Nem jelent meg a pilisi bánya megnyitását tervező cég egyetlen képviselője sem a kedd esti lakossági fórumon. A helyiek hangosan tiltakoznak, megtöltötték a Művészetek Házának nagytermét.
El a kezekkel a Pilistől, elég a rablásból! – egy érdes hang törte meg a morajlást a pilisvörösvári Művészetek Házában, majd megkezdődött a közmeghallgatás, ami nem is igazán volt közmeghallgatás.
Harmincezer négyzetméter erdő kivágásával járó bányanyitást tervez a festői pilisi térségben egy furcsa cég, a C&C Property Holding Kft., amelynek ügyvezetője egy 25 éves focista. Órákkal a kedd estére kiírt közmeghallgatás előtt a bányanyitás kérvényezői az eljárás szüneteltetését kérték, emiatt furcsa, exlex helyzet állt elő. A pilisvörösváriak és pilisszántóiak szerint nincs másról szó, mint trükközésről, időnyerésről.
Az ügy hátteréről részletesen írtunk ITT.
Kiss Veronika jogász az érdi járási hivatalól és ugyanonnan Pecsenye Péter környezetvédelmi szakügyintéző azért eljött, és első körben 3 egész percben ismertette a helyiekkel a helyzetet.
Újraindítanának egy bányát a Pilisben, óriási a közfelháborodás | Magyar Hang– A közmeghallgatást nem tudjuk megtartani az eljárás szüneteltetése miatt. A kérelmező és annak meghatalmazottja sem jelent meg – mondta a jogásznő.
A közönség hangos pfújolása kísérte a bejelentést. A hivatal képviselői nem tartották volna korrektnek, ha ők sem jönnek el, de Kiss Veronika leszögezte, számukra sem világos, hogy a bányanyitás kérelmezője mit akar pontosan. Egyelőre arra van lehetőség, hogy aki írásban bármit be szeretne nyújtani az ügyben, annak írását átveszik, és az az iratanyag részét fogja képezni. Amennyiben a kérelmező előkerül, megtartják a közmeghallgatást.
Kis szünet után kérdésre válaszolva, miszerint a településeknek mekkora beleszólása lehet az ügybe, a járási hivatal illetékese azt mondta: ők azt vizsgálhatják – és erről beszélhetnek –, a településrendezési eszközökkel összhangban áll-e a beruházás. A bánya végleges engedélyét a bányászati hatóság adja meg, ha nincs meg az említett összhang, nem kezdhető meg a munka.
Az indulatok ekkor már tetőfokára hágtak, folyamatos bekiabálások kísérték az elhangzottakat. A Pilis szakrális jellegéről beszéltek sokan a zsúfolásig telt teremben, a hivatal munkatársai pedig kaptak a fejükre rendesen, még ha a bányához nekik sok közük nincs is.
Néhány sámán megszólalása mellett sok érdemi hozzászólás is elhangzott. Az egyik felszólaló emlékeztetett, a térségben korábban valóban aktív bányászat folyt, de ezzel a tevékenységgel régen leálltak. Felszólította a beruházót és mindenki mást, aki hasonló tevékenységet tervez, hogy hagyjon fel vele. Egy másik felszólaló figyelmeztetett: több százan vannak itt, készek kardot is rántani a Pilis megvédéséért. – Önöknek kötelességük védeni az emberek környezetét, akaratát, ha erre nem képesek, menjenek kapálni – mondta.
Előbbi szavakat nagy taps kísérte. Ennél nagyobbat, gyakorlatilag vastapsot csak akkor kapott, amikor a Pilist a történelme miatt szent helynek nevezte, amelyre a magyarság templomként tekint, a templomban pedig nem szokás a földre köpni.
– A magyar megmaradásról van szó, itt az idő, hogy ébredjen fel a magyarság, és söpörjük ki a rontó szellemeket – kiáltotta a mikrofonba a következő, Kesztölcről érkezett vendég. – Lobogjanak végre a tüzek, ez a mi hazánk. Mitől féltek? – folytatta, amit többen az „így van” bekiabálással nyugtáztak.
Egy halkabb szavú vendég feltette a kérdést: a hivatal vajon miért döntött fénysebességgel az eljárás felfüggesztéséről, miközben tudjuk, hogy az állami gépezetre ez amúgy nem jellemző. Kiss Veronika válaszul elmondta: ilyen esetekben egy napon belül kimegy az értesítés. Hangsúlyozta: nincs döntés az ügyben.
Eljött McMenemy Márk is, aki a pilisi táj védelmében, a bánya ellenében remek kisfilmet készített. Azt mondta, köszöni az illetékeseknek, hogy eljöttek, van ok az ijedségre, mert ők nem fognak meghátrálni. Megkérdezte, a leendő bányatulajdonos a jelen szabályok alapján kivághatja-e a fákat.
Ekkor szólalt meg először Pecsenye Péter a hivataltól. Mint mondta, a tulajdoni lapon a területen nincs erdő, bár ő nem kétli, hogy a valóságban van. Ezt még vizsgálni kell.
A hátsó sorokból rikácsoló sámánnőt közben már többen is csendesíteni próbálták, a fórum ezen a pontján már a nyugalomra intők kaptak tapsot.
