraméterek mentén összeválogatni több félét. Végül mindenhol a legolcsóbbat választottuk, néhány esetben ez a saját márkás termék lett.

HIRDETÉS

A tesztelésben Csíki Sándor gasztronómiai szakíró, étteremkritikus volt a segítségünkre. Az első vizsgált termék a párizsi volt, és azt kellett megállapítani, hogy ezeket már kóstolni is kihívás. – Ami a színt illeti, nagy különbség nincs, a Reálé kicsit sötétebb, de ez nem jelent semmit, a mesterséges színezék által adott árnyalatról lehet szó. Ízben és állagban sincs nagy eltérés a Reál és a Coop saját márkás és a CBA-ban kapott Falni jó! márkájú között. Nem tudnék választani közülük, egyik sem jobb a másiknál – fogalmazott. Hozzátette, nem nagyon kell csodálkozni azon, hogy eléggé hasonlóak a párizsik, hiszen akik készítik, „egy iskolába jártak, ugyanazokat a recepteket ismerik”.

Tobzódtunk a transzzsírsavban – „csoki” és orosz krémtortákat kóstoltunk | Magyar Hang

Ráadásul az egyik kakukktojásnak bizonyult, mert kinézete alapján – egyenletes, hengeres alakú, két végén elkeskenyedő – gondolhatjuk párizsinak a CBA-ban kapható Falni Jó! csemegét. A 399 forintért árult 30 dekagrammos készítmény volt a legdrágább, hiszen kilója 1330 forintra jön ki, míg a másik kettőezer forint körüli egységáron kapható. Ugyanakkor nem igazi párizsi az élelmiszerkönyv előírásai szerint, a gyártója – helyesen – nem is állít ilyet róla, hanem „baromfihúsból készült termék”-nek nevezi. Egyfelől a hústartalom (41 százalék) nem éri el az előírt minimumot, az 51 százalékot, másfelől a címke tanúsága szerint csontokról mechanikusan lefejtett pulyka- vagy csirkehúsról van szó.

– Aki már látott ilyen masszát, tudja, hogy nincs sok köze a valódi húshoz

– figyelmeztet a szakértő. Itt a húsipari hulladék rafinált újrahasznosítása történik. Sokat elárul, hogy a mechanikusan szeparált húst szokás „fehér takony”-nak (angolul white slime-nak) vagy nyálkának is nevezni. Ebben aztán van minden: némi hús mellett zsír, inak, ízületi folyadék, gerinc- és csontvelő is belekerülhet. Nem véletlen, hogy a Magyar élelmiszerkönyv teljesen ugyan nem tiltja, de a párizsikban és a virslikben 10 százalékban korlátozza (2019 márciusától már nem számítható be a hústartalomba).

Ha túllépünk azon, mennyire undorító ez az eljárás, meg kell hagyni, a végtermék már-már gusztusosan néz ki – a sok állományjavító révén –, és nem is mondható rossz ízűnek. – A XXI. század már teljes mértékben az ízekről szól. Ha az embereknek ízlik a legpocsékabb hústartalmú termék, akkor megveszik. És ha a 80 százalékos hústartalmú termék – a beltartalom messze felülmúlja a többiét, és tizedannyi mesterséges fokozó van benne – nem annyira ízlik, akkor nem veszik meg – mondta a szakember.

Persze az ár is számít: sok vásárlónak nem mindegy, hogy kilónként ezer vagy 2-3 ezer forintba kerül a végtermék a boltokban. Ám be kell látni, hogy olcsón szinte csak ehetetlen árut lehet kapni, ami nem is igazán az ipar hibája, hiszen kevés pénzből nem tud jobbat előállítani. Igaz, ha egy kicsit kutakodunk a jobb minőségűek után, kiderül, nem is kellene sokkal többet fizetni a minőségért: a HUFI Hús Kft. például igazi retró párizsit gyárt comb, lapocka és szalonna felhasználásával, a műbeles kilónkénti egységára 1490 forint. A Püski Manufaktúra borjúpárizsija pedig a leírás szerint 80 százalékban tartalmaz borjúhúst, 20 százalékban sertésszalonnát, kilónként 2500 forintért kínálja.

A következő kóstolásra szánt termékünk a virsli volt, amelynek a szigorítás óta 40 százalék helyett legalább 51 százalék húst kell tartalmaznia. Nagy csodák itt sem voltak: a CBA-ban vásárolt legolcsóbb, a Falni jó! sajtos hot dogról rögvest kiderült, csak virslinek látszó tárgy, mivel 54, illetve 7 százalékban tartalmazza a csontokról mechanikusan lefejtett pulyka- és csirkehúst. – Az igazságnak megfelelően kerülik is a virsli megnevezést, de marketingszempontból ügyes fogásnak tartom, hogy ráírták: glutén- és szójamentes. Az átlagfogyasztó számára valószínűleg jól cseng. Ám ha megfőzzük, eldeformálódott, elcsavarodott cafatot kapunk.

Sajnos, a közétkeztetésben, így a kórházakban is sokszor ezt a hulladék minőséget adják – figyelmeztetett a szakértő.

A Reál saját márkás baromfivirslije már jobb portéka, az előírásoknak megfelelően valóban 51 százalék baromfihúst tartalmaz, és csak 10 százalékos a csontokról mechanikusan lefejtett borzadály aránya. A Coopban fellelt legolcsóbb termék megint csak ránézésre emlékeztet a valódi termékre, összetevőiben és nevében már nem. Sőt, a Mindennap baromfi hot dog nagy betűkkel adja a világ tudtára: húst ne is keressünk benne, mert mechanikusan lefejtett baromfihúsból készült.

– Egyik terméket sem adnám a barátomnak, ám ha választani kellene, a leírtak alapján még a Reálé tűnik a legjobbnak – összegezte Csíki Sándor. Úgy látja, mindez nem a magyar boltok hibája, a külföldi láncok üzleteiben is fellelhetjük az általunk megvásárolt termékek egy részét, hiszen nagyon olcsón nem lehet ennél értékelhetőbbet adni. Igaz, kilónként ezer forintért már színtiszta húst, például csirkecombot is vehetünk. Persze a nyers alapanyaggal még dolgozni kell, de

megéri főzni, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy lustaságból vagy egyéb okból sokszor valójában emberi fogyasztásra alkalmatlan árut veszünk a boltokban. Csak a macskáink jártak jól az olcsó párizsival és virslivel végzett kísérletünkkel.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 19. számában jelent meg, 2018. szeptember 21-én.

Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még 19. számban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Facsinay Kinga
Facsinay Kinga
A Magyar Hang gazdasági újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,788lájkolóTetszik
2,399követőKövetés
16,737feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Elhallgatások és hazugságok – Magyar Hang-ajánló

Thuróczy Szabolcs-interjú. Lelepleződik „Tiborc”, a szalagmunkás riporter. Vannak anyák, akik maguk is árulják a drogot. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

„Olyan politikusokra van szükség, akik az evangélium szellemében dolgoznak”

Idén is több ezren vettek részt a Szent István-napi misén, amelyen Stanislaw Gadecki poznani érsek a fogyasztói kapzsiság, a genetikai beavatkozások, az abortusz és az eutanázia ellen emelt szót.

Kedves Emerald