Ma is szent politikusokra, Szent István mércéje szerinti politikusokra van szükség - mondta Stanislaw Gadecki poznani érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke a Szent István-nap alkalmából megtartott ünnepi szentmisén a budapesti Szent István-bazilika előtt.
Az MTI beszámolója szerint Stanislaw Gadecki homíliájában hangsúlyozta: Szent István életére visszatekintve azt látni, hogy olyan politikusokra van szükség, akik hűek maradnak a természetes és a természetfeletti értékekhez, akik feladatukat az evangélium szellemében teljesítik. Mint felidézte: Szent István uralkodása kezdetén egy pogány országot vett át, de - akárcsak Géza fejedelem és I. Miesko lengyel herceg - felismerte, mennyire szükséges Magyarország számára a teremtő Isten helyes tisztelete.
Ezek az uralkodók meglátták a kereszténységben a társadalom egyesítő erejét - jelentette ki. Gadecki kitért arra, hogy nehéz felbecsülni, mit adott Magyarországnak a kereszténység felvétele. - A magyar állam az evangéliumi értékekre kezdett épülni, ezek váltak a magyar nép egyéni, társadalmi és állami életének alapjává. A keresztény hit ihlette a magyar nemzet új kultúráját, és ez a kultúra Magyarország ezeréves történelme során bizonyságot tett erkölcsi életképességéről, az európai civilizációval való összhangjáról - mondta a lengyel püspöki kar elnöke, aki szerint mindemellett a magyar kultúra megőrizte és továbbfejlesztette kivételes eredetiségét
Szerint azonban végső soron nem a nemzeti, kulturális, gazdasági és politikai értékek döntöttek Magyarország keresztény hitre térésében, hanem István őszinte hite. Stanislaw Gadecki kifejtette: ezer évvel Szent István megkeresztelkedése után úgy tűnik, mintha visszatérnénk a kereszténység előtti időkbe Európában.
Egyre jobban kezd körülöttünk besűrűsödni a sötétség kora, mintha visszatérne a bálványimádás pogány időszaka. Egész rendszerek igyekeznek csökkenteni a kereszténység hatását az emberek erkölcsi döntéseire, és próbálják a közéletből kiszorítani azt, hogy így a magánéletben is meggyengüljön. A keresztény hit elhalványodásával pedig vákuum keletkezik, amelyet az eddigieknél jóval több bálvány és téveszme kezd megtölteni. Ilyen modern bálvány a természet, a hatalom, egy eszme, a szakmai karrier, a pénz, az élvezet, az asztrológia, a horoszkóp, számtalan hiedelem és kultusz - hangsúlyozta az érsek, megjegyezve: az emberek jogot formálnak az abortuszra, az eutanáziára, a korlátlan genetikai kísérletekre és a "parttalan szexuális kapcsolatokra", és "úgy viselkednek, mintha ők volnának saját maguk teremtői".
A fogyasztói kapzsiságot nagyon gyakran csak a kiszolgáltatott, gyengébb emberek és nemzetek kizsákmányolásával lehet kielégíteni, így miközben a nyugati világ magas életszínvonalon él, ezt a jólétet a világ nagy részének a szegénysége árán tartja fenn
- mondta Stanislaw Gadecki. A lengyel érsek szerint vissza kell térni a bálványimádástól a teremtő Isten imádatához. Ehhez az kell - tette hozzá -, hogy védjük az emberi életet és a családot, alakítsuk a társadalmi igazságosságot az evangélium szerint, és a hétköznapi életben törekedjünk a valódi szabadságra.
XVI. Benedek pápára hivatkozva hozzátette: ahogyan az egyház fennállásának korai évszázadaiban a keresztények vértanúsága megtisztította a világot a több istenhittől, hasonlóképpen lehet, hogy ismét szükség lesz a modern keresztények vértanúságára, hogy megszabaduljon a világ a modern bálványok káros hatásaitól.
A Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren az ünnepi szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezette. A bíboros köszöntőjében úgy fogalmazott: Szent István napja a hálaadás és a bizalom ünnepe, de a kérésé is, hogy az isteni gondviselés őrizze és segítse népünket a jelenben és a jövőben. Szent VI. Pál pápát idézte, aki szerint ami István idejében történt, az a látszat szerint az akkori bizonytalan, politikai körülményeknek volt az eredménye, valójában azonban az éltető szentlélek művének bizonyult.
Erdő Péter rámutatott: a külső történések mögött egyéni életünkben és a népek sorsában is működik az isteni gondviselés. - Ha felismerjük tervét és együttműködünk vele, értékek születnek és áldás kíséri életünket - mondta.
Az ünnepi szentmisén Erdő Péter megáldotta az új kenyeret, a szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult.
Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, előtte vonultak az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, a Szent Jobb mögött Erdő Péter, továbbá a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, majd népviseletbe öltözött hívek és plébániai zarándokcsoportok mentek. A körmenet - az elmúlt évekhez hasonlóan - a Zrínyi utca-Október 6. utca-József Attila utca-Széchenyi István tér-Zrínyi utca útvonalon haladt.
A szentmisén részt vett több közjogi méltóság, köztük Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Darák Péter, a Kúria elnöke. Szintén jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere, Tarlós István főpolgármester, Schmitt Pál volt államfő, valamint több államtitkár.