Kiss Veronika hangsúlyozta, nem veszik készpénznek a kérelmező adatait, azzal próbálta csitítani a kedélyeket, hogy mindenki higgye el: szervezetüknél elhivatott környezetvédő szakemberek dolgoznak. Vagyis vizsgálni fogják, pontosan milyen környezeti hatásokkal járna a Natura 2000-es területen bármilyen beavatkozás. Volt már rá példa, hogy a lakossági tiltakozásnak köszönhetően nem nyílt meg bánya – tette hozzá.
Megállítani a kiköltözőket
Hadházy Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője is szót kért. Elmondta, tájékoztatta a lakosság nyugtalanságáról Tarnai Richárdot, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjét. Szerinte a járási hivatal képviselői korrekt tájékoztatást adtak, még ha az információk nem is jutottak el mindenki tudatáig. A bányáról azt mondta, úgy véli, ilyen munkát itt nem lehet folytatni. Emiatt Pilisvörösváron és Pilisszántón ügydöntő népszavazást kezdeményez, ehhez a lakosság támogatását kérte.
– Önökkel vagyok, de fel kell hívjam a figyelmet, hogy ennél súlyosabb kérdésekkel is küzd ez a térség. 300 ezer ember költözött ki az agglomerációba, ezek az emberek életteret követelnek maguknak. Ez sokkal nagyobb hatással van a környezetre, elkerülő utakat kell például építeni. Állítsuk meg ezt a folyamatot, mert amúgy soha nem lesz vége. Ez azokra nem vonatkozik, akik itt „már jogot szereztek”. A többség nemtetszésének adott hangot, taps és pfújolás egyszerre hallatszott.
Többen hangsúlyozták: a törvény, a jog van az emberekért, nem fordítva. Ennek a bányának semmilyen pozitív hatása nem lenne az emberekre, csak kárt okozna, ezért tilos megnyitni.
Gromon István: A Pilisben nem lehet bányát nyitni
– Az, hogy ennyien vagyunk, az első lépés a győzelem felé – mondta ezt követően Pilisvörösvár polgármestere. Gromon István leszögezte, meg akarjuk üzenni: a Pilisben nem lehet bányát nyitni. Az igazi kérdés az, hogyan tudjuk ezt elérni. A környezetvédelmi aggályaink megállnak, erről pecsétes papírunk van a Duna–Ipoly Nemzet Park részéről. Hozzátette, a beruházó kerülőutakat keresett, hétköznap délelőttre akart suttyomban közmeghallgatást szervezni, valamint nem adott választ arra, merre akarja szállítani a kitermelt követ. Arra hivatkozott, nem venne igénybe újabb területeket, a környezeti hatástanulmány alapján nem várható negatív környezeti hatás. Ez azonban a polgármester álláspontja szerint egyáltalán nem igaz, az igénybe vett terület eleve háromszor akkora lenne, mint a régi bánya.
– Okosnak kell lenni, a jogszabályok nem feltétlenül állnak a mi oldalunkon, folytatta a település vezetője. Ezért politikai szintre kell emelni az ügyet, egy hivatalnok bármilyen jóindulatú is, nem biztos, hogy a bányanyitást el tudja utasítani. Az elutasítás politikai szándék kérdése kell legyen.
A kérelmező nyilván időt akar nyerni, de nem szabad hagynunk, hogy elaltassanak minket. Szárazon kell tartanunk a puskaport – fogalmazott Gromon István. A polgármester kifejtette, a környezetvédőknek és a civil szervezeteknek nagyobb a mozgástere, mint az önkormányzatoknak, ezért számítanak az ő segítségükre.
Csicsmanczai Tamásné pilisszántói polgármester hangsúlyozta, az ő településüket érintené a legsúlyosabban a bánya, a településtől alig 1,2 kilométerre található. A területhez mezőgazdasági területen át kellene utat építeni, „ha ehhez nem járulunk hozzá, akkor nem is lesz”.
Hozzátette, a beruházók Pilisszántót semmilyen formában nem keresték meg, ezúton üzeni, a Kossuth Lajos utcában található a hivatal. A feltárásból kizárólag a beruházónak lenne haszna, a térségnek nem, erre a környezetterhelésre nincs szükség – fogalmazott.
Kifütyülték a Fidesz képviselőjét
A rendezvény vége felé egymásnak ment a fideszes képviselő és a vele ellentétes álláspontot képviselő pilisvörösvári polgármester. Hadházy Sándor azt mondta, visszatetsző, hogy a civilekre tolnák a munkát, miközben az önkormányzat már évekkel ezelőtt bezárathatta és rekultiválhatta volna a bányát. Gromon István ezt határozottan visszautasította, hangsúlyozva: erre lehetőségük sem volt. Hadházyt egyébként kifütyülte a hallgatóság, az egyik vörösvári lakos pedig azt kiabálta: „Ne hazudj!” Ezt a fideszes képviselő láthatóan rossz néven vette. Gromon a helyi népszavazás ötletét megfontolandónak nevezte, leszögezve: az a legjobb, ha nem nyílik meg a bánya, és akkor ellenőrizni sincs mit.
Ekkor ragadta magához a szót Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője. Mint fogalmazott, a bányászati munkák engedélyezése, tiltása törvényalkotói hatáskörbe kell hogy tartozzon. Ennek szellemében emelte a tétet: bejelentette, hogy törvényjavaslatot készítenek, és a jogszabálytervezet Fidesszel való közös beterjesztését kezdeményezte. – Sándor, partner leszel ebben? – kérdezte a Párbeszéd képviselője fideszes kollégáját. – Meglátjuk, mire juttok – mondta erre Hadházy Sándor. Tordai felvetését hangos tapssal jutalmazta a közönség.
